Macher Gergely Zoltán, a győri Széchenyi István Egyetem Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszékének egyetemi tanársegédje tudományos tevékenysége elismeréseként nemrég a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Veszprémi Területi Bizottság Kiemelkedő Ifjú Kutató díjában részesült. Az azbeszt hatásainak vizsgálatával foglalkozó szakember doktori tanulmányai mellett az oktatásban és a hallgatói tehetséggondozásban is szerepet vállal.

A Széchenyi-egyetem stratégiai fontosságú témaként kezeli a fenntarthatóságot: Magyarországon elsőként indított „ESG – környezeti, társadalmi és irányítási szakember” mesterszakot. A képzésért felelős Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék nem csak ezzel a kérdéssel foglalkozik; Macher Gergely Zoltán egyetemi tanársegéd például az azbeszt környezetre és emberre gyakorolt hatásait kutatja.

Tudományos tevékenységét már korábban is elismerték, tavaly a Környezet Védelméért díj ifjúsági kategóriájának oklevelét vehette át a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségétől.

azbeszt

A Széchenyi-egyetem Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszékének egyetemi tanársegédje, Macher Gergely Zoltán a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságától kapott díjjal – Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem

A fiatal szakember a napokban újabb kitüntetésben részesült: az MTA Veszprémi Területi Bizottsága Kiemelkedő Ifjú Kutató díját nyerte el. Az elismerésben azon 30 év alatti kutatók részesülhetnek, akik a műszaki vagy a természettudományok területén jelentős eredményeket értek el.

Régóta foglalkozom az azbesztcement vízminőségre gyakorolt káros hatásaival és azzal, hogy a felszabaduló másodlagos nehézfém-szennyezettség milyen növényi változásokat okozhat. Kutatásaim során az azbeszt potenciális terjedési útvonalait, valamint azok környezeti és egészségügyi következményeit is elemzem

– részletezte Macher Gergely Zoltán. Az egyetem Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszer-tudományi Multidiszciplináris Doktori Iskolájának doktorandusza kifejtette: az azbeszt magyarországi kontextusban érzékeny témának tekinthető, és a rendelkezésre álló kutatások száma, valamint a társadalmi tájékozottság mértéke is korlátozott.

„Az azbeszt veszélyeiről a mosonmagyaróvári Nyugdíjas Egyetemen is előadtam az idősebb korosztálynak, akiket fontos megszólítani, hiszen sokukat érinti a probléma – mondta el. – Emellett egy egyetemek közötti kutatócsoportban is dolgozunk azon, hogy városi szinten hogyan lehetne kivezetni az azbesztszármazékokat. Keressük azokat a megoldásokat, amelyekkel minimalizálhatjuk ezt a veszélyforrást, mert 2032-re az Európai Unió vállalása a teljes azbesztmentesség. A következő években fontos lenne egy országos stratégia kialakítása, benne egy környezetjavító intézkedési csomaggal – így jövőbeni munkám egyik fókuszában ez a törekvés áll.”

Forrás: Széchenyi István Egyetem
Indexkép: pixabay.com