Az Egyesült Államok új, 10%-os globális vámot vezetett be, ami 150 napig marad hatályban az amerikai kereskedelmi törvény 122. szakasza alapján. A döntés hátterében az áll, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság elutasította azokat a korábbi, széles körű vámintézkedéseket, amelyeket Donald Trump elnök saját hatáskörében hozott. A bejelentés komoly hullámokat vetett a nemzetközi kereskedelemben, különösen az agrárszektorban.
A határidő lejárta után a vámok csak a törvényhozás támogatásával maradhatnak érvényben, amire nincs elegendő politikai támogatás. A Fehér Ház ugyanakkor jelezte: előkészítés alatt áll egy esetleges 15%-os globális vámszint is, ami további bizonytalanságot okoz a nemzetközi piacokon.
Ártorzító hatások
A bizonytalanság különösen érzékenyen érinti az agrár-élelmiszeripari exportot, ahol a hosszú távú szerződések és a stabil vámtételek alapvetőek. Az Egyesült Államok a világ egyik meghatározó agrárexportőre, különösen kukorica, szója, búza és húsipari termékek terén. Vámjai azonban viszontvámokhoz vezetnek.
Jelenleg például Kína is 10%-os büntetővámot alkalmaz az USA-ból érkező szójababra, ami így (a legkedvezőbb alapvámmal együtt) már 13%-os. Ezzel szemben a brazil szója továbbra is a legkedvezőbb tarifával (3%) érkezhet az ázsiai piacra. Az eleve olcsóbb dél-amerikai áru így duplán előnybe kerül az észak-amerikai riválissal szemben.
Ha a világ más részei szabadabban kereskednek egymással, mint az USA-val, az hosszú távon árt az amerikai farmereknek, de azoknak is, akik az USA-ba értékesítenek.
USA-vámok a világ ellen – Fotó: AI
Magyarország közvetlen exportkitettsége az USA irányába korlátozott, de a közvetett hatások jelentősek lehetnek. A vámok folytonos módosítása erősen hat a világ terménykereskedelmére és így a piaci árakra is. Amikor Kína bejelenti, hogy mégiscsak vesz valamennyi amerikai szóját, akkor hirtelen megugranak a chicagói tőzsdén az árak, és ez magával húzza a brazil szója árát is. Ezt látjuk a lenti grafikonon. A brazil és az argentin kínálat együtt hullámzik az amerikaival, még ha alacsonyabb szinten is.
Szója exportára – Fotó: usda.gov
A magyar takarmánygyártók pedig hol olcsóbban, hol drágábban jutnak hozzá az alapanyaghoz, attól függően, hogy éppen milyen a piaci hangulat.
Ezek a kereskedelemtorzító hatások olykor éppen olyan jelentősek, mint az, hogy az adott évben sok vagy kevés termett-e az adott áruféleségből.
Mit tehetnek a gazdasági szereplők?
Évtizedek óta fennálló kereskedelmi kapcsolatok gyengültek meg az utóbbi években, ugyanakkor új kereskedelmi útvonalak épültek ki. A tanulság mindenki számára egyértelmű: nem szabad egyetlen piactól függeni.
Termelői szinten sokan a raktározás fokozása mellett döntöttek, azt gondolván, hogy az értékesítési időpont megválasztásával nagyobb hatásuk lesz a végső árra. Egy éven belül azonban szinte mindenki el kell hogy adja az árut, egyetlen év árdinamikája pedig nem jelent garanciát a több bevételre.
Ebben az esetben is ajánlott a több lábon állás:
- több áruféleség, köztük egy réspiaci termék előállítása
- több partner, értékesítési csatorna fenntartása
- néhány termék esetében szoros integráció
- a termelés egy részének előszerződése, árának fixálása
- a költségek és ezzel a befektetési kockázatok csökkentése precízebb gazdálkodás révén
- keresni az utat egy magasabb hozzáadott értékű termék előállítására
Az önellátás értékes és drága
A vámok másik mellékhatása, hogy az önellátás képessége – akár üzemi, akár nemzetgazdasági szinten – felértékelődik. Például az EU – szinte bármennyibe is kerül – támogatni fogja a fehérjenövények termesztését. A stratégiailag fontos ágazatok, amelyekre feldolgozóipar épült, még sokáig üzemelhetnek, akkor is, ha már sokba kerül a cukor vagy az etanol gyártása helyi alapanyagból.
A lokális igények erősödése magasabban tudja tartani az alapanyagárakat, mint amit a világpiac egyébként diktálna.
Termelői szinten az önellátási képesség fokozása szintén költséges mulatság: plusz területet, gépet, embert kell szerezni hozzá, hogy például a takarmányigények döntően házon belüli termelésből legyenek fedezhetőek. Egy olyan piaci környezetben, amikor bizonytalanok az értékesítési árak, csak a tőkeerős vállalkozások képesek beruházni, ezért az üzemkoncentráció gyorsított üzemben zajlik.
2024 és 2025 adatai még nem állnak rendelkezésünkre, de azt tudjuk, hogy 2013 és 2023 között a mezőgazdasági vállalkozások harmada megszűnt Magyarországon. Ennek persze több köze van ahhoz, hogy a verseny a globális térben zajlik, mint a protekcionista vámokhoz, de kétségtelen, hogy a piaci válságok túléléséhez erő kell, ami most a megszokottnál is nagyobb lukmérettel rázza alattunk a rostát.
Mezőgazdasági üzemek száma Magyarországon – Fotó: KSH
Lásd még a témában: Trump vámfenyegetései: megérzi a mezőgazdaság is.
Indexkép: AI.
_fill_540x300_0.jpg)
