Az Európai Parlamentben egyre többen mondják ki: a jelenlegi helyzetben nem hagyható jóvá az EU–USA kereskedelmi egyezmény – amely jelentős hatással lenne az európai mezőgazdaságra és élelmiszer-kereskedelemre is.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok között tavaly nyáron kialkudott kereskedelmi „fegyverszünet” súlyos veszélybe került, miután Donald Trump amerikai elnök új vámok bevezetését jelentette be több európai ország ellen. A döntés közvetlen kiváltó oka Washington szerint Grönland kérdése, ám az intézkedések hatása messze túlmutat a geopolitikán: érzékenyen érintheti az uniós agrár- és élelmiszerexportot is.

Vámok politikai nyomásgyakorlásként – agrártermékek a célkeresztben

Trump bejelentése szerint február 1-jétől 10 százalékos, június 1-jétől pedig 25 százalékos vámot vetnének ki minden árura Dániából, Norvégiából, Svédországból, Franciaországból, Németországból, Hollandiából, Finnországból és az Egyesült Királyságból. Ez a kör az EU legjelentősebb mezőgazdasági és élelmiszer-exportőreit is magában foglalja.

Az érintett országokból jelentős mennyiségben érkeznek az Egyesült Államokba tejtermékek, feldolgozott élelmiszerek, húsipari termékek, alkoholos italok, vetőmagok és élelmiszer-ipari alapanyagok. Egy 25 százalékos vám ezeknél az árucikkeknél azonnali versenyhátrányt okozna az európai termelőknek, miközben az amerikai piacon drágulást és ellátási zavarokat is előidézhetne.

Trump nyíltan összekötötte az intézkedéseket Grönland „teljes és végleges megvásárlásával”, amit Dánia és az autonóm terület határozottan elutasít. A bejelentés után Dániában és Grönlandon tömegtüntetések kezdődtek, Koppenhága pedig szövetségeseivel együtt fokozta a térség védelmét.

Brüsszelben befagy a megállapodás – az agráralku is elúszhat

A vámfenyegetések közvetlenül érintik azt az EU–USA keretmegállapodást, amely a legtöbb ágazatban 15 százalékos amerikai vámot rögzített volna, cserébe az uniós vámok csökkentéséért az amerikai ipari és mezőgazdasági termékekre. Az egyezmény agrárszempontból különösen kényes volt, mivel az európai gazdák már eddig is attól tartottak, hogy az amerikai termékek – eltérő termelési és élelmiszer-biztonsági szabályok mellett – tisztességtelen versenyelőnybe kerülhetnek.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője egyértelműen fogalmazott:

„Az EU–USA megállapodás jóváhagyása jelenleg nem lehetséges” Trump fenyegetései miatt. Ez különösen jelentős fordulat, mivel az EPP eddig támogatta az egyezmény előmozdítását, részben exportlehetőségekre hivatkozva.

„Kereskedelmi bazooka” – válaszlépések az agrárium védelmében

Bernd Lange, az Európai Parlament kereskedelmi bizottságának elnöke szerint az egyezmény végrehajtását le kell állítani, és az Európai Bizottságnak aktiválnia kellene az Anti-Coercion Instrumentet (ACI), az EU úgynevezett „kereskedelmi bazookáját”.

Lange hangsúlyozta: az Egyesült Államok kereskedelmi eszközöket használ politikai nyomásgyakorlásra, ami veszélyezteti az európai gazdálkodók megélhetését és az uniós élelmiszer-ellátási lánc stabilitását. Karin Karlsbro svéd EP-képviselő szintén jelezte, hogy az EU-nak reagálnia kell Trump „vámtámadásaira”, beleértve a mezőgazdasági termékeket érintő intézkedéseket is.

Politikai üzenet és élelmezésbiztonsági kockázat

António Costa, az Európai Tanács elnöke az EU–Mercosur megállapodás paraguayi aláírásának szélén hangsúlyozta: az EU következetesen kiáll a nemzetközi jog és a tagállamok területi integritása mellett. Ugyanakkor Brüsszelben egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy a kereskedelmi konfliktus elhúzódása az európai agrárpiacokon is bizonytalanságot okozhat.

A vámháborús kockázat nemcsak az exportot veszélyezteti, hanem közvetve az inputanyag-árakat, a termelői jövedelmeket és az élelmiszerárakat is befolyásolhatja. Az EU–USA kereskedelmi megállapodás befagyasztása így nem csupán diplomáciai kudarc lenne, hanem érzékeny csapás az európai mezőgazdaság számára is.

Egyre világosabb: az Atlanti-óceán két partja közötti viszony újra instabillá válik – és ezúttal az agrárium is a geopolitikai nyomásgyakorlás egyik legnagyobb vesztese lehet.

Forrás: Euractiv

Indexkép: Facebook