Az év eleji édességmegvonás és diéták időszakában a csokoládé sokak számára legfeljebb sóvárgás tárgya marad. Ilyenkor különösen gyakran merül fel a kérdés: vajon valóban ártalmas az egészségre, vagy csupán rossz hírneve miatt száműzzük az étrendünkből? Bár napjainkban is megoszlanak a vélemények a csokoládé egészségügyi hatásairól, az vitathatatlan tény, hogy a történelem során hosszú időn át gyógyászati célokra alkalmazták.
A kakaó útja az Újvilágból Európába
A csokoládé alapanyaga, a kakaó az amerikai kontinensről származik. A közép-amerikai civilizációk – köztük az aztékok és a maják – már évszázadokkal az európai hódítás előtt is ismerték és nagy becsben tartották. A kakaóbabból készült, fűszeres ital vallási és gyógyászati szerepet is betöltött.
Európába Hernán Cortés spanyol konkvisztádor közvetítésével jutott el: 1528-ban Mexikóból vitte magával a kakaót V. Károly német–római császár udvarába. Kezdetben nem élvezeti cikknek, hanem különleges, gyógyhatásúnak tartott alapanyagnak számított.
„A folyadék nem töri meg a böjtöt” – egy egyházi fordulópont
A bíboros, aki megtörte a böjtöt
A csokoládé európai elterjedését kezdetben egyházi szabályok is korlátozták. A régi egyházi felfogás szerint a böjti időszakban tilos volt fogyasztani, mivel táplálónak és élvezeti cikknek számított. Ez a szemlélet 1662-ben változott meg, amikor Francesco Maria Brancaccio bíboros kimondta híressé vált tételét:
„Liquidum non frangit jejunum”, vagyis a folyadék nem számít böjttörőnek.
Mivel a csokoládét akkoriban elsősorban italként fogyasztották, ez a döntés gyakorlatilag zöld utat adott a kakaó szélesebb körű elterjedésének – még a kolostorok falain belül is.
A csokoládé mint orvosság
Gyógyászati felhasználás a 16–19. században
A csokoládé Európában hosszú ideig kizárólag orvosi célokra volt elérhető. Ezt támasztja alá az 1552-ből származó Badianus-kézirat, amely a mexikói gyógyászat növényeit és eljárásait mutatja be. A dokumentumban a kakaót és annak származékait többek között:
- angina,
- székrekedés,
- fáradtság,
- aranyér
kezelésére ajánlották.
A 19. században bizonyos akut megbetegedések – például krónikus tüdőgyulladás vagy tartós kimerültség – esetén kifejezetten gyógycsokoládét írtak fel. Ezeket Caraccából származó kakaóból, ceyloni fahéjból és Avanából származó cukorból készítették, a korabeli orvosi elvek szerint erősítő és regeneráló hatással.
Lehet-e egészségesebb a csokoládé?
A modern élelmiszeripar és kutatás ma is keresi az egészségesebb csokoládé-előállítás lehetőségeit. Érdekesség, hogy a kakaóbab héjából egy természetes, édes, zselés állagú anyag nyerhető ki, amely potenciálisan csökkentheti a hozzáadott cukor mennyiségét. Ez különösen fontos szempont, mivel a csokoládé egészségügyi megítélését leginkább magas cukor- és zsírtartalma árnyékolja be.
.jpg "csokoládé")
A csokoládé megítélése évszázadok óta változik, a legújabb kutatások pedig új fényt vetnek rá – Fotó: Pixabay
Mit mond a tudomány ma a csokoládéról?
Csokoládé és a 2-es típusú cukorbetegség kapcsolata
A csokoládé tilalma mára megszűnt, ugyanakkor köztudott, hogy túlzott fogyasztása káros lehet. Ugyanakkor egy, a The BMJ folyóiratban megjelent átfogó tanulmány érdekes összefüggésekre hívta fel a figyelmet.
A kutatás három, hosszú távon végzett vizsgálat eredményeit összesítette. A résztvevők – összesen mintegy 111 ezer fő – 25 éven keresztül, négyévente számoltak be étkezési szokásaikról. Az életmódbeli kockázati tényezők figyelembevételével a kutatók arra jutottak, hogy:
- azoknál, akik hetente legalább ötször fogyasztottak 28 gramm csokoládét,
- 10 százalékkal alacsonyabb volt a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata;
- az étcsokoládét előnyben részesítők esetében ez a kockázatcsökkenés 21 százalék volt;
- az étcsokoládét fogyasztók hosszú távon nem tapasztaltak számottevő súlygyarapodást, szemben a tejcsokoládét rendszeresen fogyasztókkal.
Miért „egészségesebb” az étcsokoládé?
A kakaó jelentős mennyiségben tartalmaz flavonoidokat, amelyek antioxidáns hatású vegyületek. Ezek hozzájárulhatnak:
- a gyulladásos folyamatok csökkentéséhez,
- az érfalak rugalmasságának megőrzéséhez,
- az inzulinérzékenység javításához.
Általános szabály, hogy minél magasabb a kakaótartalom, annál több ilyen jótékony vegyület található a csokoládéban – és annál kevesebb benne a cukor.
Mit mondanak az orvosok?
A kutatási eredmények ellenére az orvosi ajánlások óvatosak. Dr. Nestoras Mathioudakis, a baltimore-i Johns Hopkins Medicine szakembere a CNN-nek így fogalmazott:
A csokoládé végső soron cukortartalmú édesség, ezért nem javaslom azoknak, akik javítani szeretnék vércukorszintjüket. Inkább más antioxidánsforrásokat ajánlok: áfonyát, szedret, gránátalmát, almát vagy teát. A vörösbor is tartalmaz flavanolt, mégsem szorgalmazom a fogyasztását
Dráguló kakaó, bizonytalan jövő
A csokoládé jövőjét nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági tényezők is befolyásolják. A kakaótermelés rendkívül érzékeny az időjárási változásokra: a növények stabil, meleg és nedves klímát igényelnek. A klímaváltozás következtében egyre gyakoribb terméskiesések várhatók, ami a kakaó és a csokoládé további drágulásához vezethet.
Összegzés: áldás vagy átok?
A kérdés, hogy a csokoládé gyógyító hatású-e, ma sem válaszolható meg egyértelműen. Annyi azonban bizonyos, hogy mértékkel fogyasztva, különösen magas kakaótartalmú formában, nem feltétlenül ellensége az egészségnek. Akár diétázunk, akár nem, a kulcsszó továbbra is a mértékletesség és a minőség helyes megválasztása.
Forrás: greendex.hu
Indexkép: pixabay.com
