Az elmúlt években egyre gyakrabban és egyre nagyobb intenzitással érik váratlan sokkhatások a világ élelmiszer- és mezőgazdasági piacait – állapítja meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) frissen megjelent, A mezőgazdasági termékpiacok állapota 2026 című jelentése.
A szervezet szerint ugyanakkor megfelelő szakpolitikai intézkedésekkel mérsékelhetők a válságok következményei, valamint lerövidíthető a piacok alkalmazkodási ideje.
A kereskedelem szerepe folyamatosan erősödik
A FAO elemzése rámutat, hogy a globális élelmiszer- és mezőgazdasági kereskedelem értéke 2000 óta hozzávetőleg ötszörösére emelkedett, és mára megközelíti a 2 billió amerikai dollárt. Ezzel párhuzamosan egyre több ország kapcsolódott be a nemzetközi kereskedelmi hálózatokba.
A jelentés szerint emiatt a piacok ellenálló képességének erősítése már nem csupán nemzeti, hanem nemzetközi jelentőségű feladat. A megfelelően kialakított, együttműködésre épülő szakpolitikai keretek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a piaci zavarok kevésbé befolyásolják az árakat és az élelmezésbiztonságot.
Tanulságok a korábbi válságokból
A kiadvány példaként említi a COVID–19 világjárvány időszakát, amikor a bevezetett exportkorlátozások a globálisan kereskedett élelmiszer-kalóriák mintegy 8 százalékát érintették.
Ez lényegesen alacsonyabb arány volt, mint a 2007–2008-as élelmiszerválság idején, amikor az exportkorlátozások már a világkereskedelem mintegy 16 százalékára terjedtek ki, hozzájárulva az élelmiszerárak jelentős emelkedéséhez.
A FAO szerint a korlátozottabb és rövidebb ideig alkalmazott intézkedések mérsékelhetik a piaci zavarok nemzetközi hatásait.
Számos tényező veszélyezteti az élelmiszerpiacokat
A jelentés szerint a mezőgazdasági piacokat napjainkban sokféle kockázat érheti. Ide tartoznak a szélsőséges időjárási események, a természeti katasztrófák, a gazdasági és pénzügyi válságok, a geopolitikai konfliktusok, a járványok, valamint az energiaárak jelentős ingadozásai.
A FAO kiemeli, hogy ezek a hatások egyre gyakrabban egyszerre jelentkeznek, ezért rendszerszintű kihívást jelentenek az élelmiszer-ellátási láncok számára.
A FAO elemzése rámutat, hogy a globális élelmiszer- és mezőgazdasági kereskedelem értéke 2000 óta hozzávetőleg ötszörösére emelkedett – Fotó: pexels.com
A sokszínű kereskedelmi kapcsolatok növelhetik az ellenálló képességet
A kutatás szerint azok az országok általában ellenállóbbak a piaci zavarokkal szemben, amelyek több kereskedelmi partnerrel rendelkeznek, és nem egyetlen importforrásra támaszkodnak.
A diverzifikált beszerzési lehetőségek megkönnyítik az élelmiszer-utánpótlást akkor is, ha valamely exportőr átmenetileg kiesik vagy korlátozza kivitelét.
Az exportkorlátozások globális következményekkel járhatnak
A FAO arra is felhívja a figyelmet, hogy amikor jelentős exportőr országok saját belső piacuk védelme érdekében korlátozzák kivitelüket, az növelheti a nemzetközi árak ingadozását, és több térségben ellátási nehézségeket idézhet elő.
A jelentés szerint a kereskedelmi kapcsolatokban egy-egy sokkhatás után az exportvolumen rendszerint jelentősen csökken, ugyanakkor a legtöbb esetben mintegy hat hónapon belül ismét növekedésnek indul.
Ezzel szemben az ilyen események nyomán kialakuló élelmiszerár-emelkedések gyakran hosszabb ideig fennmaradhatnak, és nem minden esetben követi őket gyors árkorrekció.
Fontos szerepet kapnak a stratégiai készletek
A FAO szerint az élelmiszerkészletek továbbra is fontos elemei a válságkezelési stratégiáknak. Ugyanakkor a jelentés arra is rámutat, hogy a kizárólag az árstabilizálást szolgáló, nagyméretű állami készletek fenntartása jelentős költségekkel járhat.
A szervezet értékelése alapján eredményesebb megoldást jelenthetnek a kisebb, célzott vésztartalékok, amelyek a szociális ellátórendszerekkel összehangolva segíthetik a leginkább rászoruló lakosság élelmiszer-ellátását anélkül, hogy jelentősen torzítanák a piaci folyamatokat.
Az együttműködés jelentősége tovább erősödik
Csü Tongjü, a FAO főigazgatója a jelentés előszavában hangsúlyozta, hogy valamennyi ország profitálhat az erősebb nemzetközi együttműködésből, a jól működő kereskedelmi hálózatokból és a multilaterális kereskedelmi rendszer iránti bizalom erősítéséből.
A szervezet szerint a jövőben a globális agrárpiacok stabilitása egyre inkább azon múlik majd, hogy az országok milyen hatékonyan képesek együttműködni a válságok kezelésében és az élelmiszer-ellátás biztonságának fenntartásában.
Forrás: FAO
Indexkép: pexels.com
