Két új burgonyafajtával bővül a MATE Agrárcsoport Kft. Burgonyakutatási Központ kínálata: a Balatoni sárga már forgalomba került, a Tomaj pedig hamarosan követheti. Ez jó hír is lehetne akár, azonban a helyzet nem rózsás: Dr. Polgár Zsolt egyetemi tanár, nemesítő szerint az elmúlt években a növénynemesítés, kutatás/fejlesztés állami alapfinanszírozása és a pályázati források is megszűntek, a hazai burgonyatermesztés pedig történelmi mélypontra jutott.
A keszthelyi Burgonyakutatási Központ évtizedek óta meghatározó szereplője a hazai burgonyanemesítésnek. Azaz: évtizedek munkája jelenik meg a jelenlegi keszthelyi burgonya fajtakínálatban.
– Egy új burgonyafajta előállítása nagyjából nyolc-tíz évig tart. A tavaly államilag elismert Balatoni sárga és a várhatóan hamarosan minősítést kapó Tomaj sem az elmúlt pár év eredménye, hanem közel egy évtizedes nemesítőmunka gyümölcse – mondta lapunknak Dr. Polgár Zsolt.
Egyre nehezebb finanszírozni a kutatást
A szakember szerint sajnálatos, hogy a hazai nemesítés támogatására már semmilyen támogatás nem jut, szemben a korábbi évtizedekkel.
– A 80'-as évek közepétől ugyan közvetlen állami támogatása már nem volt a kutatóintézetnek, de rendszeresen lehetett kutatási pályázatokon indulni. Az utóbbi években azonban ezek a lehetőségek gyakorlatilag megszűntek. Jelenleg csak a saját, piaci bevételeinkre támaszkodhatunk – fogalmazott.
Hozzátette: a jövőben szükség lenne arra, hogy az állam ismét biztosítson alapfinanszírozást vagy új kutatási pályázati lehetőségeket a mezőgazdasági kutatóintézetek számára.
Két új fajta érkezik
A legújabb fejlesztések közül elsőként a Balatoni sárga jelent meg a piacon. Ez egy középérésű, sárga héjú és sárga húsú étkezési burgonya, amely kiváló étkezési minőségével tűnik ki. Vetőburgonyáját idén tavasszal lehetett először megvásárolni, így az első termelői tapasztalatok most érkeznek majd be.
Balatoni sárga – Fotó: Facebook
A másik újdonság a Tomaj, amely szintén középérésű, de rózsaszín héjú, sárga húsú burgonya. Dr. Polgár Zsolt szerint rendkívül erős lombozatot fejleszt, nagy gumókat nevel, és kiemelkedő termőképességű.
A két új fajtával tovább bővül az intézet kínálata, amely ma már minden fontos felhasználási célra kínál magyar nemesítésű burgonyát.
– Van korai és késői érésű fajtánk, sárga és piros héjú, sárga, vagy fehér húsú is. Van salátaburgonya, főzni való és sütni való fajtánk egyaránt. A portfólió gyakorlatilag teljes – hangsúlyozta a nemesítő.
Ma már a marketing is kulcskérdés
A szakember szerint azonban önmagában már nem elég, ha egy fajta jó.
– Egy jó terméket ugyanúgy el kell tudni adni, mint bármely más piaci árut. A nemesítés mellett legalább akkora jelentősége van a marketingnek is. Jó bornak is kell a cégér – fogalmazott.
Kivételként a Balatoni rózsa fajtát említette, amely az elmúlt években annyira ismertté és keresetté vált, hogy szinte önmagát reklámozza.
Tomaj – Fotó: Facebook
Merre halad a burgonyanemesítés?
A klímaváltozás miatt sokan gondolják, hogy a szárazságtűrés a legfontosabb nemesítési cél, Dr. Polgár Zsolt szerint azonban ez csak korlátozottan lehetséges.
– Maga a burgonya egy hűvös klímát szerető, sekélyen gyökerező, vízigényes növény. Öntözés nélkül hosszú távon nem lehet gazdaságosan termeszteni, ezért csodát ezen a téren nem lehet várni a nemesítéstől – mondta.
A hangsúly inkább a piaci igények kiszolgálásán van. A kutatók olyan új fajták előállításán dolgoznak, amelyek megfelelnek az exportpiacok elvárásainak. Az észak-afrikai és közel-keleti országokban például nagy kereslet mutatkozik a korai érésű, nagy gumójú, sárga héjú és sárga húsú burgonyák iránt.
– Pont ebben a kategóriában nincs még megfelelő magyar fajtánk. Ez az egyik legfontosabb nemesítési irány a következő években – emelte ki.
A feldolgozóipar is új fajtákat igényelne
Nemcsak a frisspiac, hanem a feldolgozóipar is új kihívásokat jelent. Jelenleg a Burgonyakutatási Központnak egyetlen kimondottan feldolgozóipari fajtája van, az Arany Chipke, amely burgonyachips gyártására alkalmas.
Hasábburgonya-előállításra azonban egyelőre nincs hazai nemesítésű célfajta, pedig erre külföldön már lenne piaci igény.
– Ha egyszer újra erősebb lesz a hazai vagy a környező országok feldolgozóipara, erre a területre is új fajtákat kell nemesíteni – mondta.
Történelmi mélyponton a hazai burgonyatermesztés
A nemesítő szerint a magyar burgonyatermesztés helyzete aggasztó.
Míg húsz évvel ezelőtt még mintegy 30 ezer hektáron termesztettek burgonyát Magyarországon, ma már alig ötezer hektár körüli a termőterület.
Ennek egyik legfontosabb oka az olcsó import, a klímaváltozás hatása csak másodlagos.
– A hazai termelők egyre nehezebben tudnak versenyezni a külföldről érkező, rendkívül olcsó burgonyával. Ha ez így marad, sokan végleg felhagynak a burgonyatermesztéssel – figyelmeztetett Dr. Polgár Zsolt.
Szerinte a magyar nemesítésű fajták jövője azon múlik, hogy sikerül-e növelni ismertségüket, bővíteni a vetőburgonya-termelést és új piacokat találni számukra, miközben a kutatásnak ismét kiszámítható finanszírozási háttérre lenne szüksége, melyre a várható egyetemi/kutatóintézeti átszervezések reményt adnak.
Indexkép: Facebook/Dr. Polgár Zsolt
_fill_540x300_0.jpg)
