Az éghajlatváltozásról legtöbbször úgy beszélünk, mint ami aszályt, hőhullámot vagy terméskiesést okoz. De van egy kevésbé látványos, ám annál alattomosabb hatása is: megváltoztatja azt, ami végül a tányérunkra kerül. Nem feltétlenül kevesebb ételről van szó – hanem arról, hogy más lesz az ételek beltartalma, mint amit megszoktunk.

Több kalória, kevesebb érték?

A kutatások szerint a légköri szén-dioxid-szint emelkedése hatással van a növények fejlődésére. Sok kultúra gyorsabban nő, nagyobb biomasszát ad, viszont csökkenhet a fehérje-, vas- és cinktartalma. Magyarán: ugyanakkora adag kenyér, rizs vagy tészta kevesebb létfontosságú tápanyagot hordozhat, mint korábban.

Ez különösen az alapélelmiszereknél fontos kérdés, hiszen ezek adják világszerte – így Európában is – a napi energia- és tápanyagbevitel gerincét.

Zöldségek és gyümölcsök: nem csak az időjárás számít

A gyümölcsök és zöldségek esetében sem csak az számít, hogy megteremnek-e. A szélsőséges időjárás, a hőstressz és a vízhiány hatására változhat a vitamin- és antioxidáns-tartalom, valamint az íz és az állag is. Egyre több termelő számol be arról, hogy ugyan szép a termés, mégis „laposabb” az ízvilág, rövidebb az eltarthatóság.

Állati eredetű élelmiszerek is érintettek

A klímaváltozás közvetetten az állati termékek minőségére is hat. A takarmánynövények beltartalmi változásai, a hőstressz és a vízhiány befolyásolják a hús, a tej és a tojás összetételét. Egyes vizsgálatok szerint a fehérje- és zsírsavarány is eltolódhat, ami hosszabb távon a fogyasztói minőségben is megjelenik.

Rejtett éhezés: amikor van mit enni, mégsem elég

A szakemberek egyre gyakrabban használják a „rejtett" vagy "minőségi éhezés” kifejezést. Ez azt jelenti, hogy kalóriából nincs hiány, de a szervezet nem jut elegendő mikrotápanyaghoz. A klímaváltozás ezt a jelenséget erősítheti fel, különösen azoknál, akik étrendje nagyrészt néhány alapélelmiszerre épül.

gabona

 Ugyanakkora adag élelmiszer kevesebb létfontosságú tápanyagot tartalmazhat, mint korábban – Fotó: Shutterstock

Mit jelent ez a mindennapokban?

A változás nem egyik napról a másikra történik, és nem is mindig látványos. Éppen ezért veszélyes. Az élelmiszerek „csendes átalakulása” hosszú távon hat az egészségre, a mezőgazdaságra és az élelmiszerlánc egészére.

A termelőknek alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez, a nemesítés és a technológia szerepe felértékelődik, a fogyasztóknak pedig egyre tudatosabban kell válogatniuk. A kérdés már nem az, hogy változik-e az ételünk, hanem az, hogy felkészülünk-e erre időben.

Forrás: earth.com