A PREGA 2026 konferencián beszélgettünk Jakab Istvánnal, a MAGOSZ elnökével, az Országgyűlés alelnökével a precíziós gazdálkodás helyzetéről, a generációváltás kihívásairól és az agrárium előtt álló digitális feladatokról. A politikus szerint a technológiai fejlődés adott, a kérdés az, élünk-e vele időben és tudatosan.
– Elnök úr, hogyan látja ma a precíziós gazdálkodás helyzetét a magyar agráriumban? Az elmúlt években jelentős előrelépés történt ezen a téren.
– Csak az a változás stabil, hosszú távon biztonságos és valóban előremutató, amely szerves módon következik be – jelentette ki Jakab István. – Nem erőszakkal, nem éles határvonalakkal, hanem természetes fejlődésként. A precíziós gazdálkodás esetében sem csupán a gépekről, eszközökről vagy technológiákról beszélünk, hanem az emberről is – arról a gazdáról, aki hajlandó az új tudást befogadni és alkalmazni.
A világ folyamatosan változik, új információk és új megoldások jelennek meg. Ezek befogadásához sokszor másfajta gondolkodásmódra van szükség. Az agrár-élelmiszergazdaságban a generációváltás alapvető kérdés. Ezt azonban nem szembeállítással kell megoldani, nem úgy, hogy az idősebb generációtól forrásokat vonunk meg – ahogyan az az Európai Bizottság asztalon lévő terveiben is szerepel -, miközben a fiataloknak többet adunk. A fiatalokat támogatni kell, az idősebbeket pedig segíteni abban, hogy át tudják adni a gazdaságot. Így jöhet létre egy korszerűbb szemlélet, amely az erőforrásokat maximálisan kihasználja.
Ez nemcsak a termelésben fontos, hanem a piaci jelenlétben is: a versenyképességben, az áralkuban, az integrációban. A klímaváltozás, a geopolitikai feszültségek, a brüsszeli forráscsökkentések mind arra kényszerítenek bennünket, hogy versenybe szálljunk. Ehhez a legkorszerűbb tudást kell alkalmaznunk.
Jakab István a PREGA-n– Fotó: Agroinform.hu
Amikor számon kérik rajtunk a környezet- és klímavédelmi teljesítményt, akkor jön képbe a precíziós gazdálkodás. Minden eszköz adott ahhoz, hogy hatékonyan és fenntarthatóan termeljünk. Óriási adatállománnyal rendelkezünk, komoly adatbázisok állnak rendelkezésre – mégis, ezek jelentős része ma még szinte kihasználatlan. Az adatalapú gazdálkodás feltételei adottak, de ha a hétköznapokban nem alkalmazzuk őket, akkor lemondunk a további versenyképességi előnyökről.
Fontos, hogy az új tudás gyorsan átkerüljön a gyakorlatba. El kell gondolkodnunk azon is, kinek az érdeke egy átlátható, korrekt adatkezelési rendszer. A hiteles termésbecslés, a piacok pontos ismerete, az ágazati együttműködés mind a biztonságot és a tisztességes jövedelemelosztást szolgálják. A precíziós gazdálkodás és a teljes digitalizáció kapcsán korrekt, érdemi együttműködésre van szükség, különben a mesterséges intelligencia térnyerésével rövid időn belül mindenki veszíthet.
– Tavaly az Állami Számvevőszék kifogásolta, hogy a felhalmozott agráradatok nem jutnak el megfelelően a gazdákhoz. Várható előrelépés ezen a téren?
– Nem várható – szükséges. Ez a versenyképesség alapja. Közel ötmillió hektár szántófölddel gazdálkodunk Magyarországon. Ezt az erőforrást úgy kell hasznosítani, hogy közben figyelembe vesszük a környezetvédelmi és klímavédelmi szempontokat is. Ehhez komoly tudás és elkötelezettség kell – szögezte le a politikus. –
Az államnál összegyűlt jelentős adatállományt elérhetővé kell tenni a gazdák számára, és ki kell alakítani ennek működő rendszerét. Jelenleg ez még nem kiforrott, de minél hamarabb megoldjuk, annál sikeresebbek leszünk. Megvan rá az esély, a lehetőség és a szándék is. A termelők egyértelmű érdeke az átláthatóság.
Használni kell a korszerű technológiai megoldásokat, például a műholdas, professzionális termésbecslést. Felesleges a régi módszerekkel próbálkozni, amikor rendelkezésre állnak pontosabb, objektívebb eszközök. Az új megoldások alkalmazása megteremti egy korrekt, átlátható rendszer alapját.
– 2025-ben a digitális átállást ösztönző pályázat a körülmények, a járványkezelés miatt elmaradt. Számíthatnak a gazdák hasonló kiírásra idén?
– Nincs más lehetőségünk, mint ezen az úton gyorsan haladni. Az élet kikényszeríti a digitalizációt. Ha ezt a saját javunkra akarjuk fordítani, akkor minél előbb lépnünk kell. Az akadályokat el kell hárítani, mert a jövő agráriuma nem működhet adatalapú gondolkodás és precíziós technológia nélkül – hangsúlyozta végül Jakab István.
Indexkép: Agroinform
_fill_540x300_0.jpg)
