A magyar búza idei minőségi mutatói összességében kedvező képet mutatnak: javult a hektolitersúly, emelkedett a fehérje- és sikértartalom, az alveográfos érték pedig ismét a korábbi magasabb szintek felé közelít. Ugyanakkor egyes tételeknél továbbra is indokolt a toxin- és növényvédőszer-maradékok vizsgálata, miközben a durumbúza esetében az üvegesség megítélése is komoly szakmai kérdés.
A búza aktuális minőségéről, az elmúlt évek tendenciáiról, valamint a durumbúza speciális minőségi követelményeiről beszélt Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója az Agroinform „Kalászos újratervezés - tanulságból tudás” című online szakmai rendezvényén. Előadásában több mint tízezer mérési adat alapján mutatta be, hogyan változtak a legfontosabb minőségi paraméterek az elmúlt években.
Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója – Fotó: Agroinform
Ismét javul a hektolitersúly
A szakember a búza legfontosabb minőségi mutatói közül elsőként a hektolitersúlyt vizsgálta. A rendelkezésre álló adatok alapján 2022 és 2026 között az átlagos értékek 77–80 kilogramm körül alakultak, miközben az időszak elején egyértelmű visszaesés volt megfigyelhető, az elmúlt két évben azonban ismét javulás következett be.
A változások hátterében egyszerre kereshető a genetika, az alkalmazott agrotechnika és a környezeti tényezők hatása. A mostani javulás azért is kedvező, mert a magasabb hektolitersúly a kereskedelmi értékesítés szempontjából is kedvezőbb tulajdonság.
A fehérje- és sikértartalom is kedvezőbb képet mutat
Hasonló tendencia figyelhető meg a fehérjetartalom esetében is. Az elmúlt évek adatai alapján jelentős változások történtek, az idei évben pedig ismét 13 százalék fölötti átlagérték rajzolódik ki.
A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a fehérjetartalom mérésénél sem mindegy, milyen módszert alkalmaznak. A gyorsmérési eljárások és a referenciamódszer között ugyanis akár számottevő eltérés is előfordulhat, ezért vitás esetekben a pontos, referenciaeljárással végzett mérésnek van meghatározó szerepe.
A sikértartalom szintén biztatóan alakult. A korábbi, 28 százalék körüli átlagról az érték egy időszakban 26 százalék alá csökkent, majd fokozatos javulás következett. Az idei évben már közel 29 százalékos átlagos sikértartalomról számolt be. Ez azonban még nem jelenti automatikusan azt, hogy minden tétel kiváló sütőipari értékű. Ugyanis a sikértartalom és a sütőipari minőség között nincs olyan közvetlen összefüggés, amely alapján kizárólag egyetlen paraméterből meg lehetne mondani, mire alkalmas az adott búza.
Az esésszám továbbra sem jelent problémát
Az esésszám (a Hagberg-féle érték) tekintetében a magyar búza az elmúlt években alapvetően stabil képet mutatott. Bár az átlagértékekben volt némi mozgás, a magyar termés általában továbbra is jelentősen meghaladja azokat a minimumértékeket, amelyeket a különböző piacok és feldolgozók elvárnak.
Ez különösen fontos az exportpiacok szempontjából, hiszen a magyar búza egyik lényeges felvevőpiaca Olaszország, ahol szintén meghatározott minőségi követelményeknek kell megfelelni.
Fotó: Agroinform
Az alveográfos érték is visszatért a kedvezőbb tartományba
Az egyik legfontosabb sütőipari mutató az alveográfos W-érték, amely a búza tésztaképző tulajdonságairól ad fontos információt. Az előadó adatai szerint az elmúlt években ezen a területen is jelentős visszaesés történt: a korábbi 250 körüli értékről 200 környékére, illetve az alá csökkent az átlag. Mostanra azonban ismét javuló tendencia látható, az átlagos W-érték újra megközelíti a 250-et.
Ez ugyan megfelelő átlagos szintnek tekinthető, de a prémium és javító minőségű búzáknál a piac már gyakran 300-as vagy azt meghaladó W-értéket keres. Vagyis az átlagos magyar búza minősége kedvezőbbé vált, de a prémium kategóriába kerüléshez ennél magasabb és stabilabb értékekre lehet szükség.
A P/L arány szintén fontos része a tészta reológiai tulajdonságainak. Az idei, nagyjából 0,8–0,9 közötti értékek megfelelőnek tekinthetők.
A mennyiség elmaradhatott, a minőség viszont kedvező
A szakember összességében úgy értékelte, hogy bár az idei termés mennyisége nem mindenhol alakult a korábbi várakozások szerint, minőségi szempontból kedvezőbb kép rajzolódik ki. Ez azért különösen fontos, mert a termelők számára a kisebb termés csak akkor kompenzálható részben, ha a betakarított búza minősége megfelelő, és az alapanyag magasabb értéket képviselhet a piacon.
Toxinok: nincs ok pánikra, de vizsgálni kell
Az előadás egyik fontos része volt a mikotoxinok kérdése. Az idei adatok alapján nincs olyan általános toxinterhelés, amely miatt pánikra lenne ok, ugyanakkor a szűrés továbbra is indokolt.
A DON-, vagyis a dezoxinivalenol-toxin értékei az elmúlt években változtak, de az átlagos értékek a vonatkozó határértékek alatt maradtak. Egyes egyedi tételeknél ugyanakkor magasabb koncentráció is előfordulhat, ezért a szakember szerint nem célszerű kizárólag az átlagadatokra hagyatkozni.
A T-2 és HT-2 toxin esetében szintén kedvező az összkép, de itt már jóval alacsonyabb határértékekről beszélünk, ezért különösen fontos a megfelelő ellenőrzés. A szakember szerint a szűrésnek éppen az a szerepe, hogy az egyedi problémás tételeket azonosítani lehessen, nem pedig az, hogy általános veszélyérzetet keltsen.
Az aflatoxin is megjelent a háttérben
Különösen érdekes kérdés az aflatoxin megjelenése. A 2022-es, rendkívül aszályos év óta a szakemberek fokozottabban figyelik ezt a problémát. Az átlagos értékek jelenleg nagyon alacsonyak, sok esetben a kimutatási határ alatt vannak, egyes tételekben azonban már mérhető mennyiséget is találtak.
Ez önmagában még nem jelent általános problémát, de fontos jelzés lehet arra, hogy a változó klimatikus körülmények között a búza esetében is egyre több olyan kockázati tényezővel kell számolni, amely korábban kevésbé volt jellemző.
Ha az éghajlati trendek tartósan fennmaradnak, az aflatoxin vizsgálata a jövőben nagyobb szerepet kaphat a gabonaminősítésben.
A növényvédőszer-maradékokra is érdemes figyelni
Párkányi Gábor a peszticidmaradékokról is beszélt, bár ezekről nem mutatott be külön statisztikai összesítést. Tapasztalatai szerint időnként előfordulnak olyan minták, amelyeknél magasabb növényvédőszer-maradékértéket mérnek, illetve olyan hatóanyag nyomait is kimutatják, amelynek használata már nem engedélyezett.
Ezért legalább a nagyobb gyűjtőminták esetében érdemes lehet rendszeresen növényvédőszer-maradék vizsgálatokat végezni. A változó termesztési környezet és az online is hozzáférhető, nem feltétlenül szabályosan forgalmazott növényvédő szerek miatt ez a kérdés várhatóan egyre nagyobb figyelmet kaphat.
Fotó: Agroinform
A durumbúza egészen más minőségi világ
Az előadás második részében a durumbúzára tért át, amely a búzapiac egy különleges, prémium szegmensét jelenti. A durumbúza több fontos paraméter tekintetében is magasabb értékeket produkál az aestivum búzához képest. Az átlagos hektolitersúly 79–80 kilogramm felett alakul, a fehérjetartalom megközelíti, illetve meghaladja a 15 százalékot, a sikértartalom pedig 34 százalék körül alakulhat.
Az alveográfos W-érték szintén 300 fölötti átlagot mutatott a vizsgált adatokban. A durumbúza esetében azonban van egy olyan különleges minőségi paraméter, amelynek megítélése komoly vitákat is okozhat: az üvegesség.
Mi számít üveges durumbúzának?
A vizsgált mintákban az üvegesség átlagosan mintegy 81 százalékos volt, ami alapvetően megfelelő eredmény, hiszen a szabvány min 60%-ot ír elő. A szigorúbb szerződésekben gyakran 80 százalék körüli minimális üvegességi követelmény szerepel, de ennél alacsonyabb, 75, 70, 65 vagy akár 60 százalékos elvárásokkal is találkozni.
A probléma azonban az, hogy az átlagérték önmagában nem mutatja meg a teljes képet. Egy 80 százalékos átlag mögött ugyanis nagyon különböző minőségű tételek lehetnek. A durumbúza szemének üvegessége a feldolgozás szempontjából fontos tulajdonság, ezért annak pontos és egyértelmű meghatározása alapvető jelentőségű a termelő, a kereskedő és a malom számára egyaránt.
Vita van a lisztes szemek megítéléséről
A minősítés egyik problémája a részben lisztes szemek kategóriája. Az ISO szabvány jelenlegi értelmezése szerint már akkor is lisztesnek kell minősíteni egy szemet, ha a keresztmetszetén akár a legkisebb fehér, lisztes rész is látható. Ez szakmai szempontból felülvizsgálatra szorulhat. Mint elmondta, az ISO illetékes szervezete felé már jelezték a problémát, és kezdeményezték a szabvány gyakorlati szempontú felülvizsgálatát.
A kérdés azért nem pusztán elméleti, mert egy durumbúza-tétel árát és felhasználhatóságát jelentősen befolyásolhatja, hogy milyen arányban találhatók benne üveges, részben lisztes vagy teljesen lisztes szemek.
A laboratóriumi vizsgálatoknál a szabvány szerinti keresztmetszeti vizsgálat az egyik meghatározó módszer, a malmok azonban a gyors átvétel érdekében gyakran átvilágításos módszert is alkalmaznak.
Nem minden lisztes szem jelent rossz durumot
A szakember egy fontos félreértésre is felhívta a figyelmet: attól, hogy egy szem lisztesnek látszik, még nem feltétlenül azért ilyen, mert maga a durumbúza lisztesedett el. Előfordulhat ugyanis, hogy aestivum búzaszem keveredik a durumbúza közé. Ez már fajtakeveredésnek számít, amelyre külön szabályok vonatkoznak. Ugyanígy az sem elegendő bizonyíték önmagában, ha egy szem keresztmetszete üvegesnek tűnik, hiszen akár egy acélosabb aestivum búzaszem is hasonló képet mutathat.
A durumbúza esetében ezért a minősítéshez nem elég egyetlen tulajdonságot vizsgálni: a szem fizikai megjelenését, a fajtaazonosságot és a laboratóriumi paramétereket együttesen kell értékelni.
A klímaváltozás új minőségi kockázatokat is hozhat
Az előadásból összességében az rajzolódik ki, hogy a magyar búza minősége az idei évben több fontos mutató alapján kedvező képet mutat. A hektolitersúly, a fehérje- és sikértartalom, valamint az alveográfos érték javulása biztató jel a termelők és a feldolgozók számára.
Ugyanakkor a szélsőséges időjárás és a változó termesztési környezet új kihívásokat is hoz. A mikotoxinok, az aflatoxin megjelenése, a növényvédőszer-maradékok ellenőrzése és a speciális minőségi követelmények egyaránt azt mutatják, hogy a jövőben a gabonaminősítés egyre összetettebb feladat lesz.
A termelők számára ezért nem pusztán az lesz a kérdés, hogy mennyi búza terem egy hektáron, hanem az is, hogy milyen minőségű alapanyag kerül le a tábláról, mennyire stabilak annak tulajdonságai, és megfelel-e annak a piacnak, amelyre értékesíteni szeretnék.
Horváth Attila
Agroinform
A Kalászos trendek Agroinform TechMagot megnyithatod ide kattintva, vagy lapozd végig itt:
A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod a Magazin rovatban.
