Az elkövetkező tíz évben jelentős növekedés várható a mezőgazdasági termelésben világszerte – áll az OECD és a FAO közös, 2034-ig szóló előrejelzésében. A dokumentum a globális gabonatermesztés és kereskedelem jövőjét vizsgálja, és összességében kedvező képet fest a mezőgazdaság kilátásairól, ugyanakkor számos kockázatra is figyelmeztet.

Lassabb, de folyamatos területnövekedés

A gabonafélék globális vetésterülete az elmúlt tíz évben évi 0,33%-kal bővült, ami a következő időszakban várhatóan 0,14%-ra mérséklődik. Ez még így is 16,2 millió hektárnyi bővülést jelent 2034-ig. A növekmény zömét Latin-Amerika, a Karib-térség és egyes ázsiai országok adhatják, jórészt határterületek bevonása és a mezőgazdasági rekultiváció révén.

Ugyanakkor az urbanizáció és a környezetvédelmi szempontok (pl. erdőirtás korlátozása, szénben gazdag ökoszisztémák védelme) gátat szabnak a termőterületek további bővítésének. Így a globális termelésnövekedés egyre inkább a hozamfokozásra és a technológiai fejlesztésekre épül majd.

Technológiai hajtóerő és terméshozamok

A terméshozamok globálisan átlagosan évi 0,9%-kal emelkedhetnek, amiben egyre nagyobb szerepe lesz a fejlett technológiáknak, precíziós gazdálkodásnak, korszerű inputhasználatnak és jobb agrotechnikai gyakorlatnak. Afrikában a hozamnövekedés üteme elérheti a 2,3%-ot, köszönhetően a modernizációs beruházásoknak.

búza

Forrás: Oeconomus

A búzatermesztés várhatóan 74 millió tonnával, 874 millió tonnára nő, amelynek 42 millió tonnáját Ázsia adja majd. India a globális növekedés 29%-áért lesz felelős, viszont a belső kereslet növekedése miatt nettó importőrré válhat. További jelentős termelésnövekedés várható Oroszországban, Pakisztánban, Argentínában, Kanadában és az Egyesült Államokban. Kína, India és az EU 2034-ben együttesen a globális búzatermelés 46%-át adják majd.

A kukoricatermelés is felfut: a világtermelés 188 millió tonnával nőhet, elérve az 1,4 milliárd tonnát. A növekedés motorjai az Egyesült Államok, Brazília és Kína lesznek. A rizstermelés fő letéteményese India marad, amely a termelésnövekedés 41%-át hozza.

A durumbúzák, köztük az árpa, köles, cirok, rozs és zab termelése 330 millió tonnára nőhet, amelyből Afrika 45%-os részesedéssel járul hozzá a növekedéshez. Ez a gyors népességbővülés és az alapélelmiszerek iránti magas függőség következménye.

Növekvő gabonakereskedelem – új erőcentrumokkal

A következő tíz évben a gabonafélék nemzetközi kereskedelme 14%-kal nőhet. A búzaexport 226 millió tonnára bővül, Oroszország továbbra is domináns szereplő marad (a globális kivitel 25%-ával), de az EU (14%), Kanada (13%) és az USA (12%) is jelentős exportőr marad.

A kukoricaexport 210 millió tonnára nőhet, melynek 91%-át az USA, Brazília, Argentína és Ukrajna adja. Az árpa és cirok exportvolumene 52 millió tonnára bővül, míg a rizs kereskedelme évi 1,5%-kal nő, és elérheti a 65 millió tonnát 2034-re. India várhatóan visszaszerzi vezető rizsexportőri pozícióját, amelyet az exportkorlátozások idején ideiglenesen elveszített.

Kockázatok: geopolitika, klímaváltozás és szabályozások

A globális gabonapiac legnagyobb bizonytalanságait továbbra is a geopolitikai feszültségek (például az orosz–ukrán háború), a klímaváltozásból eredő időjárási szélsőségek, valamint a környezetvédelmi politikák szigorodása jelentik. Az olyan intézkedések, mint az EU zöld megállapodása vagy a bioüzemanyag-politikák, a termőterületek és a kínálat szűkülését idézhetik elő.

Kína önellátásra törekvő stratégiája szintén felboríthatja a globális kereslet és kereskedelem eddig ismert mintáit. Emellett komoly kockázatot jelentenek a növényi kártevők és állatbetegségek, valamint az EU tervezett költségvetési átalakításai, amelyek jelentős hatással lehetnek a tagállamok agrárteljesítményére.

Összegzésként az OECD–FAO előrejelzése kedvező jövőt vázol a globális gabonatermelés és -kereskedelem számára, ugyanakkor a várható növekedést csak tudatos beruházásokkal, fenntartható gazdálkodással és előrelátó szakpolitikákkal lehet biztosítani. A fejlődő országok támogatása, a technológiai eszközök elérhetősége és a klímaváltozás hatásainak kezelése döntő jelentőségű lesz a következő évtized agrárfolyamataiban.

Forrás: Oeconomus

Indexkép: Pixabay