A talaj sokkal több, mint egyszerű föld – egy élő, dinamikus rendszer, amely tele van mikroorganizmusok milliárdjaival. Ezek a láthatatlan élőlények – baktériumok, gombák, egysejtűek, valamint földigiliszták és rovarok – együttesen alkotják a talajmikrobiomot. Ez a láthatatlan világ alapvető szerepet játszik a talaj egészségi állapotának megőrzésében, a szerves anyagok lebontásában, a tápanyagok újrahasznosításában és a talajszerkezet kialakításában, ezzel az Agroinform is foglalkozott már. Az egészséges, élő talaj nemcsak a mezőgazdasági termelés alapja, hanem fontos szerepet játszik a vízmegtartásban, a szén-dioxid megkötésében és az éghajlat-szabályozásban is.



Indiában, ahol a mezőgazdaság létfontosságú gazdasági és társadalmi szempontból, a talajmikrobiom egészsége meghatározó a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem szempontjából is.

A zöldforradalom árnyoldala

Bár a zöldforradalom jelentős termelésnövekedést eredményezett, hosszú távon negatív hatásokat gyakorolt a talaj mikrobiális sokféleségére. A gépesített mezőgazdaság, az egyoldalú monokultúrák, valamint a túlzott műtrágya- és növényvédőszer-használat fokozatosan rombolta a talaj biológiai egyensúlyát. Az őshonos mikroorganizmusok visszaszorulása, a tápanyagok egyensúlyának felborulása és a talajszerkezet romlása mind hozzájárultak a jelenlegi helyzethez, amely szerint

India földterületeinek harmada valamilyen mértékű degradációnak van kitéve.


talaj

Fotó: Shutterstock

Tápanyaghiányos talajok és annak következményei

A legutóbbi talajvizsgálatok szerint az indiai földek 55%-a nitrogénhiányos, 42%-a foszforban, míg 44%-a szerves szénben szenved hiányt. Az NPK műtrágyák aránytalan kijuttatása tovább rontja a talaj tápanyagegyensúlyát, ami végső soron csökkenti a termékenységet és a növények tápanyagfelvételét. Ez az egyensúlyvesztés közvetlen hatással van az élelmezésbiztonságra, mikrotápanyag-hiányt és gyermekfejlődési problémákat eredményezve.

A talajban rejlő klímamegoldások

A talaj nem csupán a mezőgazdaság, hanem az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából is hatékony eszköz lehet. Az Indiai Mezőgazdasági Kutatási Tanács (ICAR) tanulmányai kimutatták, hogy olyan gyakorlatok, mint a takarónövények vetése és a minimális talajművelés jelentősen javítják a hozamokat és a jövedelmet, miközben csökkentik az inputigényt. A kevesebb öntözés és műtrágya használata nemcsak gazdasági, hanem környezeti előnyökkel is jár.

A Banni-fennsík füves területei példát mutatnak:

a helyreállított földterületeken hektáronként 142,72 tonna szerves szenet sikerült megkötni, bizonyítva, hogy a talajegészség javítása hatékony éghajlatvédelmi stratégia lehet.



A regeneratív mezőgazdaság útja

A regeneratív mezőgazdaság a talajmikrobiom támogatására épül. A biotrágyák, amelyek élő mikroorganizmusokat tartalmaznak, lehetővé teszik a talajban mélyen rejlő tápanyagok feltárását és hasznosítását. A Rhizobium, a foszfátoldó baktériumok, a kálium-mobilizáló és a cink-oldó mikrobák mind olyan eszközök, amelyek hozzájárulnak a tápanyagellátás optimalizálásához és a szintetikus műtrágyák kiváltásához.

Emellett a talajban élő hasznos mikroorganizmusok természetes védelmet nyújtanak a kórokozókkal szemben. Versengő kizárással, erőforrás-elvonással és biokontroll mechanizmusokkal (pl. kitináz, ramnolipidek) csökkentik a betegségek előfordulását, így kevesebb növényvédő szerre van szükség.



Egységes stratégia a jövő érdekében

A talajromlás problémája nem csupán agrár-, hanem nemzeti ügy is, amely gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokat is hordoz. A megoldás már a lábunk alatt van: a talajmikrobiom támogatása és helyreállítása. Az indiai kormány már elindított olyan kezdeményezéseket, mint a Talajegészségügyi Kártya és a PKVY program, melyek a mikrobiális megoldásokat népszerűsítik.

A jövő a precíziós mezőgazdaság, a pontos tápanyag-kijuttatás és a szén-dioxid-megkötés alapú értékelés felé mutat. E rendszerek ösztönzik a gazdákat, hogy ne csak termeljenek, hanem aktívan részt vegyenek a környezetvédelemben is.

A talaj egészségének helyreállítása kulcs lehet India élelmezésbiztonságának, éghajlat-politikájának és fenntartható fejlődésének biztosításához. Az egészséges talaj egészséges jövőt jelent.

Forrás: global-agriculture.com

Indexkép: Shutterstock