Lényege, hogy a talaj egészségét állítja a középpontba, célja a talajfunkciók stabilizálása és a hozamok biztonságának megőrzése a klímaváltozás egyre szélsőségesebb időjárási körülményei között. A módszer rugalmasan alkalmazható: egyes elemei fokozatosan bevezethetők, de teljes rendszerként is működtethető. Nem véletlen, hogy az AGRITECHNICA 2025 egyik kiemelt témája lesz.
Miért aktuális a regeneratív mezőgazdaság?
A mezőgazdaságot egyszerre sújtja a klímaváltozás – gyakori aszályokkal és heves esőzésekkel –, a természeti erőforrások kimerülése, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentési kényszere és a biodiverzitás csökkenése. Mindezt szigorú uniós szabályozások tetézik, amelyek például a növényvédőszer-hatóanyagok és a műtrágya felhasználásának mérséklését írják elő. Ebben a környezetben a regeneratív mezőgazdaság ígéretes alternatívaként jelenik meg.
A rendszer alapja a talajélet erősítése, a humuszképződés fokozása és a talaj szerkezetének javítása, ami hosszú távon a terméshozamok stabilitását segítheti.
Nincs egységes definíció – van viszont széles eszköztár
Hivatalos meghatározás ugyan még nincs, de a szakemberek szerint a regeneratív mezőgazdaság fő elemei közé tartozik a talajművelés minimalizálása, az állandó talajtakarás, a változatos vetésforgó, az egész éven át élő gyökérzet fenntartása, valamint az állattartás integrálása a növénytermesztési rendszerbe. A módszer előnye, hogy fokozatosan, a helyi adottságokhoz igazodva is bevezethető.
A regeneratív mezőgazdaság öt alapelve
- Minimális talajbolygatás – A csökkentett talajművelés mérsékli az eróziót, növeli a talaj vízmegtartó képességét, és segíti a szervesanyag-tartalom megőrzését.
- Állandó talajtakarás – Növényi maradványokkal vagy élő növényekkel védi a talajt a kiszáradástól és az eróziótól, miközben kedvez a talajéletnek.
- Változatos vetésforgó – Javítja a talaj szerkezetét, mérsékli a kártevő- és gyomborítottságot, növeli a tápanyag-hasznosulást.
- Egész éves élő gyökérzet – A gyökérváladékok táplálják a talaj mikrobiális közösségeit, fokozzák a humuszképződést, és csökkenthetik a növényvédőszer-igényt.
- Állattartás integrálása – Az állati trágyával záródó tápanyagkörforgás és a legeltetés javítja a talajéletet, miközben növeli az állatjólétet.
Lehetőségek és akadályok
A regeneratív mezőgazdaság hosszú távon képes lehet egyesíteni a magas termelékenységet a fenntarthatósággal és a biodiverzitás-védelemmel. Bevezetése azonban komplexitást és türelmet kíván: az első években gyakori a hozamcsökkenés, amit csak részben ellensúlyoznak a csökkentett inputköltségek (kevesebb műtrágya, növényvédő szer, gépi menetszám).
A rendszerre való átállás beruházásokat, képzést és több munkaerőt is igényelhet. Politikai és gazdasági keretek – például az EU Taxonómia vagy a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek (CSRD) – azonban támogathatják elterjedését, mivel a jövőben ezek befolyásolhatják a gazdák hitelhez vagy támogatásokhoz való hozzáférését.
Forrás: agritechnica.com
Indexkép: Pixabay
