Hiába a csaknem 47 ezer tiltakozó aláírás, a tudományos és civil szervezetek határozott állásfoglalása, és még a köztársasági elnök elutasítása is: a parlamenti többség változtatás nélkül elfogadta azt a salátatörvény-módosítást, amely akár védett erdőkben is lehetővé teheti a tarvágásokat.

A javaslatot Sulyok Tamás köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek, alkotmányossági aggályokra és természetvédelmi kockázatokra hivatkozva. Az államfő ritkán él ezzel az eszközzel, így döntése önmagában is súlyos figyelmeztetés volt. Ennek ellenére ugyanazt a szöveget, érdemi módosítás nélkül, újra előterjesztették és változatlan formában megszavazták.

A törvény értelmében a jövőben már természetvédelmi oltalom alatt álló, elsődlegesen ökológiai rendeltetésű erdőkben is engedélyezhető lehet a tarvágás, azzal az indokkal, hogy az erdők klímaadaptációját és megújulását gyorsítani kell. A WWF Magyarország, a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya és számos más környezetvédő szervezet azonban úgy véli: a tarvágás nem összeegyeztethető az erdők ökológiai fenntarthatóságával.

Mindezek ellenére a kormányzat kitartott a módosítás mellett. A zárószavazás után már nincs újabb lehetőség az elnöki vétóra – a törvény így kihirdethető.

Szakmai tiltakozások és állásfoglalások

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya szerint a tarvágás nem tekinthető ökológiailag fenntartható gazdálkodási módnak, és különösen veszélyes lehet a síkvidéki, őshonos, védett erdőkben. Állásfoglalásukban kiemelték, hogy a sarjaztatás, mint az újraerdősítés egyik módszere bizonyos esetekben indokolt lehet, de nem a tarvágás keretében.

Ezzel szemben az Országos Erdőtanács májusban elfogadott állásfoglalása szerint a módosítás nem jelent visszalépést a természetvédelem szempontjából. Mint írták: ugyanis a jelenleg hatályban lévő természetvédelmi törvény lehetővé teszi a tarvágást olyan erdőkben is, amelyek természetes felújulásra nem képesek, ráadásul elvileg bármilyen méretben. A mostani módosítás viszont ezeket a területeket is 3 hektárban maximalizálná, vagyis szigorítaná a jelenlegi szabályozást.

A törvénymódosítás nem érinti szerintük az erdőművelések hatósági kontrollját sem. Az erdőtervi határozat előfeltétele minden fakitermelésnek, a bejelentési határidő változása nem jelentene kiskaput az „ad hoc” tarvágásra. Az erdőtervezés folyamata másfél évig tart, nyilvános és teljesen átlátható – hangsúlyozza a grémium.

A módosítás klímavédelmi indokait is részletezték: a klímaváltozás egyre érezhetőbb hatásai miatt gyors, célzott beavatkozásokra van szükség, hogy az erdők rezilienciáját fenntartsák. A sarjaztatás ilyen módszer: lehetővé teszi az erdők gyorsabb megújulását, különösen azokban a természetközeli állományokban, amelyek az éghajlatváltozás hatására leromlanak.

A törvényjavaslat lehetőséget teremtene arra is, hogy ezekbe az erdőkbe ellenállóbb, őshonos fafajokat is beillesszenek – ezzel biztosítva az erdőállomány hosszú távú fennmaradását. Az Országos Erdőtanács szerint a törvénymódosítás tehát nem a tarvágás liberalizálásáról, hanem annak kontrollált, célzott alkalmazásáról szól, a természetvédelmi célok és az erdőgazdálkodás egyensúlyának megtartásával.

Most légy okos...

Indexkép: Pixabay