Vérmes remények után visszaeső termésátlagok
Az Európai Bizottság adatai szerint a lezárult, 2025/26-os gazdasági évben 5,4 millió tonnára csökkent a közösség repceimportja, 28 százalékkal elmarad az előző szezonban regisztrált 7,5 millió tonnától. A visszaesés fő oka az volt, hogy tavaly rekordközeli, 20,1 millió tonnás termést aratott Európa, ami csökkentette az importigényt. Az idei termés talán 19,7 millió tonna lehet az EU Bizottság június végi becslése szerint, ami még mindig nem rossz, de ennek egyetlen oka, hogy idén minden korábbinál nagyobb területen indultak meg a repcekombájnok. A hozamok sajnos nem érték utol a tavalyit, miután szélsőséges időjárási eseményekkel szembesült az öreg kontinens.
Ausztrália volt a legnagyobb beszállító
A lezárult szezonban Ausztrália a legfontosabb exportőr maradt, valamivel több mint 2,1 millió tonna repcemagot szállított az EU-ba. Ez 41 százalékos visszaesést jelent a 2024/25-ös évhez képest, amikor nagyon gyenge volt az európai termés. Ukrajnából 1,6 millió tonna repcemag érkezett az ó termésből, ami hozzávetőleg 34 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Kanada szintén nem tudta megismételni előző évi exportteljesítményét: a korábbi 1,1 millió tonna után ezúttal 870 ezer tonna repcemagot szállított az Európai Unió piacára. Mivel az itteni repcék GMO-k, a belőlük készülő növényolaj csak bioüzemanyag-előállítási célokat szolgál.
Az EU repceimportja – Forrás: EU BIzottság
Az irányelv, amibe kapaszkodni lehet
A németországi olaj- és fehérjenövény-termesztést támogató szövetség (UFOP) szerint a termelőknek érdemes kitartaniuk a repce mellett, aminek elsődleges oka a RED III irányelv. Ennek célja, hogy 2030-ra az EU teljes energiafelhasználásában a megújuló energia részaránya legalább 42,5 százalék legyen. A közlekedésben a tagállamok kétféle módon teljesíthetik a kötelezettségeiket:
- legalább 14,5%-os üvegházhatásúgáz-kibocsátás-csökkentést kell elérniük a felhasznált üzemanyagok révén,
- vagy biztosítaniuk kell, hogy a közlekedési energiafelhasználás meghatározott része megújuló energiaforrásból származzon.
A repcéből előállított biodízel továbbra is az egyik legjelentősebb megújuló üzemanyag Európában. A RED III ugyanakkor nem egyszerűen a biodízel mennyiségét értékeli, hanem azt is, hogy annak teljes életciklusa során mekkora az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ez azt jelenti, hogy számít a termesztés módja, a műtrágya-felhasználás, a szállítás hossza, valamint a feldolgozás energiaigénye is. Minél kisebb a teljes kibocsátás, annál kedvezőbb a biodízel megítélése. Egy repcealapú biodízel például 75–80%-kal kisebb kibocsátással jár, mint a hagyományos dízel, egy helyi előállítású repce pedig többet ér, mint egy importból származó, hosszú szállítási útvonalú termék. Jelenleg a németországi repce rendelkezik az Európai Unión belül a legkedvezőbb üvegházgáz-kibocsátási standardértékekkel.
Az irányelv nemzeti végrehajtásából eredő kvóták jelenleg meghatározó szerepet játszanak a nyersanyagigény alakulásában. A repcefeldolgozók a lehetőségek határáig uniós forrásokból dolgoznak, de 5,5 millió tonna repcemag egy jó évjáratban is beérkezik az Európai Unióba. A szervezet szerint az EU tartósan magas repceigénye a garancia a jó árakra, ami arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy a 2027-ben is sok repcét vessenek, természetesen a vetésforgó szabályainak betartása mellett. Ez fontos ahhoz, hogy a német repce standard kibocsátási értéke ne romoljon, így továbbra is a legértékesebb nyersanyaga legyen a német gyáraknak.
Lásd még a témában: Olyan célt tűzött ki az EU, amivel a repce még sokáig sztár marad.
Indexkép: Shutterstock.
