A Kossuth Rádióban dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke adott helyzetjelentést az idei fagykárokról. A hazai és európai gyümölcstermesztés nagy kérdése lesz a következő években, hogy gazdaságilag fenntartható-e, amennyiben ilyen kedvezőtlen irányba halad az időjárás. Bizonyos, hogy a megoldások vonatkozásában paradigmaváltásra van szükség.

Látszik már, hogy milyen károk keletkeztek eddig?

“Ahogy időben haladunk előre, úgy egyre pontosabban látszik a károk mértéke. Sajnos azt kell mondani, hogy az elmúlt évtizedek, de az is lehet, hogy az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb fagykárával állunk szemben ebben az évben. Azt gondolom, hogy összességében a hazai gyümölcstermés kétharmad-háromnegyed része veszett el, de a legsúlyosabb károk az őszibarack, kajszi és cseresznye kultúrákat sújtják. Ennél a három gyümölcsfajnál 80-90%-os terméskiesést látunk, tehát alig lesz érdemben látható mennyiség ebben az évben hazai termésből.”

Mennyire szokatlan ez, hiszen kajszinál pár évente a termés jelentős része odavész a fagyok miatt?

“Az elmúlt 10-15 éves statisztikai adatokat nézve a legjelentősebb károk egyértelműen a kajszi esetében alakultak ki, 5 évből 2-3-szor szenvedett el relatíve súlyos terméskiesést – különösen az utóbbi 5-8 évben. Egy jó évben 20-30 ezer tonna körül kellene, hogy alakuljon az országos kajszitermés, míg a rosszabb évjáratokban az elmúlt 5-7 évben körülbelül 6-7 ezer tonnás terméssel számolhattunk, ám ebben az évben várhatóan nem fogja meghaladni a 2-4 ezer tonnát. Arányaiban hasonló kiesésekről beszélhetünk az őszibaracknál is: normál években 20-40 ezer tonna között kellene, hogy legyen a termés, de ebben az évben 5-8 ezer tonnánál többre nem számítunk.”

barack

Az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb fagykárával állunk szemben ebben az évben – fotó: pixabay.com

Mi változott az elmúlt 10-15 évben?

“Nyilvánvaló, hogy klímaváltozásról 10-20 éves időtávon beszélni nem kellene, de a gyümölcstermesztés gyakorlatában egyértelműen úgy érezzük, hogy van klímaváltozás. Sőt, nem csak bekopogtatott, hanem ahogy mondani szoktuk: berúgta az ajtót. Harminc évvel ezelőtt azért sem a jégkárok, sem a fagykárok, sem az aszálykárok nem ütöttek meg olyan extrém szinteket, mint amiket az utóbbi 5-10 évben tapasztalunk – merthogy az aszály és a jégverések is ugyanide sorolhatók.

Egyértelmű, hogy az utóbbi 5-8 évben a fagykárok előfordulásának gyakorisága nőtt, és ahogy meteorológusoktól tudjuk, vagyis a meteorológiai tudomány álláspontja az, hogy a globális felmelegedés miatt lassul az Északi-sark feletti poláris örvénylés (polar vortex), ami ott tartaná a hideg légtömeget. Ezért ezek a hideg légtömegek március közepe és május közepe között lecsorognak nemcsak a Kárpát-medencébe, hanem akár Törökországba vagy Spanyolországba is – például ebben az évben Törökországot is hasonlóan drasztikus fagykárok sújtották.”

Hogyan lehet megtartani a magyar gyümölcstermelést?

“Azt gondolom, hogy a következő néhány évnek pontosan ezek lesznek a legfontosabb kérdései. Gyümölcságazatunk az elmúlt 10-15 évben folyamatosan vesztett súlyából mind a termésmennyiséget, mind a termőterületeket illetően, és félő, hogy ezek a folyamatok ilyen termőévek után tovább gyorsulnak.

Az jelenti az alapvető problémát, hogy olyan mértékűek most már az időjárási károk, amelyek ellen nehéz védekezni – jégverés ellen lehet jéghálóval, az extrém sok csapadék ellen esővédő fóliatakarással, a fagyok ellen különböző fagyvédelmi technológiákkal – de azt látni kell, hogy a különböző időjárási károk elleni védelmi technológiák beruházási költsége már kétszer-háromszor akkora, mint maga az ültetvény értéke. Tehát ez az időjárás 3-4-szeresére drágítja a beruházásokat, illetve részben a termelést is.

Ami a legnagyobb fejtörést okozza, hogy pont a fagyvédelemben számos technológia létezik, mégis vannak olyan típusú fagyok, amelyeket nem lehet kivédeni a legkorszerűbb, leghatékonyabb fagyvédelmi módszerekkel sem, sőt, különböző módszerek kombinálásával sem. Az idei április 7-8-i fagyok pont ilyenek voltak – akárhogyan védekeztek is a gazdák, ezeket egyszerűen nem lehetett érdemben kivédeni.”

Milyen kártérítési módok léteznek, hogy ne veszítse el a kedvét, aki így jár?

“Magyarországon két kárenyhítési mechanizmus is működik, ezekbe május 31-ig kell bejelenteni a károkat, és majd november 30-ig a tényleges termést. Az aggályom viszont most az, hogy olyan mértékű fagykárral állunk szemben, amire egyetlen kárenyhítési alap sem lehet felkészülve. Azt gyorsan le kell szögezni, hogy a kereskedelmi biztosítók fagykárokra gyakorlatilag már nem kötnek biztosítást, pont azért, mert akkora mértékű a kárkockázat.

A kárenyhítési alapok nem arra vannak felkészülve, amivel most szemben állunk, a 120 milliárd forint értékű gyümölcstermelési ágazatot ebben az évben hozzávetőlegesen 80 milliárd forint értékű kár érte. Ez a teljes kár. Amit jó lenne elérni, hogy a gazdák olyan kompenzációt kapjanak, amivel a következő másfél-két évet túl tudják élni, hiszen a gazdálkodók többségének nem lesz egyetlen forint árbevétele sem. Márpedig az ültetvényeket művelni kell, jó kondícióban kell tartani, ha jövőre is termést akarunk, a hiteleket fizetni kell, az ültetvényeket – különösen a beruházási támogatásokkal érintetteket – fenn kell tartani a pályázati kötelezettségek miatt, a munkaerőt nem lehet az utcára küldeni, mert soha többet nem kapjuk vissza.

Ezek azok a kérdések, amelyeket a következő hetekben-hónapokban meg kell oldanunk, ha életben akarjuk tartani a gyümölcságazatunkat."

Forrás: fruitveb.hu

Indexkép: pixabay.com