Az Állatorvostudományi Egyetem a győri Széchenyi István Egyetemmel és a szakterület vezető intézményeivel közösen rendezett országos szakmai konferenciát, amely a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) idei hazai megjelenésének hatásait elemezte. A rendezvény célja nemcsak a járvány tanulságainak összegzése volt, hanem egy újraindítási stratégia közös megalapozása is.

2025 tavaszán olyan járvány rázta meg a hazai állattenyésztést, amilyenre több mint fél évszázada nem volt példa. Dr. Nagy István agrárminiszter beszédében kiemelte, az, hogy minőségi állatorvosképzést kapnak az Állatorvostudományi Egyetemen hallgatók és újraindul az állategészségőr-képzés az nem csupán állategészségügyi, hanem nemzeti és gazdasági érdek is.

A ragadós száj- és körömfájás kitörését követően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) gyorsan reagált. Dr. Nemes Imre, a hivatal elnöke a konferencián elmondta, hogy bár a szakmai együttműködés eredményeként sikerült megfékezni a járványt, a jövőben sokkal szorosabb együttműködésre van szükség a gazdák, az állatorvosok és a hatóság között. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar járványvédelmi rendszer működőképes, de az újrakezdéshez komplex tudásra, egységes stratégiára és az oktatás-kutatás-termelés összekapcsolására van szükség.

ragadós száj- és körömfájás

Dr. Nagy István agrárminiszter – fotó: Állatorvostudományi Egyetem

Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora mindenekelőtt köszönetét fejezte ki az egyetem dolgozói és hallgatói felé, akik haladéktalanul segítették a védekezést. Külön kiemelte a mintegy 150 önkéntes hallgató megfeszített munkáját és az intézmény szerepét a közvélemény folyamatos és hiteles szakmai tájékoztatásában. Gondolatait így foglalta össze:

„A válságok mindannyiunkat próbára tesznek. Az egyetemek szerepe ilyenkor nem csupán tudásmegosztás, hanem a jövő biztonságának tervezése is. Ez a konferencia tehát nem lezárás, hanem egy új kezdőpont: egy újfajta együttműködésen alapuló járványvédelmi és tenyésztési kultúráé."

A járvány után nem lehet ugyanazokat a megoldásokat alkalmazni, mint korábban. A genetikai fejlesztések és biotechnológiai eszközök, például az in vitro embrióátültetés, lehetőséget kínálnak arra, hogy a kiesett állományokat ne csak pótoljuk, hanem jobb genetikai alapokkal építsük újra. Erről beszélt Dr. Húth Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Állattudományi Tanszékének vezetője, valamint Veres Zoltán, a Génbank-Semex Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

A gazdasági következményeket dr. Goda Pál agrárközgazdász értékelte. Előadásában hangsúlyozta, hogy a járvány nem állt meg a megyehatároknál. Az exporttilalom, a feldolgozói kapacitások hiánya és a logisztikai nehézségek miatt a közvetlen és közvetett veszteségek országszerte meghaladták a tízmilliárd forintot.

Dr. Wagenhoffer Zsombor, az Állatorvostudományi Egyetem intézetvezetője és a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezetője kiemelte, hogy a fertőzéssel kapcsolatos korlátozásokat gyorsan bevezették, viszont azok feloldása sokkal lassabban, sokszor átláthatatlan módon történik – ez pedig megrendíti az exportpiacok bizalmát.

A járványvédelmi rendszerek hiányosságaira dr. Könyves László, az Állatorvostudományi Egyetem állathigiéniai tanszékvezetője világított rá. Előadásában konkrét javaslatokat tett a hazai telepi gyakorlat megerősítésére, valamint bemutatott olyan módszereket is, amelyekkel a járványvédelmi szint objektíven mérhető és javítható.

Az eset emberi oldalát Szili József állattenyésztési ügyvezető, mestertenyésztő mutatta be a darnózseli telep példáján keresztül. Beszámolt a teljes állomány leölésének lelki terhéről, a dolgozók helytállásáról, és arról is, hogyan építettek új jövőképet a fertőzés után. Mint mondta: „A vírus az állatainkat legyőzte, de minket nem tudott."

Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja így fogalmazott:

„Az egyetemek szerepe nem csupán a válsághelyzetekben való gyors segítségnyújtás, hanem a hosszú távú megújulás szakmai megalapozása is. A jelenlegi helyzet egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a biotechnológiai, genetikai és takarmányozási fejlesztések, a korszerű járványvédelem, valamint az automatizáción és az adatvezérelt precíziós technológiákon alapuló állattartás eszközeit összehangolva egy ellenállóbb, fenntarthatóbb és versenyképesebb ágazatot építsünk."

A konferencia világos üzenetet közvetített: a jövő nem alakul ki magától. Ehhez tudás, stratégia, összefogás és bizalom kell – ezek pedig már most is rendelkezésre állnak.

Forrás, indexkép: Állatorvostudományi Egyetem