A kérdés nem az, hogy gyűjtünk-e adatot, hanem az, hogy mit kezdünk vele. Hogyan lesz a szenzorokból, kamerákból és robotokból származó információból valódi eredmény? És hol kapcsolódik be ebbe a folyamatba a mesterséges intelligencia?

A PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállításon Kövesdi József, a Senit Kft. ügyvezetője, az OKOSFARM alapítója gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan építhető fel egy komplex, AI-integrációra alkalmas állattartási rendszer – a nagyüzemtől egészen a belépő szintig.

A digitalizáció négy lépcsője egy nagyüzemi példán keresztül

Az esettanulmány egy Győr-Sopron vármegyei, mintegy 9 milliárd forintos árbevételű, 3000 hektáron gazdálkodó és 3000 egyedes tejelő állománnyal rendelkező vállalkozás fejlesztését mutatta be. A hét telephelyen működő gazdaság négy szakaszban valósította meg a digitalizációt.

Az első lépés a teljes vizuális kontroll volt: IP-alapú kamerarendszerrel több száz kamera figyelte a folyamatokat. Ez ugyan átfogó képet adott a működésről, de a nagy mennyiségű, manuálisan feldolgozott képi adat nem jelentett valódi, integrálható információt.

A második fázisban célzott adatgyűjtés indult szenzorokkal. Egy konkrét példa a pasztörizálás-felügyelet volt: a hőmérséklet és a hőntartási idő mérésével azonnal láthatóvá vált, hogy megfelelő volt-e a folyamat. Az eredmény a későbbi laktációs mutatókban is kimutatható javulást hozott.

Okosfarm

Kövesdi József, a Senit Kft. ügyvezetője előadása közben – Fotó: Agroinform.hu

A harmadik szint az automatizálás irányába tett "előremenekülés" volt. A Győr közelsége miatt súlyos munkaerőhiány alakult ki – az Audi elszívó hatása érezhető volt –, így a gazdaság két fejőrobot beállításával kezdte meg az automatizált működést. Ehhez magas szintű informatikai infrastruktúra és új működési modell társult.

A negyedik szakaszban már a tervezéskor integrálták a digitalizációt: egy teljesen automatizált, 800 férőhelyes istálló jött létre. A rendszer vezérli a trágyakezelést, a világítást, a ventilációt, az állatjóléti elemeket (például tehénzuhany, itatófűtés), miközben felügyeli az autonóm rendszereket, mint a fejő- és takarmányrobot. Az eredmény: a személyzetigény az ötödére csökkent – nappal két, éjjel egy fő elegendő az üzemeltetéshez.

Energiakontroll és valós idejű menedzsment

A 2022–23-as energiaár-robbanás újabb fordulópontot jelentett. A rendszer ma már tételesen, órára és napra lebontva megmutatja az energiafelhasználást forintban kifejezve. A nagy teljesítményű ventilátorok például nem egyszerűen be- vagy kikapcsolnak, hanem hőmérséklet és páratartalom alapján, szabályozott teljesítménnyel működnek.

Az ilyen rendszerek már nemcsak adatot gyűjtenek, hanem működésoptimalizálást is végeznek – és itt lép be a mesterséges intelligencia.

Hol kapcsolódik be az AI?

A nagy mennyiségű, strukturált adat lehetővé teszi a folyamatok közötti korrelációk automatikus vizsgálatát, eltérések felismerését és előrejelzések készítését. Az AI képes javaslatot tenni fejlesztési irányokra, optimalizálási lehetőségekre, sőt bizonyos standard döntéseket önállóan meghozni.

Ugyanakkor az előadó hangsúlyozta:

a mesterséges intelligencia csak annyira jó, amennyire az adat jó.

Pontatlan, strukturálatlan vagy tisztítatlan adatok esetén az AI nem megoldást, hanem problémát generál. A releváns, tiszta, strukturált adat tehát az alapfeltétel.

És mi a helyzet a kisebb gazdaságokkal?

Miközben a nagyüzemekben már megvalósul a high-tech állattartás, a kisebb gazdálkodók jelentős része lemaradásban van. Gyakori kifogások: „mi ehhez kicsik vagyunk”, „ez túl drága”, „ki fogja felszerelni?”, „nem térül meg”.

A válaszként bemutatott koncepció egy belépő szintű, 100 ezer forintos induló költségű, havidíjas rendszer, amely alacsony beruházási igény mellett biztosít adatgyűjtést és alapautomatizálást. A cél az, hogy a kisebb gazdaságok is megkezdhessék az adatalapú működést, és hosszabb távon csatlakozhassanak a digitalizációs ökoszisztémához.

Okosfarm

Az OKOSFARM standja a PREGA kiállítás és konferencián – Fotó: Agroinform.hu

A jövő kulcsa: adatalapú gondolkodás

Az előadás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a tapasztalatalapú gazdálkodást fokozatosan fel kell váltania az adatalapú döntéshozatalnak. A digitalizáció nem öncél, hanem eszköz a hatékonyság, a fenntarthatóság és a versenyképesség növelésére. A mesterséges intelligencia pedig nem csodafegyver, de megfelelő adatminőség és tudatos rendszerépítés mellett komoly versenyelőnyt jelenthet az állattartásban. A kérdés már nem az, hogy jön-e az AI az ágazatba, hanem az, hogy ki mikor és milyen felkészültséggel engedi be.

Indexkép: Agroinform

Részletesebb információkért keresd fel az OKOSFARM honlapját, kattints IDE!