Drasztikus változáson ment keresztül a magyar kiskereskedelem az elmúlt bő tíz évben. Míg a 2010-es évek elején több mint 45 ezer élelmiszer jellegű üzlet működött hazánkban, mára ezek közel harmada eltűnt a piacról. A legnagyobb veszteséget a kis alapterületű, családi kézben lévő zöldségesek és hentesüzletek szenvedték el.
Látványos visszaesés, gyorsuló lejtmenet
A boltbezárási trend már a 2010-es évek második felében is érzékelhető volt, azonban a 2020-ban kirobbant koronavírus-járvány és az ahhoz kapcsolódó lezárások újabb lökést adtak az élelmiszer-szaküzletek számának csökkenéséhez. A legfrissebb statisztikák szerint az elmúlt öt évben a zöldségesek 25 százaléka, míg a hentesboltok 16 százaléka szűnt meg.
A kicsik kiszorulnak, a nagyok teret nyernek
A kisboltok eltűnése mellett egy másik trend is egyértelműen kirajzolódik: folyamatosan nő az átlagos boltméret. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelmi piacot egyre inkább a nagyobb, hatékonyabb működésre képes áruházláncok dominálják, miközben a kisebb, önálló üzletek nem tudják tartani a lépést sem árképzésben, sem szolgáltatásban.
Mi vár a kisboltokra?
A zöldségesek és hentesek eltűnése nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is fontos kérdés. A helyi termelők számára ezek az üzletek gyakran értékesítési lehetőséget jelentettek, a vásárlók pedig személyre szabott kiszolgálást kaptak, friss, hazai áruval. A tendencia viszont egyre inkább az egységesített, hálózati működés irányába tolja a szektort, ami hosszú távon átrendezheti az egész magyar élelmiszer-kereskedelmi térképet.
Forrás: G7 hírlevél
Indexkép: Pixabay
