Legutóbbi cikkünkben (Az új magyar kormány megengedőbb a génszerkesztéssel; baj ez?) arról számoltunk be, hogy az új szakvezetés nem zárkózik el a génszerkesztéstől. Az EU parlamenti többségéhez hozzájárulva Strasbourgban megszavazta, hogy az új nemesítési technikák közül a fajazonos génekkel való precíz genommódosítás (génszerkesztés) kikerüljön a szigorú GMO-szabályozás alól. Ezt a Nobel-díjjal értékelt, új genetikai eljárást azonban társadalmi ellenállás kíséri, főként, miután hazánkban politikai kérdéssé vált az ország GMO-mentessége, amit az Alaptörvénybe foglaltak 2011-ben.
Tömegtermelés kevesebb vegyszerrel
Nincs a világon még egy ország, amelyik ezt a tudományos kérdést alkotmányba foglalta volna, ráadásul az egészséghez való joghoz illesztve a GMO-k elutasítását, azt sugallva, mintha károsak lennének rá. Erre a génmódosítás kezdeti korszaka óta, azaz mintegy 50 éve nincs bizonyíték. A mai eljárás pedig már nem is hasonlít az első próbálkozásokra. A baktériumoktól ellesett megoldással, célzott módon változtatjuk meg az örökítőanyagot annak érdekében, hogy az élőlény képes legyen ellenállni egy vírusnak, együtt tudjon működni hasznos talajbaktériumokkal vagy az anyagcseréje alkalmasabbá váljon a vízhiány tolerálására. Mindez nagyon fontos a felgyorsult klímaváltozás korában.
Ezzel szemben tény, hogy nap mint nap növényszer-maradékokat viszünk a szervezetünkbe a táplálkozás során, gyakran nem is a "megengedett mennyiségben". Holott az új nemesítési technikák révén talán csak egyetlen gén ki- vagy bekapcsolásával védetté tehető a növény azzal a kártevővel szemben, amelyik ellen akár ötször is permetezzük az állományt. Ezek az idegen faj génjét nem tartalmazó, mindössze néhány ponton megváltoztatott növények adott esetben vegyszermenetesen termeszthetők, és ilyen alapon akár az ökológiai termesztés alanyai is lehetnének. Tömegével lehetne kevesebb vegyi anyaggal szennyezett élelmiszert termelni a génszerkesztés révén.
Repcebolha kártétele – Fotó: Shutterstock
Nem hozott gazdasági előnyt a GMO-mentesség
A tudomány és az agrárium tisztában van ezzel, és azzal is, hogy a génmódosítás másfél évtizedes elutasítása egyetlen, korábbi politikai ígéretet sem váltott be. Nemcsak nem lettünk egészségesebbek, de piaci felárat sem hozott az országnak a GMO-mentességünk alkotmányba foglalása. Egyrészt azért, mert a piacaink az EU-n belül találhatóak, ahol döntően nincsenek köztermesztésben GMO-k, így semmi előnyt nem jelent egy mentes termék, másrészt azért, mert a világtermelést a GMO-kínálat árszintje határozza meg. Ukrajnában, ahol módosított és módosításmentes szója is termeszthető, most mintegy 10 százalék a mentes bab árelőnye, de csak azért, mert közvetlen szomszédja, az EU ezt vásárolja tőle. A világpiac egészét azonban a brazil GM-szója árazza be, melyből az EU-ba is bőven jut, főként takarmányipari felhasználásra.
Nemcsak az egészséges csirkemell készül GMO-s szójabab felhasználásával, de mindennapi joghurtjaink vagy gyógyszereink is génmódosított baktériumok segítségével fermentálódnak.
Amiről pedig most beszélünk, az a génszerkesztés. Ez az említett példáknál is egy sokkal precízebb, kisebb mértékű változtatással jár a genomban.
Mi génszerkesztett, mi GMO?
Génszerkesztéssel legfeljebb 20 ponton módosítanak a genomon, a végeredménye pedig egy olyan tulajdonság, amelyik hagyományos nemesítéssel is elérhető lett volna, csak sokkal hosszabb idő alatt. Ez az NGT I. kategória. A 20 pontszerű módosításnál többet tartalmazó genom már csak az NGT II. kategóriába tartozhat, amire a GMO-szabályozás (kockázatértékelés, engedélyezés és nyomon követés) vonatkozna. Ezek az élőlények hagyományos nemesítés révén aligha jöhettek volna létre. A gyomirtószer-rezisztenciát tartalmazó módosított élőlény csakis NGT II. besorolású lehet, mivel az eddigi tapasztalatok alapján ez a tulajdonság nem kevesebb, hanem sokkal több gyomirtó szer mezőgazdasági felhasználásával jár, ami ellentétes a fenntartható termeléssel.
Hiedelmek helyett tények
Az ismereteink bővülésével lehetővé válik az alkalmazkodás a környezeti kihívásokhoz. A társadalmat azonban nem mindig könnyű meggyőzni a változtatás szükségességéről. Kezdetben Semmelweis Ignáctól sem fogadta el a társadalom a kézmosást, ma viszont már egy sertéstelepre is csak bemosakodás után léphetünk be. Nehezíti az irányváltást, ha a politikusok is befolyásolják a közvéleményt, és ezzel akár évtizedekre bebetonoznak egy társadalmi ellenállást (lásd vízlépcsők ügye).
Az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológia Egyesület ezért üdvözli az Európai Parlament pozitív döntését az új nemesítési technikákkal kapcsolatban, és kész teljes körű szakmai támogatást nyújtani a döntéshozóknak a hazai jogharmonizáció és a gyakorlati felkészülés során – fogalmaztak június 17-i sajtóközleményükben. Ahogy a tudomány, úgy a gazdatársadalom túlnyomó többsége is támogatja az új keretrendszert az Agrárkamara közleménye alapján. Európai szinten hasonló a hozzáállás: a Copa-Cogeca egy pragmatikus, tudományon alapuló végrehajtási folyamatot szorgalmaz.
A jogharmonizáció egyébként nem választás kérdése: kötelezettségszegési eljárást vonna maga után, ha a kereskedelmi gyakorlatunk eltérne az uniós szabályozástól. Az NGT I-es kategóriájú élőlények szabadon forgalmazhatóak és termeszthetőek lesznek az Európai Unió területén.
Indexkép: Shutterstock.
