Húsvéthétfőn különös bejelentés érkezett a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság ügyeletére: egy természetjáró „farkaskölyköket” vélt látni a Miklád lápon, a Veszprém és Gyulafirátót közötti tanösvény közelében. Bár a bejelentés elsőre áprilisi tréfának is tűnhetett volna, komolyan vették – különösen, hogy az illető fotókat is csatolt az állítólagos kölykökről.

A beérkezett képek alapján a területen szolgálatot teljesítő természetvédelmi őr már akkor egyértelműen vörös rókakölykökként (Vulpes vulpes) azonosította az állatokat, és ezzel lezártnak tekintette az ügyet. A rókák a lápvidéki élőhely természetes lakói, jelenlétük nem meglepő.

A történet azonban nem ért véget. Április végére a helyiek aggodalma nőtt: önkormányzati képviselő jelezte írásban, hogy a környéken egyre több szó esik a „farkaskölykökről”, sőt a tanösvény bejáratánál egy kartonlapra írt figyelmeztetést is kihelyeztek az állatok védelmére. Április 29-én a természetvédelmi őr újból terepszemlét tartott. Megtalálta az állatokat és kotorékukat: egy régi, kikövezett átereszben húzták meg magukat, amelynek bejárata mindössze 16 cm magas. Ez az a méret, amin még egy sakál sem férne be, a felnőtt rókák is csak laposan csúszva közlekednek benne – farkasnak tehát nyoma sem lehetett. A korábbi azonosítás így megerősítést nyert: rókakölykök voltak, nem farkasok.

A természetvédelmi őr ezután a történetet – humorosan – a „Rátóti csikótojás” és más rátóti legendák mellé sorolta.

róka

Még tábla is készült a "farkaskölykök" védelmében Fotó: Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Mi a tanulság?

Fontos tudni a rókákról

Az eset jól mutatja, milyen következményei lehetnek a természettől való elidegenedésnek és a félreértelmezett, sokszor ellenőrizetlen információknak, amelyek gyakran a közösségi médián keresztül terjednek. Szerencsére most még időben sikerült megelőzni, hogy a „farkaskölykös szenzáció” szélesebb nyilvánosságot kapjon.

A vörös róka hazánkban általánosan elterjedt, vadászható vadfaj. A legtöbb esetben nincs szüksége emberi beavatkozásra, segítségre vagy etetésre – sőt, a kölykök megközelítése, simogatása, etetése kifejezetten ellenjavallt. A rókák ugyanis olyan betegségek hordozói lehetnek, amelyek az emberekre és a háziállatokra – különösen kutyákra – is veszélyesek. Ilyen például a veszettség, a rühesség, vagy a galandféreg-fertőzés.

Ezért a kutyát sétáltató gazdák figyelmét is felhívják arra, hogy kerüljék a kapcsolatot ezekkel az állatokkal és kotorékjaikkal. A rókakölykök bármennyire is aranyosak, vadállatok, és úgy is kell kezelni őket.

Forrás és indexkép: Balaton-felvidéki Nemzeti Park/Sinka Gábor