Agroinform - Mezőgazdaság percről percre

A termésátlagok jelentős ingadozásáért jó mezőgazdászhoz híven gyakran a csapadékhiányt, illetve annak egyre kevésbé megfelelő eloszlását szoktuk okolni. A kérdés többek között az, hogy az elmúlt években jellemző hirtelen lezúduló, olykor villámárvizekkel kísért csapadékmennyiséget milyen hatékonyan tudjuk a táblán belüli talajviszonyokhoz alkalmazkodva megfogni és megtartani. Az egyik lehetséges mód a sikertelen termesztéstechnológia megváltoztatása, illetve annak adaptálása a megváltozott körülményekhez.

Az intenzív műveléstől degradálódott, elporosított talajfelszín nem kedvez a beszivárgási viszonyoknak. Az eltömődött kapillárisok nem képesek jól vezetni a vizet, a talajfelszín cserepesedésre hajlamossá, a mélyebb rétegek levegőgazdálkodása kedvezőtlenné válik. Végül a talajélet és a gyökérfejlődés korlátozott lehetőségei miatt a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai leromlanak. Gyakori kórképei az ilyen leromlott talajállapotnak a nagyobb esőzések után megálló belvízfoltok és lejtős területeken a tábla aljába lemosódott termőréteg.

Gyakran jelentkező művelésből adódó hibák: a rossz vízelvezetés és a szerkezet nélküli, poros talajfelszín – fotó: MTI/Balázs Attila (jobb oldali kép), Carmeuse Hungária Kft. (bal oldali kép)

A morzsás talajszerkezet kialakításában a talajrészecskék közötti kötés fenntartásában a kalcium-utánpótlásnak nagy jelentősége van. Az agyag és a humusz közötti kapcsolatért Ca²⁺ ionok szükségesek, ami a jó szerkezetű talajok elsődleges jellemzője. Ezért bármilyen talajművelési technológiában gondolkodunk az okszerű kalciumpótlás fontos eleme a talajegészség fenntartásának. A talaj szerves anyagainak újjáépítésekor természetesen továbbra is nagyon jót tesz talajaival az a gazdálkodó, akinek van lehetősége szervestrágya-szórásra. A szerves trágyák tápanyagainak egy része már a kijuttatás évében rendelkezésre áll, a szerves anyagokba beépült tápelemek azonban csak jellemzően mikrobiológiai hatásra alakulnak át könnyen felvehető formákká. Ennek az átalakulásnak a sebessége nagyban függ a talaj kémhatásától és kötöttségétől.

A pH-értéktől függően már enyhén savanyú talajokon is rosszabb a nitrogén- és káliumhatóanyagok felvétele, a foszfor esetében ez a veszteség akár az 50%-ot is elérheti. Ahogy a mellékelt ábrán is látható, erősen savanyú talajok esetében a kijuttatott nitrogén és a káliumhatóanyagoknak a fele, illetve harmada hasznosul. Ezért nem mindegy, hogy a talajszerkezet mellett a talaj kémiai viszonyaira is fordítunk-e kellő figyelmet. A pH optimalizálásával ugyanis jelentős eredményt érhetünk el a tápanyaghasznosulás terén, ami a magasabb hozamok realizálása mellett a jelentős idő- és költségbeli ráfordítással megalkotott differenciált kijuttatási műveletek hatékonyságát is kedvezően befolyásolja.

Forrás: Carmeuse Hungária Kft.

A felsorolt problémák orvoslására javasoljuk a TerraCalco 95 kalciumpótló készítményünk technológiába illesztését, amely kifejezetten a talaj (sok)éves természetes és szántóföldi művelésből adódó kalciumveszteség pótlását célozza meg. A kalciumot leghatékonyabban a talajon keresztül tudjuk pótolni, hiszen a kalciumot természetes körülmények között a gyökereiken keresztül veszik fel a növények, és a talajban is így fejti ki a kondicionáló hatását.

A talaj pH-szintjének optimalizálásával nem csak a tápanyagszolgáltató képességen javít, hanem megfelelő körülményeket teremt az aktív biológiai talajélet számára és a talaj szerkezetét, illetve vízháztartását is pozitívan befolyásolja. A TerraCalco 95 a 2-8 mm szemcsés szerkezetének köszönhetően röpítőtárcsás műtrágyaszóróval könnyen kijuttatható, kiváló vízoldhatósága révén pedig a talajban gyorsan fejti ki jótékony hatását.