Már nem csupán a sörére, hanem az általa képviselt szemléletre is büszke lehet ez a népszerű sörgyár. Ahogy az élelmiszeriparban oly sokaknak, már a Guinness számára is egyre fontosabbá válik a fenntarthatóság, valamint azoknak a természeti erőforrásoknak a megőrzése, amelyekre az italgyártás, illetve végső soron mindannyiunk élete támaszkodik.
Ismertetőjükből kiderül, hogy a vállalat története szorosan összekapcsolódik a dublini St. James's Gate sörfőzdével.
Guinness 264 éve működik azon a helyszínen, amelyre eredetileg 9000 éves bérleti szerződést kötöttek. A hosszú távú gondolkodás jegyében a vállalat a következő évtizedekben is olyan megoldásokat kíván keresni, amelyek hozzájárulhatnak egy fenntarthatóbb jövő kialakításához.
Abból indulnak ki, hogy az alapanyag-termeléshez szükséges termőföldek és az ezeket művelő vidéki közösségek hosszú távú működőképességének megőrzéséből a vállalatnak is ki kell vennie a részét. Ennek érdekében Írországban egy nagyszabású regeneratív mezőgazdasági projektbe kezdtek, amelynek középpontjában az árpatermesztés áll.
Más szemléletben gondolkodnak a gazdálkodásról
A regeneratív mezőgazdaság olyan gazdálkodási megközelítés, amely igyekszik együttműködni a természetes folyamatokkal. Lényege, hogy a mezőgazdasági termelés ne pusztán felhasználja a rendelkezésére álló természeti erőforrásokat, hanem lehetőség szerint hozzájáruljon azok megújulásához is.
A megközelítés központi elemei közé tartozik többek között a talaj állapotának javítása, a biodiverzitás támogatása, a vízkészletek védelme és a gazdaságok hosszú távú ellenálló képességének erősítése.
A természetben rejlő lehetőségekre építenek
Az árpatermesztés környezeti hatásainak mérséklése érdekében az ír sörgyártó egy hároméves program keretében támogatja a helyi árpatermesztőket. A projekt során különböző természetalapú és fenntartható gazdálkodási módszereket vizsgálnak, illetve gyakorlati körülmények között tesztelnek.
A cél annak feltárása, hogy mely eljárások illeszthetők megfelelően az ír árpatermesztés adottságaihoz, és hogyan lehet ezek segítségével úgy csökkenteni a termelés környezeti terhelését, hogy közben a gazdálkodás eredményessége is fennmaradjon.
Ír gazdálkodók bevonásával zajlik a program
A vállalat ír termelőkkel együttműködve vizsgálja azokat a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokat, amelyek kedvezően hathatnak az árpára, a talaj állapotára, valamint a gazdálkodók megélhetésére.
A projekt első szakaszában 44 gazdálkodó vesz részt. A program mintegy 1400 hektárnyi termőterületet érint hat ír megyében: Kildare, Laois, Carlow, Kilkenny, Tipperary és Wexford területén.
A különböző termőhelyi adottságok lehetőséget teremtenek arra, hogy a résztvevők többféle környezetben gyűjtsenek adatokat a vizsgált módszerekről.
Hároméves kísérleti program öt meghatározott célkitűzéssel
Az ír gazdálkodókkal együttműködve a Guinness olyan regeneratív művelési gyakorlatokat kíván meghatározni, amelyek igazodnak az ország árpatermesztésének helyi sajátosságaihoz és igényeihez.
A kísérleti projekt megtervezésében, valamint az új gazdálkodási módszerek gyakorlati alkalmazásában műszaki partnerek és agronómiai szakemberek is közreműködnek.
A programban nem csupán egyetlen környezeti mutató javítását vizsgálják: a talaj, a biodiverzitás, a növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási gyakorlat, a gazdák megélhetése és a vízminőség egyaránt szerepet kap.
A program öt fő célja
Talajregeneráció és szénmegkötés
A projekt egyik meghatározó célja a termőtalaj állapotának javítása, illetve annak vizsgálata, hogyan támogathatják a regeneratív módszerek a szén talajban történő megkötését és tárolását.
A gazdaságok élőhelyeinek és biodiverzitásának növelése
A program azt is vizsgálja, milyen mezőgazdasági gyakorlatokkal teremthetők kedvezőbb feltételek a különböző növény- és állatfajok számára a termőterületeken és azok környezetében.
A szintetikus vegyi anyagok használatának mérséklése
A projekt résztvevői olyan módszereket keresnek és tesztelnek, amelyek segítségével csökkenthető lehet bizonyos szintetikus inputanyagok alkalmazása anélkül, hogy ez elfogadhatatlan kockázatot jelentene az árpa termésére vagy minőségére.
A gazdálkodók megélhetésének védelme
A környezetvédelmi szempontok mellett a gazdasági fenntarthatóság is alapvető tényező. A program ezért arra is figyelmet fordít, hogy az alkalmazott változtatások hosszabb távon is összeegyeztethetők legyenek a termelők eredményes működésével.
A vízminőség javítása
A kezdeményezés ötödik kiemelt területe a vízkészletek védelme. Ennek keretében azt vizsgálják, hogyan mérsékelhető az árpatermesztés vízminőségre gyakorolt kedvezőtlen hatása.
Ötlépéses terv a gazdálkodás regenerációjáért
1. Gazdálkodók bevonása a kísérleti projektbe
A Guinness 44 ír árpatermesztővel dolgozik együtt. A program célja, hogy a résztvevő gazdaságokban gyakorlati körülmények között lehessen kipróbálni a regeneratív mezőgazdaság különböző elemeit, miközben a gazdálkodók támogatást kapnak az új módszerek alkalmazásához.
2. Tesztelés és mérés
A projekt során alapadatokat gyűjtenek annak meghatározására, hogy jelenleg mekkora az árpatermesztés gazdaságon belüli szénlábnyoma.
Az adatok segítségével feltérképezhető, hogy mely mezőgazdasági műveletek járnak jelentősebb szén-dioxid-kibocsátással. Ezt követően azt vizsgálják, milyen gyakorlati intézkedésekkel mérsékelhető a kibocsátás úgy, hogy közben ne kerüljön veszélybe sem a terméshozam, sem a betakarított gabona minősége.
3. Az eredmények elemzése és megosztása
A projektből származó eredményeket a Guinness az ellátási láncban részt vevő partnereivel, valamint mezőgazdasági és iparági szakértőkkel is meg kívánja osztani.
A tapasztalatcsere hozzájárulhat ahhoz, hogy az árpatermesztésben alkalmazható regeneratív mezőgazdasági módszerekkel kapcsolatos ismeretek folyamatosan bővüljenek.
4. Az adatokra épülő innováció és változtatás
A kísérleti program során összegyűjtött nagy mennyiségű adat lehetőséget teremt arra, hogy a Guinness a regeneratív gazdálkodással kapcsolatos kezdeményezéseit és gyakorlatait az eredmények alapján tovább alakítsa.
A cél olyan termesztési rendszer kialakításának támogatása, amely megfelelő termelési eredmények mellett mérsékeltebb környezeti terheléssel járhat.
5. A tapasztalatok szélesebb körű alkalmazása
A kísérleti projekt eredményei a későbbi fejlesztésekhez is alapot szolgáltathatnak. A megszerzett tudást nemcsak Írországban kívánják hasznosítani.
A tapasztalatok más olyan országokban is alkalmazhatók lehetnek, ahonnan a Guinness anyavállalata, a Diageo a termékei gyártásához szükséges mezőgazdasági nyersanyagokat szerzi be.

A növénytermesztés minden mozzanata szabályozott – Fotó: Shutterstock
Hol tart jelenleg a program?
A programban részt vevő termelők digitális gazdaságirányítási rendszert kapnak, amelynek segítségével nyomon követhetik növényállományaikat és rögzíthetik az alkalmazott gazdálkodási gyakorlatokat.
A technológiai megoldások között szerepel a műholdas megfigyelés, a hozammonitorozás és a takarónövény-állományok értékelése is. Ezek az eszközök részletesebb képet adhatnak arról, hogy a különböző beavatkozások milyen változásokat eredményeznek a gazdaságokban.
Takarónövényekkel óvják a talajt
A takarónövények többféle, a termesztési rendszer számára hasznos növényből összeállított keverékek. Ezeket a főnövény betakarítása és a következő kultúra elvetése közötti időszakban termesztik.
Alkalmazásuk egyik célja a talaj egészségének védelme és javítása, többek között a tápanyagok körforgásának elősegítésével.
A kísérleti program második évében jelentősen növelték a gazdálkodók számára kiosztott takarónövény-vetőmag mennyiségét: az első időszak 7 tonnájáról 21 tonnára emelkedett a felhasznált mennyiség.
A program keretében termesztett takarónövény-állományokat folyamatosan megfigyelik és elemzik. Ennek során többek között azt vizsgálják, mennyi szén, nitrogén, foszfor és egyéb tápanyag található a növényi biomasszában.
Ezeknek az elemeknek egy része a növényi maradványokon keresztül visszakerülhet a talajba, ezáltal támogathatja a tápanyagok körforgását, a talaj működését és ellenálló képességét, ami a következő árpakultúrák számára is kedvezőbb termesztési feltételeket teremthet.
Alapállapot-felméréssel mérik a változásokat
A program fontos eleme annak megértése, hogy az egyes mezőgazdasági tevékenységek milyen hatást gyakorolnak a szén-dioxid-kibocsátásra, a vízminőségre és a biológiai sokféleségre.
Az elemzések azt is vizsgálják, milyen gyakorlati változtatásokat hajthatnak végre a gazdálkodók annak érdekében, hogy mérsékeljék ezeket a környezeti hatásokat anélkül, hogy veszélyeztetnék a terméshozamot vagy a gabona minőségét.
Ehhez úgynevezett alapérték-elemzést, vagyis baseline-felmérést végeznek. Ennek keretében életciklus-elemzési (LCA) eszközzel határozzák meg az árpatermesztés jelenlegi, gazdaságon belüli szénlábnyomát.
A vizsgálatok talajmintavétellel is kiegészülnek. A minták alapján értékelik a termőtalaj egészségi állapotát, szerves széntartalmát és tápanyag-ellátottságát. Az így létrehozott kiindulási adatbázis a későbbiekben lehetővé teszi annak mérését, hogy a regeneratív gazdálkodási módszerek alkalmazása milyen változásokat eredményez az ír árpatermesztő gazdaságokban.
Forrás: guinness.com
Indexkép: Shutterstock