Mi határozza meg egy termőföld valódi értékét?
A magyar gazdák körében máig az egyik leggyakrabban emlegetett földminőségi mutató az aranykorona (AK). Az aranykorona-rendszer gyökerei a 19. század végére, az Osztrák–Magyar Monarchia idejére nyúlnak vissza. A cél akkor egy egységes adózási rendszer kialakítása volt. Azt próbálták megbecsülni, hogy átlagos gazdálkodási körülmények között mekkora jövedelem termelhető meg az adott területen, tehát az aranykorona eredetileg a kataszteri tiszta jövedelem kifejezésére szolgált.
Földvásárláskor, haszonbérleti szerződésekben, örökléskor vagy akár a szomszédos táblák összehasonlításakor még ma is ez az irányadó értékjelző, noha már nem sok köze van egy-egy terület valódi jövedelemtermelő képességéhez. Hazánk legjobb földjei Békés, Hajdú-Bihar és Tolna megyében találhatóak, ebben a sorrendben. Mégis Békésben a legalacsonyabbak a búza hozamai, sőt, országos viszonylatban is ez az egyik legrosszabbul teljesítő megyénk.
Tolna a maga átlagosan 25 aranykoronás földjeivel 50 százalékkal nagyobb búzahozamokkal ajándékozza meg a használóját, mint az átlagosan 29 aranykoronás békési területek.
A víz már fontosabb, mint a talaj
Már az AK-érték meghatározásakor számított a talaj típusa, kötöttsége, humusztartalma, a termőréteg vastagsága, a vízellátottság, a lejtés, valamint az ár- és belvízveszély. Emellett értékbefolyásoló tényező volt a piacoktól való távolság, a közlekedési lehetőségek, az útviszonyok, sőt még a helyi munkabérek is befolyásolták a besorolást. Egy modernkori értékbecslésben szintén ezek a szempontok jelennek meg, de napjainkra a csapadékviszonyok, illetve a terület öntözhetősége váltak kiemelten fontos értékmérővé.
Az alábbi képeken azt látjuk,hogy az elmúlt 90 nap során mennyivel kevesebb csapadék hullott az adott területen az 1991 és 2020-as évek átlagához mérten. Továbbá azt is megfigyelhetjük, hogy a növényi tömeg (biomassza) a teljes vegetációs időszakban mekkora eltérést mutat az átlagtól július 20-án.
Csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól – Forrás: met.hu
Biomassza eltérése az átlagtól – Forrás: met.hu
A bekarikázott, legjobb földekkel rendelkező megyék közül Tolnában esik a legtöbb eső, miközben itt öntözni is sokan tudnak. A Hajdúságban szárazság van, de sokfelé van lehetőség az öntözésre, ezzel szemben Békésben az eső és az öntözési lehetőség is ritkaság számba megy. Az egyre hosszabb aszályok és a szélsőséges csapadékeloszlás átírta a terméspotenciált. Egy terület pillanatnyi állapotáról ma a legtöbbet éppen a fentihez hasonló biomasszatérképek és műholdas vegetációsindex-képek árulnak el. Emellett érdemes támaszkodni a talajmintákra, a hozamtérképekre, a talaj elektromos vezetőképességére – amennyiben a rendelkezésünkre állnak.
A talaj türelmes javítása
Amit ma lát a műhold, az nem egy végérvényes állapot. Talajműveléssel és talajjavítással éppúgy változtatni lehet egy adott terület termőképességén, mint öntözéssel. Az utóbbira kevés helyen van lehetőség, és rosszul kivitelezve sokat is tud rontani a talaj szerkezetén. A talaj pH-ját, szerkezetét, élettel való telítését azonban bárki módosítja – akár jó, akár rossz irányban.
A talaj nem egyszerű ásványi közeg. Milliárdnyi baktérium, gomba, sugárgomba, fonálféreg, ugróvillás és földigiliszta alakítja folyamatosan a szerkezetét. Ezek a szervezetek bontják le a szerves maradványokat, teszik felvehetővé a tápanyagokat, valamint stabil morzsás szerkezetet alakítanak ki. Ha a talajélet sérül – például túlzott bolygatás, tömörítés vagy szervesanyag-hiány miatt –, a termőképesség is romlik, függetlenül attól, hogy a tulajdoni lapon milyen aranykorona szerepel. Egy tömörödött talaj gyakran már néhány milliméter csapadék után is elvezeti a vizet ahelyett, hogy befogadná, száraz időben pedig gyorsan kiszárad.
A humusz-tartalom növelése különösen fontos, hiszen egyszerre javítja
- a vízmegkötő képességet,
- a tápanyag-szolgáltatást,
- a talajszerkezetet,
- valamint a talajélet működését.
A humuszban gazdag talajok száraz években is tovább képesek ellátni vízzel a növényeket. A regeneratív gazdálkodás egyik központi célja éppen a humusztartalom növelése. (Lásd: A kevesebb a több: meglepően jövedelmező a regeneratív gazdálkodás.) Ám a humuszképződés megfelelő vetésforgó, talajtakarás, és lazítás mellett is csak lassan halad. Egy leromlott talaj helyreállítása sok esetben egy évtized következetes munkáját igényli.
Gyors beavatkozások
A talaj egyes paraméterei viszonylag gyorsan javíthatók.
1. Savanyú talajokon: meszezés
Ha egy talaj pH-ja 5–5,5 körül van, a foszfor jelentős része lekötődik, romlik a gyökérfejlődés és csökken a mikrobiális aktivitás. A megfelelő mészanyag kijuttatásával nő a pH, javul a tápanyag-feltáródás, csökkenhet az alumínium-toxicitás. Ez az egyik legjobban megtérülő talajjavítás Magyarország savanyú talajain.
2. Szikes talajokon: gipsz
A gipsz kalciumot juttat a talajba, amely kiszorítja a nátriumot a talajrészecskék felületéről. Ennek hatására javul a morzsás szerkezet, nő a vízáteresztő képesség, csökken a kérgesedés.
3. Homoktalajokon: bentonit és zeolit
A bentonit nagy mennyiségű duzzadó agyagásványt (főként montmorillonitot) tartalmaz. Homoktalajokon előnyös, mert növeli a finom frakció arányát, javítja a víz- és tápanyag-megtartást. A zeolit egészen más anyag. Kristályos vulkáni ásvány, amely nagy kationcserélő-kapacitással rendelkezik, ammóniumot és káliumot képes megkötni, javítja a víztartó képességet. Ezeket az ásványokat különösen a Duna–Tisza közi homoktalajokon vizsgálják és alkalmazzák.
4. Bioszén (biochar)
Az egyik legígéretesebb új talajjavító. Előnyei: rendkívül stabil széntartalom, nagy fajlagos felület, sok vizet képes megkötni, élőhelyet biztosít a talajmikrobák számára. A bioszén hatása különösen homoktalajokon látványos.
5. Mikrobiológiai készítmények
A mikrobiológiai készítmények segíthetik a szerves anyagok feltáródását, de a hatásukat csak akkor képesek kifejteni, ha van a talajban elegendő szerves anyag és nedvesség, illetve nagyjából semleges a pH. Ezért ezek csak akkor érvényesülnek, ha a szervesanyag-visszapótlással és a megfelelő talajműveléssel együtt alkalmazzák.
Indexkép: Shutterstock.
