Az egyre sűrűbben jelentkező időjárási szélsőségek miatt nagyon kiszámíthatatlanná váló környezetben a termelők a korábbinál jóval óvatosabban közelítenek ehhez a növényhez, ami a vetésterület gyors zsugorodásában is megmutatkozik: míg 10-15 évvel ezelőtt még 1,2 millió hektáron termesztettek kukoricát, idén már mindössze 750 ezer hektár volt a vetésterület.

„A hazai kukoricatermés az elmúlt néhány évben jelentős ingadozást mutatott: miközben 2023-ban az elmúlt száz év negyedik legjobb, 8,2 tonna/hektáros termésátlaga mellett 771 ezer hektáron 6,3 millió tonna kukorica termett, a legutóbbi négy évből háromban jelentősen csökkent a termés mennyisége, ami trendszerű visszaesést jelent – nyilatkozott az Agroinformnak Dózsa Gergely, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának agrárszakértője.

Az idei aszályos nyár miatt 2025-ben sem várható 4,2 millió tonnánál nagyobb termés, ami ismét kihívás elé állítja a feldolgozóipart és a takarmányozással foglalkozó piaci szereplőket.

Dr. Körösi Katalin, a Kukorica Kör Egyesület szakmai és operatív igazgatója is úgy látja, hogy a kukoricatermesztés Magyarországon válaszút elé érkezett. Az országban ugyanakkor idén nagy regionális eltérések látszanak: míg az északi és egyes nyugati régiókban a több csapadék miatt egészségesebb állományok fejlődtek, addig az Alföldön több helyen már a nyár közepén kényszersilózni kellett. A gazdák így óriási különbségeket tapasztalnak a terméskilátásokban, és sokan már most azon gondolkodnak, érdemes-e hosszú távon a kukoricában bízni. Ez a növény különösen érzékeny az aszályra, a szélsőséges UV-sugárzásra, és a mikotoxint termelő gombák is időről időre megnehezítik a biztonságos értékesítést.

A kukoricatermesztés jövője alapvetően három tényezőtől függ: ha sikerül fejleszteni az öntözést, új, ellenálló fajtákat bevezetni és jelenleginél jobb gazdálkodási módszereket (vetésváltás, talajművelés és optimalizált betakarítás) alkalmazni, a kukorica a továbbiakban is meghatározó maradhat. Ha ezek elmaradnak, a napraforgó, a szója és a cirok veheti át a helyét a hazai szántóföldeken.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a felgyorsuló klímaváltozás következtében a jövőben is tovább folytatódhat a kukorica vetésterületének visszahúzódása: az Alföld térségéből rövidesen kiszorulhat a kukoricatermesztés. Évről évre azonban egyedi aktuális tényezők hatására akár újbóli területnövekedésnek is tanúi lehetünk: „Ilyen tényező lehet például a kalászos területek nagyságának alakulása, valamint a kukorica, illetve az alternatív növények (napraforgó stb.) egymáshoz viszonyított határidős terményára” – tette hozzá a szakember.

A takarmánykukorica termelői ára (telephelyen) szeptember közepén 73-75 ezer forint/tonna körül alakult, ami pontosan a tavalyi árszintnek felel meg. Az árakat jelenleg az aszályos időjárás, a csökkenő vetésterület és a feldolgozóipar erős kereslete helyben ugyan erősíti, ám döntő hatása a világpiaci árnak van, amely a globális szinten kedvező terméseredmények miatt az északi féltekén előre haladó betakarítás lezárultával érezhetően lefelé mozdíthatja a hazai árfolyamot.