A magyar mezőgazdaság 2025-ben minden fronton nehézségekkel küzd: a gyümölcstermesztésben tavaszi fagyok és aszály okoztak példátlan károkat, az állattenyésztést madárinfluenza és száj- és körömfájás bénította meg, a szántóföldi növénytermesztést a csapadékhiány sújtja. Most a szőlőtermesztés került a figyelem középpontjába, hiszen az aranyszínű sárgaság járványszerűen terjed.

Ez a fitoplazmás betegség a szőlőtőkék legyengüléséhez, majd elhalásához vezet. Terjesztője az amerikai szőlőkabóca, amely az enyhébb telek és a hosszabb vegetációs idő miatt gyorsabban szaporodik. Az ellene való védekezés komplex és költséges: szükség van növényvédelmi beavatkozásra, az erősen fertőzött tőkék kivágására és pótlására, valamint a terjedés folyamatos monitorozására.

Az intézkedés határai

A kormány által most elkülönített 3,8 milliárd forint elsődlegesen a védekezési program finanszírozását, a növényvédőszeres kezeléseket és az érintett ültetvények tulajdonosainak kompenzációját hivatott támogatni. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek: több helyen már komplett ültetvényeket kellett kivágni, a folyamat felgyorsult.

A borvidékek nagy része kényszerűségből költséges védekezési köröket vezetett be, de a kisebb családi gazdaságok sokszor nem bírják anyagilag a folyamatos permetezést és a pótlást. Ez pedig azt jelenti, hogy

a fertőzési gócok fennmaradnak, és újra megfertőzik a szomszédos ültetvényeket.

Tágabb gazdasági hatások

Az aranyszínű sárgaság nem csupán egy-egy gazdát sújt, hanem az egész magyar borászat és gyümölcstermesztés jövőjét is veszélyezteti. Országosan mintegy 58 ezer hektár szőlőültetvény van, de az idei évben a tavaszi fagyok, a lokális aszályok és a betegség miatt már eleve 10–15 százalékos terméskiesést jósoltak.

A kieső termés közvetlenül hat a fogyasztói árakra is: a bor és a csemegeszőlő drágulása inflációs tényezővé válik, miközben a gazdák bevételei csökkennek. A helyzet azért is különösen kritikus, mert a mezőgazdaság GDP-hozzájárulása már 2024-ben 10 százalékkal esett vissza, és az idei első félévben is két számjegyű csökkenést mutatott.

Mit hozhat a jövő?

A szakmai szervezetek szerint a megoldás nem pusztán a gyorssegélyekben rejlik. Rendszerszintű változtatásokra lenne szükség:

  • összehangolt országos monitoring és egységes védekezési stratégia,
  • támogatott öntözésfejlesztés, hogy a stresszes körülmények ne erősítsék a fertőzés hatását,
  • az ellenállóbb szőlőfajták előtérbe helyezése,
  • a kisebb gazdaságok célzott támogatása a védekezési költségekhez.

Ha mindez elmarad, akkor az aranyszínű sárgaság felgyorsíthatja azt a folyamatot, amelynek során Magyarország elveszíti egyik legfontosabb és történelmi gyökerű ágazatát, a szőlő- és borkultúrát.

A 3,8 milliárdos program tehát fontos lépés, de önmagában nem elég: csak akkor maradhat fenn a magyar szőlőtermesztés és borászat, ha az ágazat egészét stratégiai szinten sikerül megerősíteni.

Ezt kaptuk idén: az almatermés a tavaszi fagyok miatt idén mindössze 160 ezer tonnára, azaz a tavalyi mennyiség felére várható, évtizedek óta nem volt ennyire kevés. Az ország termelési potenciálja becslések szerint évi 500 ezer tonna lenne.
Almát ma már csak 20 ezer hektáron termelnek, a terület 20 év alatt a felére zsugorodott. Fagykárt 6200 hektárról jelentettek idén.
A kajszi a tavaszi fagyok miatt szintén majdnem lenullázódott, a termés pár ezer tonna volt, miközben jó években 20-35 ezer tonna is volt korábban.
Szintén elvitte a fagy a meggy és a szilva egy részét is.
Tavasszal közel 300 baromfitelepen jelent meg a madárinfluenza, majd nem sokkal később berobbant az egyes marhatelepek teljes leöléséhez vezető száj- és körömfájás. A probléma kezelése a teljes ágazatban pluszköltségeket és exportálási nehézségeket okozott, a járványmentes minősítést csak szeptember elején kapta vissza az ország.
Idén ismét nagyon kevés csapadék hullott, sok helyen aszály alakult ki.


Forrás: G7

Indexkép: Shutterstock