A 2025-ös aszály sok gazdálkodót arra kényszerít, hogy újragondolja: van-e még jövője a kukoricának Magyarországon? Az Agroinform október 15-i webináriuma – Kukorica minden SZEMszögből – pontosan ezekre a dilemmákra keresi a választ. A Hanság vízjárta vidékeitől a Jászság aszály sújtotta tábláiig teljesen más valóságban élnek a gazdák, de abban egyetértenek: öntözés nélkül a termesztés jószerivel ellehetetlenült.

Hansági tapasztalatok: öntözéssel megmenthető a termés

Varga András, a Miklósmajori Mezőgazda Kft. ügyvezetője szerint a Hanságban ma már csak az öntözés biztosítja a kukorica fennmaradását. A Hanságban található 78 hektáros táblákból 60–65 hektár öntözhető, a vízutánpótlást a Kis-Rábából, zsilipeken és csatornákon keresztül oldják meg. A dréncsövezett területeknek köszönhetően szabályozni tudják a vízszintet: ha sok, kiszivattyúzzák, ha kevés, visszaszivárogtatják a talajba.

„Ez egy régi, de jól működő technológia, amit mi új öntözőberuházásokkal egészítettünk ki” – mondta Varga. Tapasztalata szerint öntözés nélkül a kukorica termesztése kockázatos – öntözéssel idén is 400–430 mázsa/hektár silókukoricát tudtak betakarítani, ami stabil alapot ad az ezer tehenes állomány takarmányozásához.

„Úri passzió” lett a kukoricatermesztés a Jászságban

Ezzel szemben a Jászságban egészen más a helyzet. Vincze László gazdálkodó szerint a térségben öntözés nélküli kukoricatermesztés mára „úri passzióvá” vált. Az idei évben a cirok sem hozott jobb eredményt, sőt, a szárazság miatt sok helyen még gyengébb termés mutatkozott, mint a kukoricánál.

„Évek óta egyre romlik a helyzet. A csatornák üresek, benőtte őket a gaz, negyvenéves diófák állnak a mederben. Amíg nincs víz, minden öntözési terv terv marad” – fogalmazott a gazda.

A kutak fúrása sem jelent megoldást: a mélyben lévő víz eléréséhez hatalmas költségek kellenek, amelyek soha nem térülnek meg. Az idei évben Vincze László teljes 40 hektáros kukoricatábláját aszálykárosként jelentette le.

Szakértői vélemény: kataszterek és új technológiák kellenek

Kaponyás Ilona szaktanácsadó szerint a kukorica továbbra is nélkülözhetetlen az állattartásban, de a termesztés feltételeit radikálisan újra kell gondolni. „Lesznek kukoricatermő kataszterek” – hangsúlyozta, vagyis csak bizonyos térségekben maradhat gazdaságos a termesztése.

A klímamodellek szerint 2070 körül a kukorica teljesen eltűnhet a Kárpát-medencéből, ha nem történik érdemi alkalmazkodás. A szakértő szerint az öntözés, a csepegtető rendszerek, a párásítás és hűtés, sőt a zárt termesztőberendezések is a jövő részévé válhatnak.

„Nem politikai kérdés, hanem nemzetgazdasági érdek, hogy Magyarország önellátó maradjon búzából, kukoricából, napraforgóból. Bármilyen áron, de önellátónak kell lennünk” – tette hozzá Kaponyás Ilona.

Alternatívák és kényszerpályák

A cirok, a lucerna vagy más szárazságtűrő kultúrák részben kiegészíthetik a kukoricát, de teljesen nem válthatják ki. A klímaváltozás miatt a gazdáknak a vízgazdálkodás új rendszereit és a termesztéstechnológia átalakítását kell megfontolniuk.

Az október 15-i Kukorica minden SZEMszögből című Agroinform webinárium pontosan ezekről a dilemmákról szól: hogyan lehet megőrizni a kukorica szerepét a magyar agráriumban, milyen technológiai és termesztési megoldások kínálnak kiutat, és vajon milyen jövő vár erre az alapvető takarmánynövényre a Kárpát-medencében.

JELENTKEZZ MOST!


Indexkép: Shutterstock