Melegszik az éghajlat, változik a mezőgazdaság. A Kárpát-medence éghajlata az elmúlt években drámai mértékben változott. Ez a folyamat nem csupán új kihívásokat, hanem meglepő lehetőségeket is hoz magával. Miközben a hazai őshonos élővilág egyre nehezebben alkalmazkodik a szélsőségesebb időjáráshoz, addig a mediterrán éghajlatot kedvelő növények és állatfajok egyre jobban megtelepednek Magyarországon.
A hőmérséklet-emelkedés hatására ma már nem tűnik elképzelhetetlennek, hogy a jövőben a reggeli turmixhoz a kertünkben termett banánt szedjük le – ahogyan már most is vannak olyan gazdák, akik sikeresen nevelnek ilyen gyümölcsöt.
Régen a barack, ma a gránátalma
Az idősebb generáció számára ismerős kép, hogy nyáron a barack, a meggy vagy a cseresznye a saját kertből került az asztalra. Akkoriban a 30–32 °C-os nyári hőség már extrémnek számított, ma azonban ez inkább enyhébbnek mondható a 40 °C-ot is elérő kánikulához képest, amelyhez egyre gyakrabban kell alkalmazkodnunk.
A 2025-ös év különösen száraznak bizonyult: március kivételével minden hónap csapadékhiányos volt. Június, amely hagyományosan az egyik legcsapadékosabb hónap, idén a legszárazabbá és egyben a második legmelegebbé vált az elmúlt több mint egy évszázad meteorológiai adatai alapján. A Duna–Tisza köze, a Balaton térsége és Békés megye súlyos aszályt szenvedett el. Ez nem csupán a mezőgazdaságot, hanem az erdőket is komolyan érinti: a bükk- és tölgyerdők visszaszorulnak, helyüket szárazságtűrő fajok veszik át, ami alapjaiban változtatja meg az erdei ökoszisztémákat is. Sok madárfaj élőhelye szűkül, míg más, száraz környezethez jobban alkalmazkodott fajok térnyerése megindult.
.jpg "banánfa")
Banánfa – fotó: pexels.com
Mediterrán gyümölcsök magyar földben
A klímaváltozás ugyanakkor új agrárlehetőségeket is teremt. A Balaton környékén és az ország déli vidékein már több gazdálkodó foglalkozik sikeresen füge- és gránátalmatermesztéssel. Megjelentek a magyar olívaolajak, sőt, mikroklímás területeken és üvegházakban már banántermesztésre is történtek ígéretes próbálkozások.
Ezzel párhuzamosan azonban a klasszikus, korábban biztos termést adó gyümölcsfajok – például a málna, szeder vagy kajszibarack – egyre kevésbé tudnak megbirkózni a változó időjárással. Különösen a késő tavaszi fagyok miatt a barackfák virágai rendszeresen károsodnak, így évről évre kevesebb termés várható.
Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora szerint az agráriumnak tudatos válaszokat kell adnia a klímaváltozás kihívásaira. A mezőgazdasági gyakorlatokat újra kell gondolni, különös tekintettel a vízmegtartásra és a talajkímélő művelési módszerekre. A szakember hangsúlyozza, hogy az éves csapadékmennyiség eloszlása jelentősen megváltozott: nem ritkák a hirtelen, nagy intenzitású záporok, amelyek elvezetésére a korábbi rendszerek nem alkalmasak. Ezért olyan technológiákra van szükség, amelyek képesek ezt a vizet visszatartani és hasznosítani.
Új állatfajok és rejtett kockázatok
Nemcsak a növényzet alakul át, hanem a hazánkban megjelenő állatfajok is új kihívásokat jelentenek. Magyarországon már azonosítottak két új kullancsfajt a Hyalomma nemzetségből, amelyek korábban Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és a mediterrán térségekben voltak honosak.
Ezek a kullancsok nemcsak a meleg, száraz klímát viselik jól, hanem egy komoly egészségügyi kockázatot is hordoznak: képesek terjeszteni a krími–kongói vérzéses láz vírusát.
Ez a betegség az ember számára rendkívül veszélyes, halálozási aránya akár 30% feletti is lehet, és jelenleg sem védőoltás, sem specifikus gyógymód nem áll rendelkezésre. A vírus már szerepel a WHO által kiemelten figyelt tíz legveszélyesebb kórokozó között, így a jövőben komolyabb közegészségügyi figyelmet is érdemel.
Átalakuló világ, új mezőgazdasági gondolkodás
A változások hatása már nemcsak elméleti kérdés, hanem a mindennapi gazdálkodásban is érzékelhető. A hagyományos növénykultúrák egy része eltűnhet, miközben olyan gyümölcsök és zöldségek telepedhetnek meg hazánkban, amelyekről korábban legfeljebb a déli utazásaink során hallottunk. A gazdáknak és a döntéshozóknak is el kell fogadniuk, hogy a mezőgazdaság jövője már nem a múltra épül, hanem az alkalmazkodóképességen és az innováción múlik.
Forrás: index.hu
Indexkép: pexels.com
