Harmincéves lett a Magyar Állattenyésztők Szövetsége. Dr. Wagenhoffer Zsombor igazgató szerint a MÁSZ ereje mindig is a mértékadó szaktudásban, az időtálló, kiegyensúlyozott álláspontok megfogalmazásában, az egységben, és a szervezeten belüli és az az övező külső bizalomban volt. Ezen értékek mentén lehet a mai kor kihívásaival is megküzdeni.
Az igazgató emlékeztetett, hogy a szövetség története szorosan összefonódik a rendszerváltás utáni társadalmi változásokkal. A kommunizmus idején civil szervezetek, így tenyésztői közösségek nem működhettek. Az egyesületek létrehozás lehetővé tevő és a működésüket szabályozó 1989 évi II-es törvény megjelenése mérföldkő volt a tenyésztőszervezetek megalakulásában – hívta fel a figyelmet a MÁSZ igazgatója.
– A legtöbb egyesület azonnal megalakult, amint lehetőség nyílt rá. Ezek először fajták, majd fajok szerint szerveződtek – így jöttek létre a fajtaegyesületek és azokból a faji szövetségek, vagyis a szarvasmarha-, a juh-, a ló-, és a sertéstenyésztők szövetségei. Hamar kiderült, hogy bizonyos ügyekben csak együtt tudnak eredményt elérni. Így született meg a gondolat, hogy szükség lenne egy ágazati ernyőszervezetre, amely az állattenyésztést összességében képviseli – magyarázta a szakember.
A MÁSZ létrejöttének hátterében nemcsak praktikus szempontok álltak, hanem a kommunizmus előtti sikeres tenyésztésszervezeti struktúra példája és sikeres működése is inspirálta az alapítókat. A magyar állattenyésztés szervezeti keretei a 19. század második felétől alakultak ki és a múlt század 20-as 30-as éveiben már nemzetközi mércével is fejlettnek számított – mutatott rá Wagenhoffer Zsombor. Olyan kiváló szakemberek fémjelezték ezt a korszakot, mint Ujhelyi Imre, Konkoly-Thege Sándor, Schandl József, Wellmann Oszkár, Csukás Zoltán vagy Horn Artúr.
– A törzskönyvezés, a szelekció, a tenyészállat-előállítás szigorú elvek szerint kell történjen, a tenyésztési célok megfogalmazásához az alkalmazott módszerek kiválasztásához, végrehajtásához egységes tenyésztői közösségre van szükség, amit a tenyésztőszervezetek keretei között lehet összefogni – hangsúlyozta az igazgató.
Nehézségek és kihívások három évtizeden át
A jubileum évéről beszélve elismerte, hogy 2025 első fele korántsem a felhőtlen ünneplésről szólt.
– Ez az év egy nagyon komoly járványról, a ragadós száj- és körömfájásról marad emlékezetes. Év elején még arra számítottunk, hogy folytatódnak az állattenyésztési ágazatokban tapasztalt kedvező folyamatok és jó hangulatban tudjuk majd a MÁSZ harmincadik születésnapját megünnepelni. Aztán márciusban kitört a járvány, amit komoly áldozatok árán és példaértékű összefogással sikerült leküzdeni. Végül szeptemberben, az OMÉK ideje alatt szerveztük meg a jubileumi rendezvényünket, amelynek fókuszába az összefogással és együttműködéssel elért eredményeket helyeztük – mondta a MÁSZ vezetője.
Hozzátette, hogy a MÁSZ és két tagszervezete – Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete, valamint a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége – kulcsszerepet játszottak az RSZKF helyzet kezelésében. Nagyon fontos volt a gyors, de higgadt és szakmai alapokon nyugvó reagálás és kommunikáció, ami segítette a gazdákat és a kívülálló embereket mértékadó információkhoz jutni.
– Ez az összefogás és az elért eredmények mind azt bizonyítják, hogy a
MÁSZ ma is egy erős közösséget jelent, amelynek vezetői kompetens, felkészült szakemberek és amely képes megküzdeni az ágazatokat érő kihívásokkal.
Most például azon dolgozunk, hogy a szarvasmarha- és juhtartóknak is legyen hatékony járványvédelmi rendszere – fogalmazott Wagenhoffer Zsombor.
A szakember visszatekintett az elmúlt évtizedek kihívásaira is. Szóba hozta az európai uniós csatlakozást, a tej- és a sertéspiaci válságokat, az afrikai sertéspestist, a kéknyelv okozta kereskedelmi nehézségeket, valamint az újra és újra jelentkező piaci nehézségeket, amelyek az ágazati szereplőket próbára tették és teszik ma is. Azt mondta, hogy közösségben könnyebb volt elviselni és főleg megküzdeni ezekkel a nehézségekkel, és a szövetség mindig azon dolgozott, hogy legjobb szakmai választ adja a problémákra.
A MÁSZ szerepe ma
Dr. Wagenhoffer Zsombor hangsúlyozta: a szövetség mindig szakmai szervezetként határozta meg magát és a hangsúly itt a 'szakmai'-n van.
– Nekünk soha nem az aktuálpolitika számított, időtálló, mértékadó szakmai álláspontok kialakítására törekszünk és olyan közös célok megfogalmazására, megvalósítására, amelyekkel a magyar állattenyésztők élete könnyebb, jobb, sikeresebb lesz. Mindig az vezérelt bennünket, hogy a MÁSZ elvei, álláspontja jelentsék az állattenyésztésben az igazodási pontot nemcsak az ágazati szereplőknek, de a döntéshozóknak is. Úgy gondolom, hogy ez többé-kevésbé sikerült is – mondta.
A következő időszak egyik legnagyobb kihívásának a hatékony kommunikációt nevezte. Szerinte ugyanis a XXI. század arról szól, ki hogyan tudja átadni a tudását, és milyen hatékonyan juttatja el az üzenet a gazdákhoz és a célközönséghez. Az ágazatot érő támadások hatástalanításában ennek a kommunikációnak óriási szerepe van.
– Hatalmas tudást halmoztunk fel az elmúlt évtizedekben és sok magasan kvalifikált szakemberünk van. Akadémikusok, kutatók, egyetemi oktatók és sikeres gyakorlati szakemberek szép számban vannak jelen a MÁSZ és tagszervezeteinek az elnökségeiben. Az ő tudásukat, a meghozott döntéseket, álláspontokat ugyanakkor közérthetően kell átadnunk, különben nem tudjuk ezt a komparatív előnyünket kihasználni.
Az a célunk, hogy a legjobb gyakorlatokról, a legfrissebb eredményekről adjunk tájékoztatást, és pozitív példákat mutassunk fel a szaklapunkon (Állattenyésztők Lapja), honlapunkon és minden kommunikációs csatornánkon keresztül. Igyekszünk bemutatni sikeres tenyésztőket, akik példájukkal hitet adhatnak a többi gazdának, hogy van értelme küzdeni nap mint nap, csak okosan kell csinálni – fogalmazott.
Remény az állattenyésztés jövőjében
A beszélgetés során a MÁSZ igazgatója kiemelte, hogy bár kihívások továbbra is jelen vannak az ágazatokban – mint például a klímaváltozás, a munkaerőhiány, az újabb és újabb önköltségnövelő előírások, az adminisztrációs terhek, a piaci árak ingadozása –, mégis több reményt lát, mint 5-10 évvel ezelőtt.
Nem vagyunk hurráoptimisták, de erősebb hittel vágunk neki a jövőnek.
– Látjuk, hogy Nyugat-Európában több ország egy ideje már kénytelen visszafogni az állattenyésztésének kibocsátását, mert túl nagyra nőtt az ágazat és annak környezetterhelése és a társadalmi megítélése emiatt romlott. Magyarország nem tartozik ezen tagállamok közé. Nálunk már harmincöt éve nem beszélhetünk túl nagyra nőtt állattenyésztésről, hanem inkább ennek ellenkezőjéről.
A magyar lakosság egészséges állati termékekkel való ellátása helyi termelésből elsődleges szempont és ez egy pillanatig sem lehet kérdés. Emellett a fenntartható módon, helyben megtermelt takarmányon nevelt, illetve a legeltetett jószágok termékeinek feldolgozása és értékesítése a nemzetgazdaság fontos részét kell, hogy képezze a jövőben is. A MÁSZ és tagszervezetei ehhez a genetikai alapok fenntartásával és fejlesztésével járulnak hozzá, ezzel biztosítva az ágazat szuverenitását – mutatott rá az igazgató.
Végezetül úgy fogalmazott: ha van bennünk elég hit, tudás és képesek vagyunk összefogni, akkor van jövője a magyar állattenyésztésnek.
Indexkép: Magyar Állattenyésztők Szövetsége
