Az uniós agrár-élelmiszerlánc képviselői szerint Európa stratégiai függetlensége és biztonsága a mezőgazdaság megerősítésével kezdődik: konkrét lépéseket, valódi egyszerűsítést és beruházásokat sürgetnek az ágazat jövője érdekében – áll a nemzetközi gazdaszervezet, a Copa-Cogeca minap kiadott állásfoglalásában.
Az európai mezőgazdaság és élelmiszeripar mindig is az uniós projekt egyik alapköve volt – nem csupán gazdasági, hanem biztonsági és társadalmi értelemben is. Az ágazat ma több mint 1 billió euró bruttó hozzáadott értéket állít elő az EU gazdaságában, meghaladva számos más iparág teljesítményét.
A gazdák és az agrár-élelmiszerlánc szereplői nap mint nap biztosítják az európai polgárok számára a biztonságos, magas minőségű és megfizethető élelmiszert – egy geopolitikailag instabil, konfliktusokkal és bizonytalansággal terhelt világban.
A szektor azonban egyre nagyobb nyomás alatt áll. A globális bizonytalanság, a jogi és szabályozási kiszámíthatatlanság, a növekvő adminisztratív terhek, valamint az innovációt fékező, elavult jogszabályok egyaránt lassítják a beruházásokat és gyengítik az ellenálló képességet. Az agrár-élelmiszerlánc képviselői szerint ezek az akadályok nemcsak az ágazat versenyképességét, hanem az EU stratégiai céljainak megvalósítását is veszélyeztetik.
Stratégiai ágazat, stratégiai felelősség
A mezőgazdaság nem pusztán élelmiszer-termelés: a stratégiai autonómia, az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság és a vidéki térségek stabilitásának záloga. A jelenlegi kihívások közepette különösen fontos, hogy az EU minden régiójában biztosított legyen a mezőgazdasági termelés, az élelmiszerek megfizethetősége, a termelési sokszínűség és a generációs megújulás.
Az agrár-élelmiszeripar megerősítése egyben a biogazdaság és a körforgásos gazdaság erősítését is jelenti. A gazdák és a versenyképes feldolgozóipar kulcsszerepet játszanak a fosszilis alapú és importált inputanyagoktól való stratégiai függőség csökkentésében. Ez nem csupán környezetvédelmi, hanem geopolitikai kérdés is.
Egyszerűsítés és modernizáció: nem halogatható feladat
Az ágazat szereplői üdvözlik az Európai Bizottság 2024–2029 közötti időszakra vonatkozó elkötelezettségét a versenyképesség javítása, az adminisztratív terhek csökkentése és az eljárások egyszerűsítése mellett. Az első Omnibus-javaslatok már jelzik az irányt, ám a szakmai szervezetek szerint ez csak a kezdet.
Valódi, érdemi változásra van szükség a gazdák, mezőgazdasági szövetkezetek, feldolgozók és más piaci szereplők mindennapi működésében. Olyan szabályozási környezetre van szükség, amely kiszámítható, átlátható és innovációbarát, és amely támogatja a beruházásokat, nem pedig visszatartja azokat.
Az Omnibus-folyamat folytatását sürgetik, valamint azoknak a jogszabályoknak a modernizálását, amelyek jelenleg lassítják az engedélyezési eljárásokat, akadályozzák a technológiai fejlődést és korlátozzák a körforgásos megoldások elterjedését. Európának globális vezetővé kell válnia az okos, egyszerűsített szabályozás terén – ez az egységes piac hatékony működésének és a világpiaci versenyképességnek is feltétele.
Mezőgazdaság mint biztonságpolitikai kérdés
A mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások nem pusztán gazdaságfejlesztési lépések, hanem a közös európai biztonság és geopolitikai ellenálló képesség megerősítését is szolgálják. A stratégiai függőségek csökkentése – legyen szó fehérjeforrásokról, inputanyagokról vagy energiahordozókról – elengedhetetlen egy valóban reziliens Európa számára.
Az EU-vezetőinek mai, informális, az agrárium szempontjából mégis jelentős téttel bíró találkozója előtt az agrár-élelmiszerlánc aláíró szervezetei egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg: az uniós versenyprogramnak az európai agrár-élelmiszerlánc jövőjét kell a középpontba állítania.
Konkrét politikai döntésekre, célzott beruházásokra és a szabályozási környezet érdemi egyszerűsítésére van szükség. A szektor szerint most jött el az idő a cselekvésre – mert aki az európai mezőgazdaságba fektet, az Európa jövőjébe és biztonságába fektet.
Forrás: Copa-Cogeca
Indexkép: Pexels
