A madárinfluenza világszerte komoly gazdasági és állategészségügyi kockázatot jelent a baromfiágazat számára. A védekezés ma elsősorban a járványvédelmi intézkedésekre és az oltási programokra épül, ám amerikai kutatók egy másik irányt is vizsgálnak: azt, hogy a csirkefajták közötti természetes genetikai különbségek felhasználhatók-e a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség javítására.

A Kaliforniai Egyetem davisi kutatócsoportja nem magát a vírust próbálja közvetlenül megváltoztatni vagy blokkolni, hanem a gazdaállat genetikai adottságaira összpontosít. A vizsgálatok középpontjában egy régi egyiptomi fajta, a fayoumi csirke áll, amely korábbi kísérletekben eltérő immunválaszt mutatott egyes influenzavírusokkal szemben.


Génatlasz segíti a kutatók munkáját

A kutatók 2025-ben hoztak létre egy csirke-génatlaszt, amely több mint száz csirkefajta és 28 különböző szövettípus genetikai adatait tartalmazza.

Az adatbázis segítségével feltérképezhető, hogy a genom mely régiói befolyásolják egyes gének működését. Ez azért fontos, mert ha egy fertőzés után eltérő génaktivitást mérnek a fayoumi és a kereskedelmi tojó- vagy brojlercsirkék között, az eltérések értelmezése és további vizsgálata gyorsabbá válhat.

A kutatás célja nem egyetlen „ellenálló gén” megtalálása. A madárinfluenza elleni immunválasz összetett folyamat, amelyben egyszerre számos gén és immunológiai mechanizmus vesz részt.

Nem génszerkesztésben gondolkodnak

A kaliforniai megközelítés eltér azoktól a kutatásoktól, amelyek célzott génmódosítással próbálnak ellenállóbb csirkéket létrehozni.

Egy brit kutatócsoport 2023-ban például olyan gént módosított, amelyre az influenzavírusnak szüksége van a szaporodás során. Alacsonyabb vírusdózis mellett a génmódosított állatok jelentős része nem betegedett meg, nagyobb vírusterhelésnél azonban fertőzés alakult ki.

A vizsgálatok azt is jelezték, hogy a vírus bizonyos mértékben képes alkalmazkodni a megváltozott genetikai környezethez.

A davisi kutatók ezért a természetben már meglévő genetikai eltérések feltárására koncentrálnak.

Ha sikerül olyan genetikai markereket azonosítaniuk, amelyek kapcsolatban állnak a kedvezőbb immunválasszal, azokat később a hagyományos genomikai szelekcióban lehetne felhasználni.

Miért érdekes a fayoumi csirke?

A fayoumi Egyiptomból származó, régi helyi csirkefajta. Miközben a modern tojó- és brojlerhibrideket hosszú időn keresztül elsősorban termelési tulajdonságokra szelektálták, a fayoumi genetikai állománya más irányban őrzött meg értékes tulajdonságokat.

Korábbi kísérletekben alacsony patogenitású influenza A vírussal fertőzték meg a fayoumi és a Leghorn fajtához tartozó csirkéket.

A fayoumi állatok légzőrendszerükön keresztül kevesebb vírust ürítettek, miközben légzőszöveteikben több immunsejtet találtak. Ez arra utalhat, hogy immunrendszerük gyorsabban vagy eltérő módon reagált a fertőzésre.

A kutatók a vírusfertőzést követően több gén aktivitásában is különbséget mértek. Az azonban még nem ismert, hogy ezek közül pontosan mely genetikai sajátosságok felelősek az eltérő védekezési mechanizmusért.


Tojásokban vizsgálják a fertőzés folyamatát

Az új kutatási projektben fayoumi, valamint modern tojó- és brojlercsirke-vonalakból származó keltetett tojásokat fertőznek madárinfluenza-vírussal.

A szakemberek ezt követően azt elemzik, milyen ütemben szaporodik a vírus, valamint hogyan változik az immunrendszer működéséhez kapcsolódó gének aktivitása.

Az embriómodell egyik előnye, hogy az eltérő genetikai hátterű állatok reakciói közvetlenül összehasonlíthatók. Ugyanakkor az ilyen vizsgálatok eredményei nem ültethetők át automatikusan a felnőtt állatokra.

Ha jelentős különbségeket sikerül azonosítani, a következő lépés további, élő állatokon végzett vizsgálatok lehetnek.

A cél a szelekció pontosítása

A kutatók nem azt tervezik, hogy a fayoumi csirkéket egyszerűen keresztezik a modern, nagy termelési teljesítményű állományokkal.

Ehelyett olyan genetikai markereket keresnek, amelyek összefüggést mutatnak a fertőzésekkel szembeni jobb védekezéssel. Ezek a markerek a jövőben segíthetnének azoknak a tenyészállatoknak a kiválasztásában, amelyek utódaiban kedvezőbb immunológiai tulajdonságok jelenhetnek meg.

A gyakorlati alkalmazásig ugyanakkor még több kérdést tisztázni kell. Bizonyítani szükséges, hogy a fayoumi csirkéknél tapasztalt eltérések valóban nagyobb madárinfluenza-rezisztenciát jelentenek-e, és azt is meg kell vizsgálni, hogyan öröklődnek ezek a tulajdonságok.

Fontos szempont az is, hogy a betegség-ellenállóság javítása ne járjon együtt a tojástermelés, a növekedési erély, a takarmányhasznosítás vagy más gazdaságilag lényeges tulajdonságok romlásával.


Kiegészítő eszköz lehet a járványvédelemben

A kutatás eredményeitől függetlenül a genetikai szelekció nem válthatná ki a baromfitartásban alkalmazott járványvédelmi intézkedéseket.

A telepi higiénia, a be- és kijárás ellenőrzése, az állományok elkülönítése, a vadmadarakkal való érintkezés csökkentése és – ahol alkalmazzák – az oltás továbbra is alapvető eszköz marad.

Ha azonban sikerül olyan genetikai tulajdonságokat azonosítani, amelyek mérséklik a vírus szaporodását vagy erősebb immunválaszt tesznek lehetővé, a tenyésztés hosszabb távon újabb védelmi réteggel egészítheti ki a jelenlegi módszereket.

Forrás: agrarheute.com

Indexkép: Shutterstock