A Cambridge-i és a Glasgow-i Egyetem tudósai egy új tanulmányban arra a kérdésre keresték a választ, hogyan képes a madárinfluenza vírus olyan magas testhőmérsékleten is életben maradni és szaporodni, amely már a humán influenzavírusok szaporodását leállítja. A felfedezés rávilágít arra, hogy a madárinfluenza jelentős hőtűrő-képességgel rendelkezik, ami komoly járványügyi kockázatot is jelenthet a jövőben.

Influenza: nem mindegy, melyik testrészt támadja meg

A szezonális humán influenzavírusok minden évben emberek millióit betegítik meg. Ezek a vírusok jellemzően a felső légutakban – például az orrban és a garatban – szaporodnak, ahol a testhőmérséklet viszonylag alacsonyabb, körülbelül 33 °C. Az alsó légutak – például a tüdő – már melegebbek, kb. 37 °C hőmérsékletűek, így a humán influenza ott kevésbé terjed hatékonyan. A szervezet lázzal – akár 41 °C-os testhőmérséklettel – védekezik a vírusfertőzések ellen, ezzel is gátolva a kórokozók szaporodását.

Ezzel szemben a madárinfluenza vírusok alkalmazkodtak a madarak szervezetéhez, ahol a testhőmérséklet természetes módon magasabb. Ezek a vírusok gyakran az alsó légutakat fertőzik meg, sőt egyes madarakban – például kacsákban és sirályokban – a bélrendszerben is szaporodnak, ahol a hőmérséklet elérheti a 40–42 °C-ot is.

madárinfluenza

A madárinfluenza vírusok alkalmazkodtak a madarak szervezetéhez, ahol a testhőmérséklet természetes módon magasabb – Fotó: Pixabay

A kísérletek igazolták: nem hat a láz a madárinfluenza ellen

A kutatók egereken végzett kísérletek során lázas állapotot idéztek elő, hogy megfigyeljék, hogyan viselkednek a különböző influenzavírusok magas hőmérsékleten.

Az eredmények szerint a humán eredetű vírusok szaporodása jelentősen lelassult vagy teljesen megállt lázas testhőmérsékleten, a madárinfluenza vírusa azonban változatlanul képes volt fertőzni és terjedni.

A kutatás során arra is fény derült, hogy a PB1 nevű gén központi szerepet játszik ebben a hőtűrésben. Azok a vírusok, amelyek tartalmazták ezt a gént, még a lázas testhőmérsékletet is elviselték, és súlyosabb betegséget okoztak az állatokban. Ez alapján a PB1 gén kulcseleme lehet annak, hogy a madárinfluenza vírusok miért bírják jobban a magas hőt, mint humán társaik – számolt be róla a Science Daily.

Miért jelent ez fokozott kockázatot?

A felfedezés nem csupán virológiai érdekesség, hanem komoly közegészségügyi figyelmeztetés is. A madárinfluenza és a humán influenzavírusok ugyanis képesek genetikai anyagot cserélni, ha ugyanazt a gazdaszervezetet – például az embert – fertőzik meg.

Ez a géncsere, amelyet rekombinációnak neveznek, új, hibrid vírustörzsek kialakulásához vezethet. Ha egy humán influenza törzs megszerzi a madárinfluenza hőtűrését biztosító PB1 gént, az új vírus könnyebben terjedhet a magas testhőmérséklet ellenére is – ezzel pedig nő a világjárvány kialakulásának esélye.

A kutatók felidézték az 1968-as hongkongi influenzajárványt, amelynek kialakulásában hasonló génátvitel játszhatott szerepet. Akkor a PB1 gén madárinfluenza-vírusból került át humán törzsbe, és ez hozzájárult a vírus gyors elterjedéséhez az emberek körében.

Az új tanulmány a Science című, rangos tudományos folyóiratban jelent meg, és fontos lépést jelent annak megértésében, hogyan alkalmazkodnak a vírusok az emberi szervezethez – és hogyan válhatnak ellenállóbbá az immunrendszer természetes védekezésével, például a lázzal szemben.

Forrás: Science Daily
Indexkép: pexels.com