A hamis növényvédő szerek forgalma évente ötödével nő, míg a teljes piac csupán 12 százalékkal bővül – jelentette a Reuters hírügynökség. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrizetlen hamisítványok piaci részesedése egyre nő. Mivel ezek hatékonysága csekély, a gazdák egymásnak azt tanácsolják, hogy használjanak nagyobb dózisokat, ez azonban még a „tiszta” termékek esetében is kockázatokat rejt, ugyanakkor csak a költségeket növeli.

Az elmúlt években az Európai Unió és Szaúd Arábia időszakosan megtiltotta bizonyos indiai zöldségek importját, mert azok sok növényvédőszer-maradványt tartalmaztak. Egy kormánytanulmány szerint az ország élelmiszer-termelésének négy százalékát, körülbelül 10 millió tonnát veszíti el a hamis növényvédő szerek miatt. A hatóságok azt is tudják, hogy számos mérgező anyag is forgalomban van.

Az indiai mezőgazdasági kutatások tanácsának igazgatóhelyettese, P.K. Chakrabarty elmondta, a betiltott anyagokat tartalmazó vegyszereket a legális termékek zsákjaiban importálják, ugyanakkor nagy a kockázata, hogy ezeket továbbszállítják egy harmadik országba, bár erre még nincs bizonyíték.

permetezés

fotó: Wikipedia.com

De az sem mellékes, hogy a fejlődő országokban – így Indiában is – engedéllyel forgalmaznak másutt betiltott növény védőszereket. Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete, a FAO 2013-ban például arra szólította fel a fejlődő országok vezetőit, hogy tiltsák be az EU-ban már tiltólistára tett monocrotophos gyomirtó hatóanyagot, miután Indiában a mérgező vegyület maradványai legalább 23 gyermek halálát okozták Bihar államban, ahol az ingyenes iskolai ebéd volt szennyezett a mérgező anyaggal. A monocrotophos máig engedélyezett Indiában – mutat rá a Reuters.