A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse a málna, amely már most, júniusban sokak asztalára kerül friss, illatos formájában. Ám míg a fogyasztók örömmel válogatnak a - lássuk be, szerény - kínálatból, kevesen tudják, milyen drámai kihívásokkal néznek szembe a hazai málnatermesztők. Az elmúlt években a magyarországi málnatermesztés szinte a megsemmisülés szélére sodródott: az egykori több ezer hektáros termőterület elhanyagolható méretűre zsugorodott. A háttérben a klímaváltozás szélsőséges hatásai, a tartós aszályok, az égető napfény, valamint az öntözési problémák és a technológiai elmaradottság állnak.

A szabadföldi, intenzív napfénynek kitett ültetvények kora lejárt, ám a hazai kutatók már olyan megoldáson dolgoznak, amely teljesen új alapokra helyezheti a bogyósgyümölcs-termesztést Magyarországon.



Agrárerdészet: málna a fák védelmében

Erre a súlyos helyzetre kerestek tudományos és gyakorlati megoldást a Soproni Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói. A tavaly indult projektben egy kifejezetten innovatív megközelítést alkalmaznak: a fás szárú növényekkel kombinált agrárerdészeti rendszereket.

A szakemberek a Fertődön létesített kísérleti ültetvényeikben azt vizsgálják, miként képes a fák lombozata olyan mikroklímát szabályozó hatást kifejteni, amely megvédi a bokrokat az extrém hősokktól és az UV-perzseléstől. A fák árnyékolása csökkenti a talajközeli hőmérsékletet és segít megőrizni a páratartalmat, ami kulcsfontosságú a málna számára.

A kutatás eredményei biztatóak, erről számoltak be tavaly, amiről itt írtunk. A fertődi ültetvényekben mért adatok azt mutatják, hogy a bogyósok – a megfelelő technológiával és ezzel a természetes környezeti védelemmel ötvözve – a megváltozott klíma ellenére is sikeresen és gazdaságosan termeszthetők hazánkban. Ez a munka nemcsak a málna jövőjét mentheti meg, hanem új utakat nyithat a klímaadaptív, környezetbarát mezőgazdaság előtt is.

Aranyáron mérik a hazai málnát

Mivel a professzionális árutermelő ültetvények szinte teljesen eltűntek, a piacon lévő hazai málna döntő többségét ma már kistermelők, családi gazdaságok és a közvetlen értékesítők adják. A rendkívül szűkös kínálat és a kézi munkaerő magas költsége az árakon is megmutatkozik: a málna igazi luxuscikké vált.

Az Agroinform Piactér és a közösségi oldalak aktuális termelői hirdetései alapján a szezon kezdetén az alábbi árakkal találkozhatnak a vásárlók:

  • A legolcsóbb közvetlen termelői ajánlatok Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből származnak, ahonnan az Agroinform Piactéren 3500 Ft/kg-os áron kínálják a gyümölcsöt.
  • Tótkomlóson is elindult a szüret, a friss málna ára pedig 4000 Ft/kg.
  • Az ország más területein, például Mezőberényben még mélyebben a zsebbe kell nyúlni: ott 5000 Ft/kg-os áron hirdetik a frissen szedett árut.


Sok helyen egyelőre csak előrendeléssel lehet hozzájutni a gyümölcshöz, a gazdák visszajelzései alapján a szezonális kereslet óriási, a hazai málnát szinte azonnal elkapkodják a vevők. A magyar málnára hatalmas igény van – a túléléshez viszont elengedhetetlen a fertődihez hasonló, klímaadaptív technológiák sürgős gyakorlati bevezetése.

Indexkép: Shutterstock