kistermelő

A Kistermelő a hatályos magyar jogi szabályozás szerint olyan természetes személy, aki általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el, általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót látja el, tulajdonában lévő, gazdaságában nevelt és ott levágott baromfi és nyúlfélék húsával közvetlenül a végső fogyasztót, illetve helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el, a halászatról és a horgászatról szóló törvény alapján halászatra jogosító okmányok birtokában, a halászati vízterületen általa kifogott hallal, közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el.

Kapcsolódó címkék: biogazdálkodás, földművelés, magyar tarka, mezőgazdaság, mtz, nemzeti vidékfejlesztési program, növénytermesztés, növényvédelem, ökológiai gazdálkodás, pályázat, támogatás,

Apróhirdetések

  • WÜHLMAUS 411 burgonyakombájn
    pótkocsi,traktor,kasza,burgonya,Fendt,burgonyakombájn,mezőgazdasági gép,Alkatrész,mulcsozó,kommunális gép,gumiabroncs,dömper,kistermelő,Használt Traktor Gumi,Agrárlogisztika,mezőgazdasági gépek,traktorok,Ford

    Tisztelt Gazdálkodó! Tekintse meg havi szinten frissülő RENDKÍVÜLI AKCIÓS AJÁNLATUNK elnevezésű hirdetésünk alatt megjelenő termékeinket, melyek az adott...

Hozzászólások

  • Környezetvédelmi termékdíj » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | gazsi 1

    Alvóbomba robbanthat a mezőgazdaságban! 2009.10.09. Nem építette be törvényjavaslatába a környezetvédelmi tárca a Magyar Agrárkamara felvetéseit, így a jogszabályt általános vitára alkalmatlannak minősítette az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. De mi is fenyegeti a több százezernyi ős- és kistermelőt, állattartót? Mi a helyzet a hatályos szabályozás szerint a környezetvédelmi termékdíjjal a mezőgazdaságban? Erre hívja fel a figyelmet a köztestület közleményében. Kis túlzással, minden agrártermelőnek, legyen őstermelő, vagy éppen a legnagyobb társaság, csomagolási tevékenység esetén be kell jelentkeznie a termékdíj felhasználók körébe akkor is, ha csak bálamadzagot használ. A gond összetett: egyrészt 2004-ig visszamenő hatású a jogszabály, másrészt hatalmas – sokszor teljesíthetetlen – adminisztrációs és anyagi terhet ró a gazdálkodókra – derült ki a Magyar Agrárkamara nyár eleje óta tartó egyeztetése során. Emiatt a köztestület számos ponton változtatásokat ajánlott a készülő új törvénybe, de ezek nem kerültek figyelembe vételre. A köztestület javaslata az adminisztrációs terhek csökkentésére és az agrártermelők jelentős körében, egyszerűsített eljárásban megfizethető, átalánytípusú díjfizetésre irányult. A módosító javaslatok nélkül október 6-án, kedden a parlament mezőgazdasági bizottsága nem találta általános vitára alkalmasnak az új szabályozást, míg a parlament környezetvédelmi bizottsága igen. De mi is a mai helyzet termékdíj ügyben? A mezőgazdasági vállalkozások sem mentesülnek attól, hogy az általuk használt csomagolóanyagok után környezetvédelmi termékdíjat fizessenek, illetve a vámhatóságnál regisztráltassák magukat. A csomagolóanyagok felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni és azt évente kell jelenteni. Mivel a most alkalmazott rendszer 2003 óta él, most – az elévülési időt is figyelembe véve - 5 évre visszamenőleg kell adatokat szolgáltatni és – ha kell – termékdíjat fizetni. Termékdíj-fizetési kötelezettsége azoknak a gazdálkodóknak van, akik évente több mint 200 kg műanyagot, fémet, több mint 500 kg papírt vagy fát, több mint 800 kg üveget használnak ilyen célra. Miért is? A termékek csomagolása után, 2003. január 1. óta kell termékdíjat fizetni annak, aki a termékeit belföldön előállítja, becsomagolja, aki termékeit az EU bármely tagállamából behozza, és azt forgalomba hozza, vagy saját célra felhasználja, aki a terméket importálja. Csomagolás valamennyi olyan termék, amelyet a termelő, a felhasználó, vagy a fogyasztó áruk befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására használ, ideértve a saját használatot is. Fontos azonban elkülöníteni egymástól a termékdíj köteles csomagolást (amely mindig együtt jár valamilyen termékkel, vagy áruval) és az „üres” csomagolóeszközt, amely önmagában nem termékdíj köteles termék. A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bejelentés, bevallás és fizetési kötelezettség a mezőgazdaságban a csomagolást végzőnél jelentkezik, aki/amely lehet természetes személy, őstermelő, egyéni vállalkozó és társaság egyaránt. A termékdíjat a törvény értelmében a saját célra történő felhasználás (csomagolás) esetén is - néhány kivételtől eltekintve - meg kell fizetni. A termékdíj kötelezettségről pedig, 2010. január 1-től kizárólag elektronikus úton lehet eleget tenni. Vannak kivételek Csomagolás esetén a környezetvédelmi termékdíj alapja a csomagolás tömege. Összegét, a felhasznált csomagolóanyag mennyisége határozza meg. Termékdíj-mentességet az kaphat, aki kevés csomagolóanyagot használ: vagyis évente műanyag, vagy fém esetén a 200 kg-ot, papír vagy fa esetén az 500 kg-ot, üveg esetén a 800 kg-nál nem többet. A mentesség ténye nem mentesíti a csomagoló anyag használóját a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kötelezettség alól. Másik lehetőség a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül megszerzett termékdíj-mentesség, ha a hasznosítást koordináló szervezet átvállalja a termékdíj-fizetési kötelezettséget, átvállalási szerződés megkötésével. A szerződést a koordináló szervezetnek be kell nyújtania a vámhatósághoz nyilvántartásba vétel céljából. A kötelezett az átvállalónak meghatározott mértékű hasznosítási díjat fizet. Az átvállalás viszont, nem mentesíti a csomagoló anyag használóját a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kötelezettség alól. Amennyiben az agrártermelő csomagolt termékét exportálja, vagy a közösségen belül értékesíti, nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége. A megfizetett termékdíj visszaigényelhető, vagy téves bevallás és befizetés esetén önellenőrizhető. Termékdíj kedvezményt is lehet kérni: a termékdíj 75 százalékát kell megfizetni, amennyiben a csomagolás, vagy annak összetevője környezetbarát védjegyhasználati joggal rendelkezik. Mikor kell fizetni? A kötelezettség keletkezésének időpontja: - A belföldi előállítású, valamint az EU-ból behozott termékdíj köteles csomagolás esetén az első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja; - A belföldi előállítású, valamint az EU-ból behozott termékdíj köteles csomagolás saját célú felhasználása esetében a termékdíj-fizetési kötelezettség a költségként való elszámolás napján, vagy kicsomagoláskor a csomagolási hulladék keletkezésének napján; - Az importált termékdíj köteles csomagolás utáni termékdíj-fizetési kötelezettség a szabad forgalomba bocsátás alkalmával, a vámalakiságok elvégzésekor, valamint az ezzel egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedések céljából benyújtott vámáru-nyilatkozat vagy, kérelem elfogadásának napján keletkezik. Az agrárágazatban különbséget kell viszont tenni, a tárolás és a csomagolás fogalma, folyamata között! Mindaddig, amíg a műanyag fólia, zsák, láda stb. csomagolóanyag a termény/termék technológiai kezelésére (kazal fedése, silótakarása, bála tárolása, a ládába rakott zöldség-gyümölcs hűtőházi, vagy egyéb tárolása) valósul meg, azt a folyamatot nem csomagolásnak, hanem tárolásnak kell tekinteni. Ez esetekben mindaddig tárolásról beszélünk, amíg az így tárolt termény/termék saját célú felhasználása, vagy értékesítése bekövetkezik. pl: bálaszalma Újrahasználat után is! A csomagolás jellegéből adódóan előfordul, hogy az agrártermelőnél használt raklap, láda, rekesz, több egymást követő évben is megőrzi funkcióját és a termelő azt több éven keresztül használja, illetve annak visszavételéről gondoskodik. A terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása az újrahasználat. Alapfeltétele, hogy a csomagolóanyag be legyen jelentve a vámhatóságnál és nyilvántartsák azt. A bejelentés elmaradása szigorú szankciót von maga után, mert a bejelentés elmaradása esetén a termék minden forgatás alkalmával egyutasnak minősül, így azokhoz termékdíj fizetési kötelezettség kapcsolódik. A bejelentés visszamenőleg pótolható, azonban mulasztási bírság szabható ki. Kemény szankciók A termékdíj behajtása adók módjára történik. Meg nem fizetett termékdíj után, a termékdíj bírság a hiány (díj) 100%-a. késedelmes bejelentés, bevallás miatt mulasztási bírságot kell fizetni, melyet a vámhatóság határozatban állapít meg. Ugyanakkor szükséges, hogy azon mezőgazdasági termelők, akiknek elmúlt években a bonyolult szabályozás a figyelmét elkerülte, szankció mentesen végezhessék el az önellenőrzést

  • Mezőgazdasági közlemények » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | gazsi 1

    Itt a kormány vidékfejlesztési programja! 2010.06.16. A kormány vidékfejlesztési programjának lényege, hogy a vidék életminőségben, munka- és népességmegtartó erejében, környezeti állapotában versenyképes legyen a nagyvárosokkal és más országok vidéki körzeteivel - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten a kormányszóvivői tájékoztatón. "Ennek érdekében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak elosztási arányait és a forrásokhoz való hozzáférés szabályait úgy alakítjuk át, hogy azok a kis- és közepes gazdaságok erősítését, a családi gazdálkodás folytonosságát, a generációváltás gyorsítását, a vidéki életminőség javítását szolgálják" - jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter. Vidéken a gazdaságátadás, valamint minden ehhez köthető tranzakció illetékmentes lesz - jelentette be Fazekas Sándor a kormány illetéktörvény módosításra vonatkozó terveit felfedve. A miniszter megerősítette, hogy a kormány bevezeti a másodlagos élelmiszer vizsgálatot, azaz a termékeket nem csak az előállítás helyén, hanem a kereskedelmi láncok állomásain is ellenőrizni fogják, hogy ne áramolhasson be akadálytalanul Magyarországra "Európa élelmiszer hulladéka". Természetesen a magyar élelmiszereket is rendszeresen vizsgálja majd az illetékes hatóság - mondta a miniszter. A kormány megkönnyíti a magyar kistermelők élelmiszer termelési, -feldolgozási és értékesítési feltételeit. A gazdák saját maguk is értékesíthetik majd a vágóhidakon levágatott állataikat, eladhatják a nyers húst a környező kereskedelmi, vendéglátó helyeknek. A kistermelő az élelmiszer előállítás mellett olyan szolgáltatásokat is végezhet majd, amelyek a hagyományos magyar élelmiszerek megőrzését segítik. Ilyen például a füstölés, aszalás, szárítás, terméktisztítás. Újra vághatnak disznót is a gazdák, s értékesíthetik a házilag előállított füstölt árukat. Az új rendelkezés biztosítja az olyan hagyományok megőrzését, mint az ökör-, birka-, kecske- és disznóvágás, disznótor - fejtette ki a vidékfejlesztési miniszter. A kormány lehetővé teszi, hogy a kistermelők a saját kertjükben megtermelt gyümölcsből vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan, szabályozott keretek között pálinkát főzhessenek. Erősíti továbbá a falusi vendégasztal intézményét és megnyitja a lehetőséget a gazdapiacok előtt, közölte, hozzátéve, hogy a kormány befejezi a már előkészítés alatt lévő, hungarikumokra vonatkozó törvényt. A környezetvédelemről szólva kiemelte, hogy a jelenlegi 40-hez képest kevesebb engedélyhez kötik majd a beruházásokat. Így például eltörlik az egyedi hulladékgazdálkodási terv benyújtási kötelezettséget, könnyítik a szennyezett területekre vonatkozó monitoring kutak felállítását, eltörlik az öntözési berendezések engedélyezését, támogatják a tényleges munkához mért díjfizetés megállapítását a hatósági eljárásoknál - sorolta a miniszter. A kormányzat a vidékfejlesztési program keretében javítja a helyi szolgáltatásokat, átalakítja és ügyfélközpontúbbá teszi a köz- és mezőgazdasági igazgatási intézményrendszert. "Ez ügyben bőven van teendő. A kialakult gyakorlatot az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) vonalán teljesen át kell értékelni" - fogalmazott a vidékfejlesztési miniszter. A kormány áttekinti a Leader program és intézményrendszere működését és azt a helyi közösségek, a vidék tényleges fejlesztési igényeinek szolgálatába állítja. Megerősíti továbbá a falu- és tanyagondnoki szolgálatokat. A vidék gazdaságát több lábra állítja: erőteljesen támogatja a vidéki jellegű, nem mezőgazdasági tevékenységeket. Újragondolja a kormány az erdő- és mezőgazdasági melléktermékek, a kommunális és egyéb hulladékok, a biomassza energetikai hasznosításának lehetőségeit - közölte a miniszter. Ösztönzi és támogatja a falvak különböző tevékenységeit összefogó, Hangya típusú szövetkezetek, társulások, TÉSZ-ek (termelői értékesítő szervezetek) létrehozását és működését. Összekapcsolja a helyi élelmiszer előállítás, feldolgozás és értékesítés rendszereit, valamint a helyi intézményeket (bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, hivatalokat, a helyi konyhákat, illetve a közétkeztetést). A termelés biztonsága érdekében vagyonbiztonsági és kárenyhítési kockázatcsökkentési rendszert alakít ki a kabinet. "A föld- és birtokpolitikai területén mindent megteszünk azért, hogy a termőföld nemzeti hatáskörben, a gazdálkodó családok kezében maradjon, illetve hozzájuk kerüljön. A birtokpolitika középpontjában a családi gazdaságok és azok társulásai állnak" - jelentette ki Fazekas Sándor. A miniszter szerint az agrárszerkezetnek és -politikának a vidék gazdaságát erősítő, ezáltal társadalmát, helyi közösségeit stabilizáló, többfunkciós mezőgazdasági, minőségi termelési, élelmezési és élelmiszer-biztonsági, energetikai, környezetbiztonsági és foglalkoztatási céljait kell szolgálnia. Forrás: MTI

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | kiskertész

    Vidékfejlesztési Minisztérium 2010. II. félévére vonatkozó cselekvési terve Sorszám Feladat Tartalma 1. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény módosítása (VIII.1) Az alkalmi munkavállalás megkönnyítése. 2. A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXVII. törvény (VII.5.) A természeti katasztrófák által okozott károk mérséklését célzó és a károsultak megsegítésére irányuló törvénymódosítás. 3. A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása. (09.01) A föld- és birtokpolitikai célok megvalósulása érdekében a Nemzeti Földalapnak a szaktárcához történő visszahelyezése az MNV Zrt-től. Az országleltár keretein belül az állami termőföldvagyon, a haszonbérleti szerződések és a NATURA-2000 program átvilágítása. A népesedési (demográfiai) földprogram feltételeinek megteremtése, amely tartós és örökölhető földbérleti jog keretében földet juttat a fiatal, gazdálkodni szándékozó pároknak, olyan kikötéssel, hogy a fiatal család letelepszik, gazdálkodik, valamint 2-3 gyermek világra hozatalát és felnevelését is vállalja. 4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása (08.01.) gazdaságátadás illetékkötelességének eltörlése, ezzel a generációváltás és a családi gazdaságok állam által támogatott generációnkénti megújulásának elősegítése. 5. A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet módosításáról szóló 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás, -feldolgozás és -értékesítés feltételeinek könnyítése 6. másodlagos élelmiszerellenőrzés rendelet (07.20) Megakadályozzuk a rossz minőségű élelmiszerek terjesztését és beáramlását a hazai piacokra 7. közbeszerzési törvény (08.01) zöldség-gyümölcs kikerül a közbeszerzés hatálya alól, a kistermelők értékesíthetik a helyi közétkeztetésnek 8. jövedéki törvény ( 08.01) a házi pálinkafőzés illetékmentes lesz 50 literig 9. Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről 22/2010. (III. 16.) számú és a történelmi bázis jogosultságról szóló a 106/2007. (IX. 24.) számú FVM rendelet módosítása Az alkotmánybíróság az SPS rendszer bevezetésével kapcsolatos törvény történelmi bázisra vonatkozó rendelkezéseit alkotmányellenesnek minősítette. A 22/2010. (III. 16.) FVM rendelet ugyanezt a 2006. évi történelmi bázist alkalmazza, tehát ezt a rendeletet is a jogegységi elvek szerint módosítjuk. 10. Az Európai Mezőgazdasági Vidék­fejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybe vételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet módosítása Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program előrehaladásával egyre nagyobb jelentőséget kap az, hogy a támogatási határozatban megítélt, de ténylegesen igénybe nem vett kötelezettségvállalási összeg visszakerüljön az irányító hatósághoz. Ellenkező esetben csökken annak az esélye, hogy lehívásra kerüljön 2007-2013 programozási időszak teljes pénzügyi kerete. A rendelet módosítása megteremti annak jogszabályi feltételeit, hogy a források mielőbb visszaáramoljanak azon ügyfelek esetében, akik nem tudják vagy már nem akarják megvalósítani a támogatott beruházást. 11. VM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet módosításáról A növényvédőszer rendelet hozzáigazítása a megszületése óta eltelt változásokhoz. 12. A Csatlakozási Szerződés X. mellékelte 3. pont (2) alpontjában leírt joggal élve a külföldiek földvásárlási moratóriuma meghosszabbítására vonatkozó kérelem megerősítő dokumentumának elkészítése A földvásárlási moratórium meghosszabbítására vonatkozó kérelmet a 2/2010 (II.18) OGY határozatnak megfelelően a kormány 2010. április 8-án az Európai Bizottsághoz benyújtotta. A Bizottság a kérelem befogadását visszajelezte, s egyúttal kérte az új Magyar Kormányt, hogy legkésőbb 2010. augusztus 31-éig erősítse meg ezt a kérelmet. Célszerű a megerősítéssel együtt az új kormányprogramból kiindulva további érveket felsorakoztatni az előző kormány által benyújtott dokumentumhoz. Ennek összeállítására mielőbb sort kell keríteni, s a miniszteri értekezlet jóváhagyását követően mielőbb célszerű Brüsszelbe benyújtani. 13. A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségről szóló 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet módosítása Gondot okoz, hogy míg az EU eltörölte a melléktermék (törköly, borseprő) kötelező centralizált megsemmisítését, addig Magyarország fenntartotta azt. A lepárló üzembe kötelező a törkölyt beszállítani, ám a beszállító gazdának csak a rakodás és szállítás költségét fizeti a lepárló, az áru ellenértékeként egy fillért sem kap. Pedig ennek meghatározott alkoholtartalmúnak is kell lennie, amihez így a lepárló gyakorlatilag ingyen hozzájut. Ez méltánytalan a szőlőtermelő gazdákra nézve, ezért a rendeletet módosítani szükséges. 14. A nemzeti értékekről és hungariku­mokról szóló törvény megalkotása A hungarikumokról szóló 2008. évi OGY határozat által kijelölt keretek között kívánjuk a hungarikum törvényt megalkotni. A törvény célja e nemzeti értékleltárunk, a hungarikumok körének meghatározása, lajstromozásuk feltételeinek megállapítása annak érdekében, hogy ezek képezhessék nemzeti fejlesztési stratégiánk alapját. A törvény megalkotása több tárca együttműködését igényli. A Vidékfejlesztési Minisztérium ennek saját profiljába tartozó szeletét gondozza. 15. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 79/2009. évi (VII.30) FVM rendelet módosítása. Az ökológiai gazdálkodás feltételeinek javítását szolgáló rendeletmódosítás, áttekinthetőbb hazai szabályozás és a nemzeti érdekek megjelenítése annak érdekében, hogy a többi EU tagállamhoz hasonlóan nálunk is növekedhessen az ökológiai gazdálkodás területe és az egészséges táplálkozás megteremtésében betöltött szerepe. 16. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása Belvízhelyzet vis-majornak nyilvánításához kötődő adminisztrációs és anyagi terhek csökkentése a MGSZH felé történő bejelentési kötelezettség tekintetében (2.200,- Ft általános illeték csökkentése a cél). Ingatlanvásárlás (lakóingatlan) esetén az ugyanazon eljárás során fizetendő kétszeri illeték eltörlése. 17. A mezőgazdasági, agrár-vidékfej­lesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak felhasználását szabályozó jogi környezet (törvény ill. rendelet) átalakításával a családi gazdálkodást és a minőségi termelést, valamint a helyi közösségeket erősítő európai támogatási jogcímek szabályrendszerének átdolgozása és az európai források e jogcímekre történő átcsoportosítása. 18. Az európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. évi (V.14) FVM rendelet módosítása Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak felhasználását szabályozó jogi környezet (törvény ill. rendelet) átalakításával a családi gazdálkodást és a minőségi termelést, valamint a helyi közösségeket erősítő európai támogatási jogcímek szabályrendszerének átdolgozása és az európai források e jogcímekre történő átcsoportosítása. Az ökológiai gazdálkodás feltételeinek javítását szolgáló rendeletmódosítás, áttekinthetőbb hazai szabályozás és a nemzeti érdekek megjelenítése annak érdekében, hogy a többi EU tagállamhoz hasonlóan nálunk is növekedhessen az ökológiai gazdálkodás területe és az egészséges táplálkozás megteremtésében betöltött szerepe. 19. Az őshonos állatfajtákról szóló 38/2010. sz. FVM rendelet módosítása Az ősi és őshonos haszonállat fajták tenyésztését tartását szabályozó rendelet módosításával el kívánjuk hárítani az adminisztratív akadályokat az őshonos állatok megőrzése valamint a tenyésztői és a termelői kör bővítése útjából. 20. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása A régi gyümölcsfajták és helyi tájfajták fajtagazdagságának felélesztése, szaporítóanyagaik felhasználásának engedélyezése. 21. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból kertészeti ültetvények korszerűsítéséhez, korszerű ültetvények létesítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 35/2010. (IV. 9.) FVM rendelet módosítása A rendelet ellehetetleníti a hazai gyümölcs szaporítóanyag előállítását, ezért a hazai gyümölcsfajták terjesztése érdekében a jogszabályt módosítani kell. 22. A gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 72/2010 (V.13) FVM rendelet módosítása A rendelet ellehetetleníti a hazai gyümölcs szaporítóanyag előállítását, ezért a hazai gyümölcsfajták terjesztése érdekében a jogszabályt módosítani kell. 23. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása A törvény módosításával tovább kívánjuk szigorítani a genetikailag módosított szervezetek (az ún. GMO-k), növényfajták termesztésének feltételeit, az együtt termesztés szabályait. Ezzel arra az eshetőségre is fel akarunk készülni, ha Magyarország kénytelen lenne a 2005 óta fenntartott vetőmag-forgalmazási és termesztési tilalmat (moratóriumot) feloldani. Ezeket a biztonsági intézkedéseket mindenképpen meg kell tennünk, még akkor is, ha alapvető stratégiánk a moratórium hosszú távú fenntartására épül. A módosítási javaslatokat az Európai Bizottsággal egyeztettük, azok notifikációja megtörtént, így egyetértés esetén nincs akadálya a törvénymódosítás Országgyűlés elé terjesztésének. 24. A génbankhálózat kialakítási koncepciójának kidolgozása A génkészleteink, hagyományos növényfajtáink és őshonos állatfajtáink megőrzésének, génbanki tételeik fenntartásának és gazdasági célú felszaporításának, továbbá nemesítési célú felhasználásának intézményi hátterére, szerkezeti átalakítására és működésmódjára vonatkozó koncepció kidolgozása és a szükséges rendeletmódosítások előkészítése. 25. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása Hulladékkezelési engedélyezési rendszer átalakítása, a bürokrácia csökkentése, a korrupció visszaszorítása, egyszerűsített tanúsítási rendszer bevezetése. Egyedi hulladékgazdálkodási terv benyújtásának eltörlése, a felesleges papírmunka kiiktatása. Kiemelt figyelem a bontási hulladék újrahasznosítására. 26. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása Árvíz idejére tározó terek, aszály idejére pedig öntözővíz biztosítása nem csak a nagy folyóink mentén, a kialakult árvízi helyzet miatt Szlovákiától, Romániától és Ukrajnától való kiszolgáltatottságunk csökkentése érdekében tározók építése. A terepviszonyokat és helyi adottságokat figyelembe vevő vízgazdálkodás (fok-gazdálkodás) bevezetése. A biztonságos és költséghatékony víziközmű szolgáltatás biztosítása. Vízitársulások vízügyi igazgatóságok alá történő rendelése. 27. A Tisza völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosítása A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) programnak az előző Orbán kormány alatt kialakított komplexitásához való visszatérés jegyében a tervtörvény agrár-környezetgazdálkodási, földhasználat-váltási, vidékfejlesztési, területfejlesztési, munkahely teremtési, szociálpolitikai elemeinek erősítése. 28. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása. Jelenleg mesterségesen magas szinten tartott termékdíjak csökkentése. A koordináló szervezetek számának csökkentése, állami befolyás erősítése. 29. VM rendelet keretében új, komplex kockázatkezelési, agrár-kárenyhítési rendszer kidolgozása A természeti katasztrófák és vis major helyzetek komplex kezelése valamint a gazdálkodás biztonságának növelése érdekében a közös kockázatviselésen alapuló új agrár-kárenyhítési rendszer kidolgozása. 30. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása (felelőse az NGM, de VM is közreműködik) Az eredet, összetétel, GMO-tartalom, CO2-kibocsátási egyenérték, stb. terméken történő jelölésének szabályozása, hogy a fogyasztó a döntését ezek ismeretében hozhassa meg. A gazdálkodók termékei kereskedelmi láncokba való bejutásának megkönnyítése a hazai élelmiszerek arányának növelése. 31. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása Az állattenyésztési tevékenység újraszabályozása, a megváltozott körülményekhez igazítása. 32. A kutatóintézeti hálózat újraszervezése és a K+F+I finanszírozási koncepciójának kidolgozása A kutatási rendszer és intézményhálózat szerkezeti átalakítására és működésmódjára vonatkozó koncepció kidolgozása, a szükséges rendeletmódosítások előkészítése. 33. Agrobiodiverzitás-védelmi Nemzeti Stratégia kidolgozása Az európai viszonylatban is kiemelkedően gazdag magyarországi agro­bio­diverzitás megőrzése nemcsak élelmiszer-, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. Ennek érdekében a korábbi években leépített, költségvetési források hiányában tönkrement génbankok újjáélesztése kiemelt stratégiai cél. A hazai növényi génbank hálózat megőrzésére, fejlesztésére és fenntartására vonatkozó átfogó stratégiát ki kell dolgozni. 34. A hosszú távú nemzeti agrár-, vidék és környezetstratégia megalkotása Az Európa 2020 Stratégiai Tervhez illeszkedő Magyarország 2020 Stratégia részeként a vidékfejlesztési tárca illetékességi körébe tartozó 10 éves fejlesztési stratégia összeállítása, elfogadása és kihirdetése

  • Nyúltenyésztés » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Magyar kendermagos

    Magyarországon régen sokkal komolyabb szerepet kapott a házi nyúl tenyésztése, mint manapság. A mostani négymillió darabos feldolgozáshoz képest ennek öt- hatszorosát vágták a vágóhidak. hirdetés Ma hazánkban nagyjából 50-60 nagyüzemi nyúltenyészet létezik, ezek termelik a magyar nyúlállomány 95%-á, emellett természetesen létezik több száz kistermelő is, övék a maradék 5% - mondta el kérdésünkre Juráskó Róbert, a Nyúl Terméktanács (NYTT) elnöke. Hozzátette, hogy a mai állomány igazából az anyanyulak szempontjából fontos, ebből jelenleg hazánkban 85-90 ezer darab van, ezt egészíti ki a szaporulat, mely végül feldolgozásra kerül. Nagyon fontos tény, hogy a hazai nyúl szektor kifejezetten exportorientált, hiszen a feldolgozásra kerülő állomány csaknem 95%-a kerül külföldre, többek között Svájcba, Olaszországba, Németországba, Romániába, Bulgáriába és Oroszországba. Juráskó Róbert elmondta, hogy Magyarország egyáltalán nem szorul importra, hiszen így is csak 3-5%-ot fogyasztanak a hazaiak, a megtermelt állományból. Az első osztályú nyúl élősúlyban egyébként 400-450 Ft/kg-os termelői áron mozog jelenleg a piacon, ez picivel magasabb, mint az előző években. A terméktanács elnöke elmondta, hogy az ágazat legnagyobb problémája, hogy gyakorlatilag nem kap hangot. Ma a több száz kistermelő mellett összesen kettő darab feldolgozó üzem működik, és az elmúlt évben összesen 4millió körüli volt a feldolgozott nyulak száma. Ráadásul a magas takarmányárak, melyek folyamatosan növekednek, azt eredményezik, hogy a termelő bevétele is folyamatosan csökken, és ekkor még számolnia kell sok egyéb költséggel, mint például a szállítás vagy a gyógyszerek. Ehhez még társul az a probléma, hogy a nyúltenyésztésre semmilyen célzott támogatás nem igényelhető. Emiatt a NYTT már évek óta próbál informálni a Vidékfejlesztési Minisztérium felé, hiszen véleményük szerint ez egy nagyon is életképes ágazat, de ha ez így folytatódik félő, hogy a háztáji nyúltartáshoz hasonlóan ez is el fog tűnni, hiszen a 90-es években ez több száz embernek biztosított munkát, ráadásul nem nehéz a nyúl tartása. Akkoriban a vágások ötször ekkora mennyiségeket jelentettek Hiába az egyre növekvő tak.árak miatt még kevesebben is lehetnek a nyúltartók száma! Hiába van most sok zöld, mert lehet nagyon sokat kaszálni! Jó sok eső volt Áprilisban, de ősszel és télen a nyúl már nem tud zöldet enni, csak konyhai hulladékot, de az meg nincs annyi hogy sok nyulat eltartson!

  • Mezőgazdasági tanfolyamok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Zoli 63

    Állatjóléti felelős képzés! -----------Tisztelt Asszonyom / Uram! A kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó (ingyenes) állatjóléti felelős képzés indul, a NÉBiH Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban 2. pályázatának keretében. Az első képzésről ami egyébként a 14. téma bővebb információ az alábbi linken található: http://www.nebih.gov.hu/content/htmlform?contentid=310900 A képzések után a NÉBiH honlapjára is kikerülnek majd a tananyagok a letölthető dokumentumok, így mindenki számára elérhetőek lesznek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak az Új Széchenyi Terv Államreform Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott, ÁROP-2.2.16-2012-2012-0002 regisztrációs számú, „Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban 2.” című pályázatát a Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságának vezetője támogatásra érdemesnek ítélte, mely döntéséről a MAG Zrt. – mint Közreműködő Szervezet – támogatói okiratot állított ki. A projekt teljes költségvetése 31.778.600.- Ft. Ennek köszönhetően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a projekt keretében az alábbi 16 téma oktatását tervezi az általa készített tananyagok segítségével. Az oktatások nyilvánosak, azok minden érdeklődő számára ingyenesen hozzáférhetőek (a 12. és 13. téma kivételével). Az oktatásokra a megfelelő adatok megadásával lehet regisztrálni a fent megadott linken. A kurzusok várhatóan 2013. első negyedévében indulnak az alábbi témák vonatkozásában. FÖLDMŰVELÉSÜGYHÖZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 1. téma A fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiben, illetve annak igazolásában történő változások ismertetése és értelmezése, a „BÜHG kézikönyv”oktatása 2. téma A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelésével és a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos kérdések elemzése. A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételének feltételei ERDŐGAZDÁLKODÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 3. téma Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeinek ismertetése 4. téma Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályainak ismertetése ÁLLATTENYÉSZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 5. téma A vágósertések vágás utáni minősítése és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolása 6. téma A vágóállatok vágás utáni minősítéséhez és kereskedelmi osztályba sorolásához kapcsolódó informatikai rendszer ismertetése ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 7. téma Az Élelmiszerlánc-törvény 2012. évi módosításainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében 8. téma A helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételeinek, vásárokra, piacokra és üzemeltetett bevásárlóközpontokra, valamint ezeken folytatott kereskedelmi tevékenységre vonatkozó előírásoknak és a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeinek ismertetése 9. téma A vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeinek ismertetése, valamint a Jó Higiéniai Gyakorlat Útmutató alkalmazásának elősegítése NÖVÉNY-, TALAJ- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET VÉDELEMHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 10. téma A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 2012. évi módosításainak ismertetése 11. téma A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezelésének jogszabályi háttere 12. téma A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés jogszabályi háttere, a 2012. évi változások ismertetése 13. téma Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének szabályai, illetve azok elfogadtatása a növény-egészségügyi ellenőrzések tükrében ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYHÖZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 14. téma Az állatok védelmének és kíméletének jogszabályi háttere, a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályai - állatvédelmi szakemberek (állatjóléti felelősök) képzése 15. téma A nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok FELÜGYELETI DÍJHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSÜNK 16. téma Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének szabályai

Cégek

Hírek

További híreink

Videók

[bezárás x]