Az Agrárminisztérium módosítaná a száraztésztákra vonatkozó előírásokat. A minisztérium célja, hogy elősegítse a jobb minőségű termékek előállítását, megkülönböztetését és védelmét a gyengébb minőségű árukkal szemben.

A változás nemcsak a gyártóknak szól, hanem a fogyasztókat is védi a félrevezető címkézéstől, és egyúttal rendet tesz a tésztapiacon, ahol eddig sokféle – néha kétséges összetételű – termék szerepelt egy kalap alatt.

Nem egyik napról a másikra született a döntés

A trappista szabályozásához hasonlóan a száraztészták új előírásai sem hirtelen ötlettől vezérelve születtek meg. Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének ügyvezetője szerint évek munkájába telik, mire egy-egy termékkategória szabályozása eljut a véglegesítésig.

A Magyar Élelmiszerkönyvet frissíteni csak alapos előkészítéssel lehet. A szakbizottságok, amelyekben gyártók, egyetemi oktatók és hatósági szakemberek dolgoznak együtt, először kialakítják az új termékleírást, majd társadalmi egyeztetésre bocsátják. Ezt egy három hónapos uniós eljárás követi, amely biztosítja, hogy az új előírások ne ütközzenek az EU belső piacának szabályaival. Végül a szabályozást jogszabályba iktatják.

Miből lesz a jó tészta?

A száraztészta elvileg három alapösszetevőből készül: lisztből, tojásból és vízből. Mégis óriási különbségek lehetnek minőségben, állagban, ízben és árban – mindez leginkább az alapanyagok milyenségén múlik.

Szécsi Tamás tésztaipari szakértő szerint a piacnak valóban szüksége van a szigorításra. Gyakori ugyanis, hogy a gyártók olcsóbb lisztet vagy kevesebb tojást használnak, majd az így előállított termékeket igyekeznek „jobbnak” feltüntetni. Előfordul, hogy a tészták színét sárgító anyaggal – például kurkumával – javítják, így keltve a gazdag tojástartalom illúzióját, miközben az alapanyag minősége gyenge.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy gyakori trükk a címkéken feltüntetett félrevezető információ: a nagy betűkkel kiírt „8” például sokszor nem a tojások számát jelöli, hanem a főzési időt. De olyan esettel is találkozni, amikor négy tojásosként árult tésztában valójában csak két tojás található.

tészta

A száraztészta elvileg három alapösszetevőből készül: lisztből, tojásból és vízből – fotó: Pixabay

Durum csak akkor, ha valóban az

Az új rendelet szerint a „durumtészta” megnevezés csak akkor használható, ha a termék kizárólag 100%-ban durumlisztből készül. Ez a változás különösen fontos a fogyasztók tájékoztatása szempontjából, hiszen eddig sok terméket félrevezető módon durumként árusítottak, holott azok csak részben tartalmazták ezt az alapanyagot.

A javaslat a teljes kiőrlésű tészták, valamint az ízesített, színezett, dúsított változatok szabályozását is tartalmazza. Ez utóbbiak eddig az „egyéb száraztészta” kategóriába tartoztak, amely túl tág volt, és lehetőséget adott a gyengébb minőségű termékek elrejtésére.

Átrendeződhet a piac 

Magyarországon több nagy tésztaüzem és mintegy 80–100 kisebb gyártó működik, amelyek különböző vásárlói igényeket szolgálnak ki. Az olasz import ugyan népszerű, de sok esetben nem éri el a hazai, prémium minőségű tészták színvonalát.

A minőségi tésztákban valóban a liszt és a tojás aránya a kulcskérdés. Szécsi Tamás szerint az új szabályozás segíthet kiszűrni a piacon jelen lévő csalókat. Mivel nagyüzemi gyártásban grammok és százalékok számítanak, néhány dekagramm eltérés akár milliós tételben is komoly hasznot hozhat – jogtalanul.

Indexkép: pexels.com