Milliárdos üzlet a reggelizőasztalon

A gabonafélék fogyasztása világszerte kiemelt szerepet tölt be az egészségtudatos táplálkozásban. A táplálkozási piramis ajánlásai szerint a gabonaalapú élelmiszerek mindennapos fogyasztása hozzájárul a kiegyensúlyozott étrendhez, különösen akkor, ha teljes kiőrlésű alapanyagokból készülnek. Nem véletlen, hogy a gabonapelyhek, kásák és müzlik elsősorban a reggeli étkezés meghatározó elemei, és szinte minden korosztály számára kínálnak alternatívát.

A reggeli gabonatermékek szerepe a mindennapi étrendben

A gabonaalapú reggelik népszerűsége részben annak köszönhető, hogy gyorsan elkészíthetők, jól variálhatók, és egyszerre képesek kielégíteni az ízélményt és az egészségtudatos elvárásokat. A piacon megtalálhatók:

• klasszikus gabonapelyhek,
• müzlik és granolák,
• zabkásák,
• instant kásák,
• müzliszeletek és fehérjeszeletek.

A fogyasztói preferenciák szezonálisan is változnak. Tavasszal és nyáron a gyümölcsösebb, könnyedebb ízek iránt nő a kereslet, míg ősszel és télen előtérbe kerülnek a melegen fogyasztható kásák, fahéjas, csokis, olajos magvas kombinációk. Ezek nemcsak laktatóbbak, hanem pszichológiailag is jobban illeszkednek a hűvösebb időszakhoz.

Alapanyagok: a klasszikus gabonák dominanciája

A reggeli gabonatermékek alapját továbbra is a jól bevált gabonafélék adják. A leggyakrabban használt alapanyagok: búza, kukorica, zab, árpa, rizs.

Az elmúlt években különösen a zab szerepe erősödött meg, amely kiváló rosttartalma és kedvező élettani hatásai miatt a tudatos fogyasztók körében kiemelt alapanyaggá vált.

A gabonafélék fogyasztása világszerte kiemelt szerepet tölt be az egészségtudatos táplálkozásban – Fotó: pexels.com

Világpiaci kitekintés: hatalmas üzlet a gabonapehely

A gabonafélékből készült reggeli termékek globálisan is rendkívül jelentős piacot képviselnek. A „breakfast cereals” szegmens világszinten 82,16 milliárd dolláros üzletág, amelynek több mint egynegyedét az Egyesült Államok forgalma adja.

A fogyasztási adatok jól mutatják az egyes piacok közötti különbségeket:

• világátlag: kb. 1,7 kg/fő/év
• Magyarország: kb. 2,1 kg/fő/év
• Egyesült Államok: 6 kg/fő/év felett

Ez azt jelzi, hogy a hazai piac még mindig jóval elmarad az angolszász országok fogyasztási szintjétől, ugyanakkor enyhe, de folyamatos növekedési tendencia figyelhető meg.

A magyar piac szerkezete: domináns nagyvállalatok, szűk hazai jelenlét

A magyarországi kiskereskedelmi kínálatot vizsgálva jól látható, hogy néhány nagy gyártó uralja a piacot. A gabonapelyhek esetében 4 nagy gyártó termékei adják a kínálat 59%-át, az áruházláncok saját márkás termékei további 20%-ot tesznek ki.

A müzliszeletek piacán még koncentráltabb a helyzet: mindössze két gyártó biztosítja a választék 55%-át, míg a kásák esetében három nagy márka uralja a piac 75%-át. Ebben a termékkategóriában a saját márkás termékek aránya jóval alacsonyabb.

Hazai gyártóból mindössze egy nagyobb és néhány kisebb vállalkozás van jelen a piacon. A kisebb magyar cégek többsége 8–12 éves múltra tekint vissza, éves termelésük jellemzően 100–200 tonna, míg a nagyobb hazai szereplő több ezer tonnát állít elő évente, melynek mintegy 80%-a a belföldi piacon talál gazdára.

Értékesítési csatornák: a boltok továbbra is kulcsszereplők

A fogyasztói felmérések alapján a vásárlók döntő többsége fizikai üzletekben, főként hipermarketekben és szupermarketekben szerzi be a gabonapelyheket. Az online értékesítés globálisan továbbra is marginális:

• világszinten a gabonapelyhek kevesebb mint 6%-a kerül online értékesítésre,
• a kisebb hazai gyártóknál ez az arány magasabb, 10–30% közötti, főként specializált célközönség miatt.

A drogériák szerepe szintén erősödik, ahol az egészségtudatos, „mentes” termékek egyre nagyobb teret kapnak.

Az elmúlt évtizedben jelentős átalakulás ment végbe a termékösszetételekben is.  Egy 2021-es, 1700 gabonapelyhet vizsgáló tanulmány szerint:

• a granolák rendelkeznek a legmagasabb kalóriatartalommal,
• szénhidráttartalmuk 55–74 g/100 g között mozog,
• fehérje- és rosttartalmuk jellemzően 10 g/100 g alatt van.

Ugyanakkor hosszabb távon csökkent a cukor- és sótartalom, miközben nőtt a fehérje- és zsírtartalom, valamint jelentősen nőtt a teljes kiőrlésű alapanyagok aránya.

Egészségügyi állítások és szabályozás: a NETA hatása

A termékfejlesztések mögött nemcsak fogyasztói igények, hanem szabályozási kényszerek is állnak. A népegészségügyi termékadó (NETA) jelentős hatással volt a termékösszetételekre:

• 15 g/100 g feletti cukortartalom esetén 210 Ft/kg adó,
• 15 g/100 g alatt 65 Ft/kg adó terheli a termékeket.

Ennek hatására több gyártó csökkentette a cukortartalmat és növelte a rosttartalmat, így egyes termékek NETA-mentessé váltak. Az egészségre vonatkozó állítások fókusza is átalakult: míg korábban a só- és zsírtartalom, valamint a glikémiás index dominált, ma már a rost-, fehérje-, fenntarthatósági és növényi alapú állítások kerültek előtérbe, valamint a különböző „mentes” kategóriák.

A felmérések szerint a vásárlók egyre nyitottabbak: az új ízkombinációkra, a funkcionális, egészségre jótékony hatású termékekre, a speciális étrendekhez illeszkedő megoldásokra.

A cukor-, glutén-, laktóz-, adalékanyag- és tartósítószer-mentes termékek iránti kereslet folyamatosan nő. Az év eleji időszakban különösen megugrik a gabonapelyhek fogyasztása, amikor sokan életmódváltást, egészségesebb táplálkozást tűznek ki célul.

Kilátások: korlátozott hazai növekedés, exportfókusz

Az ágazat szereplői egyetértenek abban, hogy a hazai piac növekedési lehetőségei korlátozottak. A jövőt elsősorban az exportpiacokban, valamint a technológiai fejlesztések, az automatizáció, az innovatív, magas hozzáadott értékű termékek területén látják. Ezek révén válhatnak a magyar gyártók hosszú távon versenyképesebbé a nemzetközi piacon.

A gabonapelyhek, kásák és müzlik piaca folyamatos átalakuláson megy keresztül. A fogyasztói igények, a szabályozás és a globális trendek egyaránt arra ösztönzik a gyártókat, hogy egészségtudatosabb, innovatívabb és fenntarthatóbb termékeket kínáljanak. Bár a magyar piac mérete korlátozott, a tudatos fejlesztések és az export lehetőséget adhatnak a további növekedésre.

Forrás: NAK
Indexkép: pexels.com