Az Európai Bizottság 2025 decemberében mutatta be az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Egyszerűsítési Csomag tervezetét, amely elvileg a bürokrácia csökkentését célozza. A javaslat egyik vitatott eleme azonban az, hogy a növényvédőszerrel kezelt, azaz csávázott vetőmag vetése növényvédelmi tevékenységnek minősülne.

Ez a besorolás első látásra technikai kérdésnek tűnhet, a gyakorlatban azonban komoly következményekkel járhat. Felmerül például, hogy a vetőgépeket növényvédelmi eszköznek tekintenék-e, ami rendszeres műszaki felülvizsgálati kötelezettséget jelenthetne. Kérdés az is, hogy szükség lenne-e külön szakértelmi igazolásra a kezelt vetőmag vetéséhez.

A mezőgazdasági szervezetek bürokráciától tartanak

Németországi szakmai szervezetek szerint a jelenlegi tervezet több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Bár a Bizottság nem sorolná a vetőgépeket a növényvédelmi eszközök körébe, szerintük továbbra sem világos, milyen új követelmények vonatkoznának a gazdákra.

Közös közleményükben hangsúlyozzák: a javaslat aligha jelent valódi bürokrácia-csökkentést. Különösen bizonytalan, hogy a kezelt vetőmag vetéséhez milyen szakképzettségre vonatkozó előírásokat támasztanának a gépkezelőkkel szemben.

Egységes piac vagy nemzeti különutak?

Pozitívumként értékelik ugyanakkor, hogy a Bizottság egyértelművé tenné: a csávázott vetőmag szabadon forgalmazható és vethető az EU-ban, amennyiben azt egy tagállamban jóváhagyták. A szakmai szervezetek szerint ez fontos lépés az egységes piac működésének biztosítása érdekében.

Ugyanakkor attól tartanak, hogy egyes tagállamok – az elmúlt évek gyakorlata alapján – nemzeti szinten további követelményeket vezethetnek be. Példaként említik a szélsebességre, a tanúsított kezelőhelyekre vagy a biodiverzitási előírásokra vonatkozó egyedi szabályokat, amelyek versenyhátrányt okozhatnak a gazdáknak.

A harmonizáció célja éppen az lenne, hogy az egész EU-ban azonos feltételek érvényesüljenek. A nemzeti különutak azonban alááshatják ezt a törekvést.

Hatóanyaghiány és szigorodó szabályok

A Német Gazdák Szövetsége (DBV) szintén kritikával illeti a csomagot. Miközben a Bizottság támogatná a biológiai növényvédőszerek – az úgynevezett biokontroll-készítmények – engedélyezését, a vegyi-szintetikus hatóanyagokra vonatkozó szabályok további szigorítását is kilátásba helyezi.

A DBV szerint ez problémás, mert a biológiai megoldások rövid távon nem képesek teljes mértékben kiváltani a jelenlegi, hatékony hatóanyagokat. Már most is jelentős hiány mutatkozik egyes kultúrákban alkalmazható készítményekből.

A szervezet főtitkára arra figyelmeztet: az egyoldalú szigorítás veszélyeztetheti a termelés biztonságát és a gazdák versenyképességét.

Tudományos kockázatértékelés helyett „általános tilalom”?

A maximális maradékanyag-szintek (MRL) szabályozásával kapcsolatban is több bírálat érkezett. A szakma üdvözli az élelmiszer-pazarlás elkerülését célzó rugalmasabb átmeneti szabályokat, ugyanakkor úgy látják, hogy a Bizottság továbbra is veszélyalapú, nem pedig kockázatalapú megközelítést alkalmaz.

Ez azt jelenti, hogy az anyagokat elméleti veszélyességük alapján ítélnék meg, függetlenül attól, hogy a gyakorlatban milyen mértékű a tényleges kitettség. A szakmai szervezetek szerint ez figyelmen kívül hagyja a toxikológiai tényeket, és szükségtelen kereskedelmi akadályokat teremt.

Különösen vitatott, hogy az EU-ban betiltott növényvédő szerek esetében a maximális maradékszinteket „technikai nullára” csökkentenék, még akkor is, ha a harmadik országokban a használat nemzetközi szabványoknak megfelelő. A kritikusok szerint ez nemcsak az ellátásbiztonságot veszélyeztetheti, hanem a WTO-előírásokkal is ellentétes lehet.

Egyszerűsítés vagy újabb terhek?

Az eredeti cél a jogszabályok egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése volt. A csávázott vetőmag vetésének növényvédelmi intézkedéssé minősítése azonban a gazdák szemszögéből inkább újabb bizonytalanságot és potenciális többletterheket jelenthet.

A következő hónapokban dől el, hogy a tervezet milyen formában válik jogszabállyá. A kérdés az: valóban egyszerűsítésről van-e szó, vagy a vetés is olyan tevékenységgé válik, amelyhez külön engedély, vizsga és újabb adminisztratív megfelelés szükséges?

Forrás: Agrarheute

Illusztráció: Pexels