Kiszivárgott információk szerint az Európai Parlament 2030-ra nyolcvan százalékkal akarja korlátozni bizonyos növényvédő szerek felhasználását. A napi.hu írta meg, hogy nemcsak az EU, hanem a zöld szervezetek és a lakosság jelentősebb része is vegyszermentes európai mezőgazdaságot szeretne, viszont a gazdák ezt csak jelentős hozamcsökkenés mellett tudnák kivitelezni.
A bizottsági javaslatot az európai termelőket tömörítő érdekképviseletek és a gazdák többsége elutasítja – fotó: pixabay.com
Tovább nőhet a feszültség
A növényvédő szerek használatának korlátozása éles viták forrásává vált: az Európai Unió javaslattevői, a tagállamok és a gazdák képviseletei között egyre csak nő a feszültség. Mi több: még tovább élezheti az ellentéteket az Európai Parlament kiszivárgott legfrissebb javaslata, amit a zöld szervezetek nyomásgyakorlása tetőz.
A növényvédő szerek felhasználásának korlátozására vonatkozó javaslatát az Európai Bizottság tavaly nyáron terjesztette elő.
Brüsszelnek az a terve, hogy kötelező irányelvvel az Európai Unió egész területén jelentősen korlátozza a vegyszerhasználatot: el akarja érni, hogy 2030-ra a 2015 és 2017 közötti felhasználáshoz képest 50 százalékkal csökkenteni lehessen a növényvédő szeres védekezést.
A bizottsági javaslatot az európai termelőket tömörítő érdekképviseletek és a gazdák többsége elutasítja, mert szerintük átgondolatlanok a növényvédők szerek használatának drasztikus korlátozására irányuló tervek, illetve nem áll rendelkezésre megfelelő alternatív védekezési módszer a kártevők ellen.
A radikális zöld szervezetek a vegyszerhasználat jelentősebb, vagy akár teljes tilalmát várják
Ennek elérése érdekében az utóbbi években már számos kampányt is indítottak: az európai fogyasztókat arról akarják meggyőzni, hogy a legtöbb emésztőrendszeri krónikus betegség a növényvédő szerek hatására alakul ki, valamint a peszticidek számlájára írják a méhek pusztulását is.
A végső döntés meghozatalában a tagállamok még kivárnak. Decemberben, a legutóbbi uniós agrárminiszteri csúcson arra szólították fel az államok agrárminiszterei az Európai Bizottságot, hogy készítsen átfogó hatásvizsgálatot arról, hogy a jelentős növényvédő szer-korlátozás milyen következményekkel járna.
Míg a hatásvizsgálatra vonatkozó tagállami kérést Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos támogatta, addig az Európai Parlament keményen bírálta az agrárminisztereket, időhúzásnak nevezve a hatásvizsgálat kérdéskörét.
A tagállamok kifogásolták azt is, hogy az EU nem adna plusz forrást az átállásra, hanem a termelőket az új növényvédelmi rendszerek kialakításában a Közös Agrárpolitika már elfogadott keretéből kellene támogatni, ami az agrárminiszterek véleménye szerint egyszerűen lehetetlen.
Az EU a tagállami sajátosságokat és az eddig elért eredményeket sem veszi figyelembe, vagyis nincs tekintettel arra, hogy egy adott ország az elmúlt években milyen mértékű csökkentést hajtott végre – fotó: pixabay.com
80 százalékra emeli a tétet az Európai Parlament
Annak ellenére, hogy a növényvédő szerek 50 százalékos korlátozásáról is heves viták folynak, az Euractiv arról ír az Európai Parlament egy február 6-án dokumentumára hivatkozva, hogy az EP a leginkább károsnak ítélt szerekre már 80 százalékos korlátozást szeretne elérni.
A dokumentumban az is szerepel, hogy még az eredetileg megadott referenciaidőszakot is átírná az EP: a 2015-2017-es időszak átlagához képest az új javaslat már a 2018-2020-as időszakot venné alapul. Ez azt jelentené, hogy - mivel az európai mezőgazdaságban évről évre csökken a vegyszerek felhasználása - a jelentősebb csökkentést már az alacsonyabb bázis figyelembevételével kellene végrehajtani.
Az európai termelők véleménye szerint a Brüsszel által tervezett felhasználás-csökkentést nem lehet végrehajtani, hiszen az EU a tagállami sajátosságokat és az eddig elért eredményeket sem veszi figyelembe, vagyis nincs tekintettel arra, hogy egy adott ország az elmúlt években milyen mértékű csökkentést hajtott végre.
Veszélybe kerülhet az élelmiszer-ellátás
Az uniós hatásvizsgálatok rámutatnak, hogy egy ekkora horderejű kötelezettség, ennyire rövid idő alatt veszélybe sodorhatja az élelmiszer-ellátás biztonságát, és a legtöbb szántóföldi és kertészeti növénynél hozamcsökkenést eredményezhet, hiszen sok növényvédő szernek jelenleg nincs más alternatívája.
A kertészetekben és a szántóföldeken a vegyszeres védekezést javarészt a rágcsálók, a gyomnövények, valamint a gombás fertőzések elterjedésének ellen alkalmazzák.
A vonatkozó 2009-es uniós irányelv már így is szigorúan szabályoz, hiszen már most is Európában van érvényben a világ egyik legszigorúbb növény-egészségügyi rendszere.
A szakértők szerint annak elérése érdekében, hogy a növényvédő szerek használatát tovább lehessen korlátozni úgy, hogy közben ne szenvedjenek el a termelők jelentős veszteségeket, komoly kutatásokra lenne szükség. Viszont hiányoznak a jövő növényvédelmi technológiáinak kutatásai, ahogy hiányzik a munkaerő is, így például emiatt a gyomirtó szerek kivezetése sem oldható meg egy csapásra, mivel a gyomláláshoz is élő munkaerőre lenne szükség.
Az európai gazdák ráadásul folyamatos versenyhátrányba kerülhetnek a harmadik országokból érkező élelmiszerekkel szemben, mivel továbbra sincs olyan brüsszeli szándék, hogy a szigorú európai növényvédelmi és állatjóléti elvárásokat az importra is kiterjessze.
A legtöbb uniós tagállam - köztük Magyarország is - egyetért azzal, hogy a növényvédő szerek korlátozásáról felelős és átgondolt döntést kell hozni, aminek az alapját egy friss és átfogó hatásvizsgálat adhatja meg.
A francia gazdák az utcára vonultak
A héten mi is beszámoltunk arról, hogy francia gazdák traktorokkal és Emmanuel Macron francia államfőt bíráló transzparensekkel vonultak az utcára, mert az Európai Bíróság ítéletében végleg megtiltotta a cukorrépa-termesztésben elterjedt vegyszerek használatát.
Ez a heves reakció is mutatja, hogy az uniós tervek milyen nagyságrendű bizonytalanságot okoznak. A gazdák lassan magukra maradnak, hiszen a lakosság is a kevesebb vegyszerhasználat pártján áll, bár sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen hatása van azoknak és milyen következményei lesznek azok megvonásának.
Az európai gazdák folyamatos versenyhátrányba kerülhetnek a harmadik országokból érkező élelmiszerekkel szemben – fotó: pixabay.com
Nehéz tárgyalások következhetnek
Nem lesz egyszerű az elkövetkező időszak, sok vita előtt áll a közösség, mivel a mielőbbi korlátozó intézkedések elfogadása mellett az uniós csúcsszervezetek elkötelezetté váltak.
Az Európai Parlament legfrissebb, 80 százalékos csökkentésre vonatkozó javaslata várhatóan ebben a formában nem lesz elfogadva, de az is kérdés, hogy az uniós hatásvizsgálat befolyásol-e majd bármit is.
A parlamenti és bizottsági javaslattevők akkor is kiállnak a kitűzött célok mellett, ha ezzel az európai mezőgazdaság kibocsátása csökkenhet.
_fill_540x300_0.jpg)
