Visszaeső belföldi és exportértékesítés jellemezte az élelmiszeripar első negyedévét, de a második negyedévtől lassan rendeződhet a helyzet. A költségek mérséklődése már a fogyasztói árakban is érezhető, kivéve a sertéshúsoknál, itt még folytatódhat a drágulás – írja a vg.hu
2022-ben még több pénz jutott a húsokra is – fotó: pixabay.com
Nem költünk annyit élelmiszerekre
A Világgazdaságnak Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) társadalmi elnöke elmondta, hogy a tavalyi első negyedévhez képest az élelmiszeripar belföldi- és az exportértékesítési volumenindexe egyaránt 10 százalékot meghaladó mértékben esett vissza az idei év első negyedévében.
Hozzátette, hogy ez azt jelenti, hogy az idén már nem működött az, ami korábban, azaz az export sem jelentett mentőövet a gyártóknak az élelmiszeripar számára nehéz időszakokban.
Az adatok értékelésekor viszont figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy jelentős volt a bázishatás, 2022 első negyedévben nagy volt a pénzkiáramlás, és többet költöttek a boltokban az emberek.
_fill_540x300_0.jpg)
Nemcsak a fogyasztás csökkent, hanem az energiaigényes műveletek száma is
Az export esetében más állhat a csökkenés hátterében, mert ott ilyen hatás nem áll fenn. A FÉSZ-elnöke szerint a visszaesés magyarázata lehet például az alapanyaghiány, valamint az alacsonyabb szintű termelés, ami az energiahordozók árának növekedéséből adódott. A feldolgozók igyekeztek minimális szintre szorítani bizonyos energiaigényes műveleteket – például a tejporítást vagy a húsok fagyasztását – , ami miatt kevesebb áru készült, de hozzájárulhatott az export mérséklődéséhez az Európában is jelentkező fogyasztáscsökkenés is.
Ha az infláció csökken, annak érződnie kell a fogyasztásban is
– vélekedett Éder Tamás, megjegyezve: reméli, hogy a második negyedév jobb mutatókat hoz itthon és az exportpiacokon, a második fél évtől pedig már a növekedés is beindul, amit nemcsak az infláció csökkenése alapoz meg, hanem a várható jó termés is.
A feldolgozók igyekeztek minimális szintre szorítani bizonyos energiaigényes műveleteket – fotó: pixabay.com
Csökkenő kereslet mellett is emelkedett a sertésár
Az iparágban költségoldalon „rendkívül diverz" a helyzet – fogalmazott az elnök, elmondva, hogy elképesztő különbségek vannak az egyes gazdasági szereplők között, például az energiaköltségekben. Amelyik cég tavaly októberben kötötte le egy évre az energiabeszerzését, az azóta is nagyon magas áron vásárol, ellenben azzal, aki rövidebb intervallumra vásárolt.
Vagy a csomagolóanyagoknál is megfigyelhető, hogy annak ellenére, hogy tavaly óta jelentősen csökkentek az ezek gyártásához alapanyagként szolgáló szénhidrogének árai – ez még a csomagolóanyagok árában nem látszik, de az idő előrehaladtával megjelenik majd.
A húspiacon speciális a helyzet alakult ki – fotó: pixabay.com
A húspiacon azonban éppen ezzel ellentétes folyamat zajlik: nem reális a mostani árcsökkenési várakozás.
A sertés felvásárlási ára ugyanis viszonylag rövid idő alatt 350 forintról a duplájára emelkedett, sőt, most már 750 forint körül jár. A húsipari átadási árak azonban közel sem emelkedtek azóta ilyen mértékben, ahogyan a fogyasztói árak sem
– mondta. Az Agrárközgazdasági Intézet áprilisi adatai szerint az egy évvel korábbihoz képest mért 22 százalékos sertésáremelkedést a feldolgozók tovább tudták hárítani, viszont a sertés árának drasztikus emelkedése óta ez már nem igaz.
A német sertésár, ami a magyar piacot is meghatározza történelmi csúcson van, ami további húsáremelést jelezne előre, azonban ez ellen hat a visszaeső fogyasztás.
A húspiacon speciális a helyzet alakult ki, hiszen míg más ágazatokban az alapanyagár csökkenése miatt az élelmiszerek esetében már meg is kezdődött a fogyasztói árak csökkenése, addig a sertéshúspiacon ebben az évben szinte folyamatos növekedés volt megfigyelhető, de ezzel sem érték még utol a sertésárak emelkedése miatti költségnövekedést. A helyzetet tovább bonyolítják majd a kötelező akciózások, amelyeknek az élelmiszeriparra gyakorolt hatását most még nem tudják felmérni.
