Bölények a világ számos országában megtalálhatóak, többek között Magyarország területén is szép számmal élnek. Ezenkívül a közelben Romániában, azon belül Dél-Erdélyben akadnak több mint féltonnás, háromméteres példányok.

Majdnem kihalt állatok

Az 1800-as évekre Európában majdnem teljesen kihaltak a bölények, most azonban felcsillant a reményt, hogy újra megvessék a lábukat a Kárpát-medencében, valamint Európa egyéb területein. Nagy szükség lenne rájuk, hiszen a sokszínűség megtartása mellett rengeteg egyéb hasznuk van - írta meg a Greendex.

A hatalmas emlős 12 ezer éve él velünk együtt, így volt ideje bebizonyítani, hogy van egy kis köze az ökoszisztéma védelméhez. A jelenlétük nagy mértékben formálja a környezetünket, az elvesztésük borzalmas változásokat hozna. A bölény hiányában ugyanis több faj is veszélybe kerülhetne, amelyek ezekhez az állatokhoz és az ő szokásaikhoz alkalmazkodtak az idők során.

Miért kell vigyázni rájuk?

Több kutatást végeztek azzal kapcsolatban, hogy miért hasznos ez a faj. A prérik növényzete felhasználja a bölények ürülékében fellelhető tápanyagokat, emellett az elhullott szőrüknek a madarak veszik hasznukat, akik összegyűjtik és a fészküket bélelik ki vele.

Nem beszélve arról, hogy az emlős hatalmas termete miatt kiváló fehérjeforrásként szolgál más ragadozók és dögevők számára. Az elhullott bölények bomló teste nitrogénnel és foszforral gazdagíthatja a talajt, elősegítve ezzel a növényzet fejlődését. A természetes műtrágyaként működő állatok nélkül tehát a földek sok helyen tápanyaghiányban szenvednének.


Ez a faj nagy és sűrű csoportokban él és legel. Egyes területeken csak a pusztaságot hagyják maguk után, letaposnak mindent, de máshol viszont nekik köszönhetően sokkal nagyobb növényekkel találkozhatunk. Ennek a változatosságnak sok szempontból is hatalmas szerepe van az életünkben. A bölények és a környezetükre gyakorolt hatásuk változatossá teszik a bolygót, az elterjedésükkel pedig újra visszaállíthatják a régi rendszert.

Tájformáló szerepük

A bölényeknek tájformáló szerepük is van, hiszen a méretesre nőtt állatok gyakran heverednek le a porban, hatalmas lyukakat hagyva maguk után. Itt később összegyűlik a csapadék, aminek hála mini mocsarakat hoznak létre, ahol tavasszal sajátos növényzet hajt ki. Ezekben az állóvizekben továbbá hasznos rovarok szaporodnak el, amelyek táplálékként szolgálnak a madaraknak, valamint a kisebb emlősöknek. A mini mocsarak hasznosak még a békáknak, a szalamandráknak, illetve a varangyoknak egyaránt.

Miben más, mint a szarvasmarha?

A két állat között hatalmas viselkedésbeli különbségek vannak. A marhák például teljes mértékben lerombolják a vízparti területeket, emellett károsítják a víz közelében fellelhető fás növényzetet. A bölények ezzel szemben jobban bírják a meleget és a szárazságot, általában távolabb legelnek a folyóktól és a tavaktól. Az érintetlen vízpartoknak pedig fontos szerepük van a klímaváltozásban. Amellett, hogy ezek miatt kisebb az esélye a hőmérsékleti szélsőségeknek, menedéket tudnak szolgálni a súlyosabb hőhullámok során.

A madarak és a bölények kapcsolata

Kutatók vizsgálták, hogy a növények visszatelepítése kapcsolódik-e a madarak valamint a szarvasfélék megjelenésének elterjedéséhez. Kiderült, hogy az idők során, a bölények élőhelyein jobban elszaporodtak a fás növények, az őshonos füvek és az egyéb gyógynövények. Ez a változás pedig pozitív hatással van a madarak sokféleségére, valamint a szarvasfélék jelenlétére.

Az elhullott bölények bomló teste nitrogénnel és foszforral gazdagíthatja a talajt - fotó: pexels.com

Azokon a területeken pedig, ahol ezek az állatok egész évben táplálkoztak, gyorsabban nőtt vissza a gyom és a fű, mint azokon a helyeken, ahol szezonálisan legeltették a szarvasmarhákat. A több fa, cserje, és fű lehetőséget adott a költőmadár-közösségek növekedésének. A többféle és nagyobb növényzet növeli a madárdiverzitást, ebből adódóan a bölények újratelepítése pozitív eredményeket hozhat a biodiverzitás terén.