Egy új ötlet született a globális felmelegedés ütemének lassítására: vegyi anyagokkal szárítanák ki a sztratoszférát, hogy kevesebb hő csapdázódjon be – írja a telex.hu.

Az üvegházhatású gázok említésekor általában a szén-dioxidról és a metánról van szó, pedig a vízgőz is ezek közé tartozik. A sztratoszférában lévő vízgőz elnyeli a Föld felszínéről visszaverődő hőt, de jó részét utána vissza is sugározza. A sztratoszféra a szélességi köröktől függően 8-10 kilométer magasságban kezdődik, és kb. 50 kilométeren van a felső határa. A legújabb javaslat szerint ebben a rétegben lehetne geomérnöki technikával mérsékelni a felmelegedést – fizikusok szerint két kilogrammnyi anyag elég a vízgőz képződésének megakadályozásához a sztratoszférában.

A szándékos sztratoszférakiszárítás nevű beavatkozás nem tudná ellensúlyozni az elmúlt több száz év felmelegedését, de lenne kimutatható hűtő hatása.


Bár lehetetlennek tűnhet a Földet körülvevő hatalmas légréteg kontrollálása, azonban szerencsére csak kevés olyan hely van, ahol létrejöhet egy olyan erőteljes feláramlás, ami a sztratoszférába képes emelni a vízgőzképződéshez szükséges meleg levegőt. Az egyik legfontosabb ilyen a Csendes-óceán nyugati egyenlítői része. A felfelé tartó víz nagy részéből felhő képződik, majd eső formájában visszahull, de olyan légtömegek is kialakulnak, amelyekben van nedvesség, de hiányoznak azok a részecskék, magvak, amelyek beindítanák a jégkristályképződést vagy az esőkondenzációt. Az amerikai kutatócsoport e területen avatkozna közbe.

Laboratóriumi kísérletük során bizmut-trijodidot fecskendeztek a hasonló tulajdonságú levegőbe, amivel képesek voltak beindítani a felhőképződést. Úgy vélik, heti két kiló bizmut-trijodid elég lenne ahhoz, hogy a sztratoszféra nedves légtömbjeit felhővé alakítsák. Az anyagot, amelynek tíz nanométeres részecskéjük lehetne a felhőmag, léggömbökkel vagy drónnal permeteznék szét a célterületen.

Bár az ötlet működőképes, azonban a kivitelezésnek veszélyei is vannak. Ugyanis amennyiben a magok nem megfelelő helyen szóródnak szét, akkor pont olyan felhőképződést indíthatnak be, amelyek a felmelegedést fokozzák.

Ezért mielőtt belevágnának a bizmut-trijodidos műveletbe, további kutatásokra van szükség, feltárandó annak minden esetleges következményét és a megvalósítás költségeit.

Mindeközben egy zürichi kutatócsoport a sarki régiók felett lévő, hőcsapdaként viselkedő felhők elvékonyítására koncentrál.

Az éghajlatkutatóknak vannak ugyan fenntartásaik azzal kapcsolatban, hogy belenyúljanak a rendszerekbe, de egyre inkább úgy érzik: nincs más választásuk.

Indexkép: Pixabay