Alig napokkal a sertéstakarmányozást érintő új EU-s szabályozás életbe lépése előtt a szakterület szakértői Koppenhágában tartották második Zéró Cink Csúcstalálkozójukat, számol be a PigProgress. Céljuk az volt, hogy felmérjék a teljesen cinkmentes takarmányozás valós lehetőségeit - a válasz a malacok egészségében rejlik, az egészséges bélflóra a kulcs.

Éveken át a cink-oxid jelentette a legköltséghatékonyabb módszert a választott malacok hasmenésének kezelésére, ez a korszak zárult le június 26-án. Az antibiotikum-adagok növelése nem lehetséges, a cink gyógyászati célú alkalmazásának alternatívája még nem ismert, emiatt új termelési stratégiákra van szükség, melyek megalkotása a kutatókkal együtt a sertéstartó és takarmányipari cégek kiemelt feladata volt az utóbbi időben.


Zéró Cink Csúcs

A második zéró cink csúcstalálkozón kutatók és tudósok beszámoltak a munkájuk eredményeiről, és gyakorlati javaslatokat tettek a gyógyászati cink kiváltására. A találkozó két napja alatt világossá vált, hogy valószínűleg a legfontosabb faktor a hasmenés csökkentésében vagy elkerülésében a malacok mikrobiomja - ez minden élőlény környezetét és közérzetét befolyásoló baktériumközösség. A mikrobiom fejlődésében a növekedés korai fázisa játszik a legnagyobb szerepet, és hatással lesz az állat egész életére. A jelenlegi termelési rendszerekben azonban több olyan tényező is van, amelyeknek negatív hatása lehet az egészséges bélflóra kialakulására.

Túl korai választás?

Dr John Pluske, az Ausztrál-Ázsiai Sertéskutató Intézet ügyvezetője és vezető kutatója szerint a legtöbb figyelmet a választás utáni periódus táplálási stratégiái kapják, azonban a szoptatási időszakban vannak kiaknázható lehetőségek: az ekkor adagolt táplálék-kiegészítők jelentős szerepet játszanak a mikrobiom kialakulásában.

malac

A szoptatási időszakban adagolt tápkiegészítők szerepet játszanak a mikrobiom kialakulásában – fotó: Pixabay

A választás előtti tápkiegészítők ugyan meghosszabbíthatják a szopási időszakot, de a hasmenés kockázatát csökkentik. Jelenleg a malacokat túl hamar, nem teljesen kialakult emésztési rendszerrel választják.

Mick Bailey, a Bristoli Egyetem professzora úgy látja, hogy a kismalacok aktív immunrendszerre nem elég fejlett ahhoz, hogy megfelelően megkülönböztesse az ártalmatlan fehérjéket a patogénektől, ezért váltanak ki túl erős immunreakciót bizonyos tápanyagok.


Jóllevés és jól evés

A kongresszus után beláthatjuk, hogy a cinkmentes malacneveléshez az egész rendszert át kell tekinteni, értékelni a környezetet, amelyben a malacok felnőnek, és felismerni az esetleges stressztényezőket, hiszen a legjobb megelőző intézkedésnek az állatjólét biztosítása, fejlesztése tűnik.

Az egyik vizsgált emésztés-élettani stratégia a takarmányokban a nyersfehérjeszint csökkentése, mivel a kevesebb fehérjével javulna az emésztés és a bélflóra stabilitása, ezzel csökkenne a hasmenés kockázata, azonban negatív hatással lenne a hízásra. Az egyik további vizsgálatokat igénylő megoldás a fehérjék aminosav formában történő bevitele lehet.

Az aminosavak befolyásolják a sertéshús minőségét: nem csak a növekedést, hanem a testfelépítést is megváltoztatják, bár az, hogy mit értékelnek jó minőségűnek, piaconként változik. Ezt sok tényező alakítja, az íz mellett általában a szín, zsír- és nedvességtartalom és a textúra is közrejátszik az értékelésben.


Mindennek a célja az, hogy a malacokban kialakulhasson a mikrobiom, hiszen a cinkmentes táplálkozáshoz egészséges és fejlett bélrendszer szükséges.