1816-ban különös jelenség volt megfigyelhető az északi féltekén: a nyár gyakorlatilag elmaradt – írja a 24.hu. Ekkor a hőmérséklet globális szinten 0,4-0,7 Celsius-fokkal lecsökkent, és világszerte megzavarodtak az időjárási minták.
Az Egyesült Államokban 1816 májusban az ország nagy részén még tartósan 0 Celsius-fok alatti hőmérsékleteket mértek, júniusban havazott, a pennsylvaniai folyók pedig júliusban is be voltak fagyva. Írországban nyolc egymást követő héten hullott az eső, Ázsiában pedig megszakadt a monszunszezon, és aszály kezdődött.
Ezek az időjárási körülmények sok helyen ellehetetlenítették a mezőgazdaságot, ami élelmiszerhiányhoz, majd éhínséghez vezetett.
A nyár nélküli év következményei még napjainkban is kimutathatók, ugyanis Amerika keleti vidékeiről sok farmer elvándorolt és a középnyugati régiókban telepedett le, és e területeken az intenzív mezőgazdaság jelenleg is problémát okoz.
A szokatlan időjárást valószínűleg a Sumbawa nevű indonéziai szigeten található Tambora tűzhányó okozta, melynek heves kitörései hónapokig befolyásolták a globális éghajlatot: blokkolták a napfényt, és ezzel hűtötték a bolygót.
A Tamboráé volt az írott történelem legerősebb kitörése. Vizsgálatok szerint az 1816-os év a kitörés nélkül is igen csapadékos lett volna Európában, de az extrém hideg nem lépett volna fel. A kitörés akár százszorosára is növelhette a rendkívüli hideg idő valószínűségét.
Az indexkép illusztráció: Pixabay
