Tavaly komoly kétségek merültek fel a magyar vetőmagtermesztés jövőjét illetően, mivel magasak voltak a terményárak, viszont ezt a trendet egy ideig nem követte a vetőmag ára. Rendeződött a helyzet?
Valóban voltak félelmek. Ahhoz, hogy megérje vetőmagot termelni, el kellett érni, hogy a tömegtermények árváltozásainak tendenciáit felvegye a vetőmag ára is, a maga hozzáadott értékével. Ha nem így történik, akkor a szaporítások is terményként végezték volna. Voltak, akik úgy gondolták, kevesebb munkával nagyobb bevételre tehetnek szert, ha inkább tömegáruként értékesítik a terményt. Végül azt mondhatjuk, nagyon sikeres éve volt a vetőmagágazatnak, mert elfogadható áron tudtuk értékesíteni a vetőmagot a kiszámíthatatlan gazdasági környezet ellenére.
Az igazi kihívás most az, hogy miközben szakadnak be a terményárak, hogyan tudjuk a vetőmag valódi értékét megtartani, mert ez alapozza meg a következő év aratását, a jó fajtaválasztás és a minősített, fémzárolt vetőmag.
Május utolsó napjaiban lesz a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács tisztújító közgyűlése. Amennyiben én kerülök ott vezetői pozícióba, ágazati vezetőként biztosan azt az álláspontot fogom képviselni, hogy a vetőmagnak van egy meghatározott, nem hektikusan változó értéke, amelyet meg kell tartanunk. Évente mindössze egy vagy kettő alkalom van, amikor értékesítjük, nincs folyamatos kereskedés. Ezért is válik el ennyire a két terméktípus, a tömegtermény és a vetőmag ára. A vetőmagra nem folyamatosan van szükség, mint a malmi búzára, ezért azt kell elérnünk, hogy amikor piaca van, akkor jó ára legyen, hogy megérje vele foglalkozni a vetőmagtermesztőknek. Ha abban a pillanatban nem kalkuláljuk ki az optimális árat, akkor nem fog senki vetőmag alapanyagot előállítani és veszteséges lesz az ágazat.
Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója – Fotó: Agroinform
Hogyan lehet elérni azt, hogy ne csökkenjen az ára a vetőmagnak?
A tudatosságon van a hangsúly, tudnunk kell, hogy mekkora értéket jelent egy olyan termék, mint a vetőmag, amely előállítása mögött rengeteg plusz munka, odafigyelés és számtalan szabály betartása áll. Azt a példát tudom erre mondani, hogy amikor válság van az autópiacon, le-fel mozog a kőolaj ára, a gumi ára, stb., attól az autók ára még nem csökken. Azért nem, mert olyan termékről van szó, amelyben hatalmas munka van, nagy hozzáadott értékkel rendelkezik. Ugyanígy kellene gondolnunk egy egy növényfaj fémzárolt vetőmagjára, melyben a kutatás, fejlesztés, innováció is egyesül, mint egy mérnöki team produktumára, amelynek az árát nem szabad, hogy a pillanatnyi gazdasági helyzet határozza meg. Vetőmagot a jövőnek készítjük.
A termelőknek is így kellene gondolniuk az általuk elvetett vetőmagra.
Hol tart most a magyar gazdatársadalom a fémzárolt és nem fémzárolt vetőmagok használatában? Az elmúlt egy évben volt változás ebben a tekintetben?
Én azt tapasztalom, és most már statisztikailag is alátámasztott, hogy kézzel fogható, ahogyan nő a magyar vetőmag elismertsége, ez itt Martonvásáron is világosan látható. Most már 45-48 százalékos a felújítási arány, három évvel ezelőtt szűk 30 százalékról beszéltünk. Azaz jelentős előrelépések történtek, egyre többen használnak fémzárolt vetőmagot. Tavaly is javult egy picit az arány annak ellenére, hogy jelentős áremelkedés volt a vetőmagpiacon is.
|
A Marton Genetics nagy tervekről számolt be tavaly, hiszen Közép-Európa legnagyobb vetőmagüzemét fogják termelésbe állítani Martonvásáron. Az üzem a nemzetközi vetőmagpiacot is megcélozza majd amellett, hogy a magyar termelőknek hazai körülmények között nemesített fajtákat fog tudni kínálni az eddiginél nagyobb volumenben. Hol tart most a beruházás?
A tavalyi aszály sajnos minket sem kímélt, gazdaságilag is súlyosan érintett. Amikor 100 zsákkal tervez valaki, de csak 36 lesz, akkor mindent át kell tervezni...
Azokat az erőforrásokat, amelyeket arra szántunk volna, hogy ezt a beruházást végigvigyük, most a nehéz időszak átvészelésére használtuk fel. Emellett természetesen a projekt nem állt meg, gőzerővel folyt a háttérmunka, a tervek elkészültek, megtörtént az ipari parkon belül a terület kijelölése is. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha bármelyik pillanatban kedvező piaci környezetben találjuk magunkat, azonnal tudjuk indítani a beruházást.
Az aszály az egész mezőgazdasági ágazatot próbára tette. Mire képes például egy martonvásári búzafajta szárazságban?
Az aszályhoz mérten jöttek a terméseredmények, tehát csodák nem történtek természetesen. De az tény, hogy ahol 3,6 tonna volt a hektáronkénti búza átlagtermés, ott a martonvásári fajtákkal körülbelül 4,2 tonnát lehetett elérni, ahol 4 tonna volt az átlag, ott pedig akár 4,5 tonnát is. Ennek oka pedig abban keresendő, hogy itt vannak több évtizedes gyökerei a magyar genetikának, nemesítésnek, és ebben az embert próbáló évben be is bizonyosodott, hogy lényegesen jobban tűrte az aszályt a magyar búza, azokhoz a fajtákhoz képest, amelyeket nem itt nemesítettek.
Melyik MV fajtát emelné ki a sorból az idén és miért?
Az MV Seuso-val úgy gondolom, hogy jelentős mértékben csökkenthető lesz a jövedelemkockázat, ugyanis olyan új korai fajtáról van szó, amely akár 11 tonnát is képes hozni hektáronként, ráadásul malmi minőségben. Tavaly mintegy 2800 hektárra valót vásároltak az MV Seusoból a gazdák, az idén viszont már sokkal jelentősebb lesz a vetésterület, a szaporítóterületünket ugyanis háromszorosára növeltük. Ez be fog jönni!
MV Seuso: talajbaktériumos csávázással ellátott, bőtermő, martonvásári búzafajta – Fotó: Marton Genetics
Hallottam már gazdáktól azt a mondatot, hogy valaki azért nem szívesen foglalkozik búzával, mert egyetlen gyengébb paraméter miatt már nem tudja malmi minőségű áruként értékesíteni, és jelentős bevételkiesésre számíthat emiatt. Az MV Seuso-val nagyobb lehet a biztonság ilyen szempontból?
Mivel bőtermő, ezért mindenképp, a stabil beltartalmi értékek évjárati ingadozása kicsi, ez a 2. éve a Seusonak üzemi körülmények között, eddig jól vizsgázott. Ha bekövetkezik az, hogy esetleg a kereskedő nem fizeti meg valamelyik paramétert, a bő termés miatt biztos, hogy meg fog térülni ennek a búzának a használata. Ha pedig a nagyon speciális malmi értékmérői is rendben vannak, ami jó eséllyel így is lesz, akkor pedig még a felárat is megkapja érte a termelő.
Most indult el az új támogatási rendszer, a martonvásári vetőmagok pedig az agro-ökológiai programban pontot érnek, mint mikrobiológiai készítménnyel csávázott inputanyag. Mit érdemes tudni erről a gazdálkodóknak?
Ezzel a fejlesztéssel szinte az összes innovációs nagydíjat elhoztuk a termékversenyekről, az AGROmashEXPO termékdíjversenyén input-szolgáltatás kategóriában nyertünk, a XXX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon is elismerést kaptunk.
Programunkat két évvel ezelőtt kezdtük el, szó sem volt még az agro-ökológiai programról. Az ok pedig pusztán annyi, hogy nemcsak a genetikai alapok számítanak, ha kiszámítható terméseredmény a kérdés, hanem szükség van olyan hozzáadott értékre, amely segíti a növény az alkalmazkodását a környezeti kihívásokhoz.
Mi egy kutatóintézeti háttérrel rendelkező cég vagyunk, tehát ki más, ha nem mi hozzuk a piacra ezt az innovációt? Minden vetőmagunkat, kalászos, búza, árpa, tritikálé, rozs, minden hibrid növényünket (kukorica, napraforgó) ezzel a baktériumos csávázással kezeltünk. A működési mechanizmus pedig viszonylag egyszerű: vetéskor célzottan, a mag közvetlen környezetébe kerül mikrobiológiai készítmény, amely a talajéletet javítva azonnal támogatja a gyökérképződést és a tápanyagfelvételt, erősebb lesz a növényállomány.
Hamarosan kezdődik az aratás, égető kérdés, hogy mi várható a terménypiacon.
Most hatalmas problémával néznek szembe a termelők, de 6-7 hét múlva megkezdődik az aratás, és akkor már nem az lesz a kérdés, amin ma gondolkodunk, hogy mi legyen a 2022-es terménnyel. Akkor már sokkal fontosabb lesz, hogy milyen minőségben és mennyiségben fogják lehozni az új termést a gazdák. Én azt gondolom, a felhalmozódott áru lassan el fog fogyni, és ki fognak egyenesedni a piaci körülmények. Viszont a tömegtermények árát a világpiac fogja meghatározni továbbra is, ehhez kell alkalmazkodniuk hosszú távon a magyar gazdáknak is.
|
