Görögországban a zöldségek és gyümölcsök pénzforgalma emelkedik, ám ez nem a mennyiségi fogyasztás növekedéséből, hanem kevesebb, de drágább termék eladásából származik – derül ki az IELKA (Kiskereskedelmi Fogyasztáskutató Intézet) legfrissebb adataiból.

A felmérés szerint 2020 és 2023 között a friss zöldség- és gyümölcsfélék ára 31,3%, illetve 31,8%-kal emelkedett. Ezzel szemben a lakosság ezekre fordított kiadásai csupán 14, illetve 15%-kal nőttek, miközben a tényleges fogyasztás 11, illetve 1%-kal csökkent.

A piacokon olcsóbb a termék, de kevesebbet vesznek

Az értékesítési csatornák megoszlása alapján a friss termékek forgalmának körülbelül fele olyan piacokon realizálódik, ahol a termelők vagy kisebb kereskedők közvetlenül értékesítik áruikat – jellemzően olcsóbban, mint a szupermarketekben. A forgalom további 30%-át a nagy áruházláncok, 12%-át a kisboltok, míg 8%-át közvetlenül a termelők adják.

A piacokon a legnagyobb kereslet paradicsomra (54%), narancsra (52%) és almára (51%) irányul.

A görög termelésű termékek ára ugyanazon a napon is jelentős eltérést mutathat: egy athéni középosztálybeli negyedben a szupermarketben drágábban, míg a szemközti hagyományos piacon olcsóbban kínálják ugyanazokat a fajtákat.

zöldség

Az értékesítési csatornák megoszlása alapján a friss termékek forgalmának körülbelül fele olyan piacokon realizálódik, ahol a termelők vagy kisebb kereskedők közvetlenül értékesítik áruikat – Fotó: Pixabay

Megváltozott vásárlási szokások

Az IELKA szerint a vásárlók már régóta nem vesznek például burgonyából, narancsból vagy almából 5 kilogrammos mennyiséget, mint korábban. Ehelyett csak kisebb mennyiséget vásárolnak, majd azok elfogyasztása után térnek vissza újabb vásárlásra.

Riasztó jelenség, hogy a hónap közepét követően a piacokon érezhetően visszaesik a forgalom. A görög háztartások többségében ugyanis a hónap 19. napjára elfogy a rendelkezésre álló pénz, ami az ország gazdasági nehézségeinek egyik fontos mutatója.

Válság utáni társadalmi következmények

A 2008–2012 közötti gazdasági válságot követően, bár a gazdaság 2021 óta fokozatos élénkülést mutat, a háztartások helyzete továbbra is nehéz. A korábban nem profitorientált közszolgáltatások piacosítása, valamint az infláció tartós hatásai együttesen járultak hozzá a társadalom elszegényedéséhez.

A csökkenő reáljövedelmek miatt a friss élelmiszerek fogyasztása mérséklődött. Kialakult egyfajta kettősség: miközben az élelmiszer-kereskedelem pénzforgalma növekszik, a vásárlók kevesebb, de jóval drágább termékhez jutnak hozzá.

Alacsony bérek, növekvő infláció

2025 februárjában a görög munkavállalók 21%-a teljesen vagy részben munkanélküli volt – azaz egyáltalán nem rendelkezett jövedelemmel, vagy a minimálbérnél is kevesebbet keresett.

A bérszerkezetet még ma is meghatározzák a 15 évvel ezelőtt bevezetett megszorítások: megszűnt a 13. és 14. havi nyugdíj, a közszférában dolgozók extra havi fizetése, valamint többféle pótlék.

Bár a minimálbér 2011 és 2024 között 10,5%-kal nőtt, az átlagbér nominális értéke ugyanezen időszak alatt 11%-kal csökkent. A reálbérek tekintetében még súlyosabb a visszaesés: az infláció figyelembevételével 22%-os csökkenés látható.

Fogyasztás helyett túlélés

A 2020 óta tartó drasztikus infláció és a jövedelmek csökkenése együtt eredményezték azt, hogy a görög háztartások egyre kevesebb friss élelmiszert fogyasztanak. Ennek ellenére az élelmiszer-kereskedelem összforgalma nő, mivel az árak tovább emelkednek.

A görög példán keresztül jól látható, milyen súlyos társadalmi következményekkel járhat a tartós infláció, különösen akkor, ha az nem párosul a reáljövedelmek érdemi növekedésével.

Forrás: fruitveb.hu
Indexkép: pexels.com