Az amerikai kontinensen látványos átrendeződés zajlik a mezőgazdaságban: miközben az Egyesült Államokban rekordmagas földárak és zsugorodó termőterületek jellemzik az ágazatot, Brazília hatalmas, még bevonható területekkel és jóval alacsonyabb földárakkal erősíti globális pozícióját. A folyamat nemcsak az amerikai farmereket érinti – a világpiaci árakon keresztül a magyar gazdálkodók számára is fontos jelzéseket hordoz.

Rekordárak az USA-ban, féláron osztogatott föld Brazíliában

Az Egyesült Államokban a termőföld átlagára 2025-ben elérte az 5830 dollárt hektáronként, de a legjobb termőképességű államokban – például Iowában – egy hektár akár 20 000 dollárba is kerülhet. Ez történelmi csúcs.

Ezzel szemben Brazíliában a már művelésbe vont területek sok esetben ennek nagyjából a feléért vásárolhatók meg, míg a még be nem épített, fejlesztésre váró földek hektáronként akár 3000 dollárért is elérhetők. A különbség drámai.

Nem véletlen, hogy több amerikai gazdálkodó – köztük iowai farmerek – már a 2000-es évek elején elkezdtek befektetni Brazíliában. Akkoriban a dél-amerikai földárak az amerikai árak tizedét-tizenötödét érték el.



Brazília szójában már világelső

A földárkülönbségek hatása leglátványosabban a szójapiacon érhető tetten. Brazília 2017-ben megelőzte az Egyesült Államokat a szójatermelésben, és azóta is stabilan őrzi vezető pozícióját. A dél-amerikai ország ma a globális szójatermelés mintegy 40%-át adja, miközben az USA 2024/25-ben 119 millió tonnás kibocsátással számol.

A növekedés üteme figyelemre méltó: Brazília mintegy 23 év alatt ötszörösére növelte szójatermelését. Mindezt részben annak köszönheti, hogy a legelőterületek jelentős részét szántóföldi növénytermesztésbe vonták be.

A számok mögött egyszerű közgazdasági logika áll: ahol olcsóbb a föld és a bérleti díj – Mato Grosso térségében például hektáronként 45 dollár körüli az éves bérleti díj az USA-beli 180 dollárral szemben –, ott alacsonyabb költségszint mellett lehet exportképes árut előállítani.

Zsugorodó amerikai termőterület

Az USA-ban ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági területek csökkennek. Az elmúlt húsz évben mintegy 1,5%-kal zsugorodott a termőföld-állomány, és a jelenlegi trendek alapján 2050-ig akár 18 millió hektár is kieshet a művelésből.

Ennek okai között szerepel:

  • a városi terjeszkedés,
  • a napenergia-beruházások,
  • az adatközpontok és technológiai infrastruktúrák térnyerése,
  • valamint más alternatív földhasználati formák.
Miközben az USA területi szempontból elérte a korlátait, Brazília még mintegy 100 millió hektárnyi potenciálisan bevonható területtel rendelkezik. Ez a jelenlegi termelési volumenhez képest további mintegy harmadával növelheti a kibocsátást.


szoja

 Fotó: Pixabay

Nem is olyan egyszerű az összehasonlítás

Az amerikai földárak mögött komoly érték húzódik meg: fejlett infrastruktúra, stabil finanszírozási rendszer, kiterjedt terménybiztosítási hálózat és hatékony logisztika.

Az USA-ban a termelők gyorsan és kiszámíthatóan jutnak hitelhez, fejlett vasúti és vízi szállítási rendszerek állnak rendelkezésre, és az exportlogisztika jól szervezett. Egy dakotai vagy minnesotai termelő könnyen eljuttathatja gabonáját a nyugati parti kikötőkbe, majd onnan Ázsiába.

Brazíliában ezzel szemben sok térségben még ma is a közúti szállítás dominál, a tárolókapacitás korlátozott, a hitelhez jutás lassabb és bonyolultabb, a terménybiztosítási rendszer pedig jóval gyengébb.

Ugyanakkor a folyamat dinamikus: Kína 2007 óta több mint 77 milliárd dollárt fektetett be Brazília infrastruktúrájába, beleértve a közlekedést és az agrárszektort is. Ha ez a fejlesztési ütem folytatódik, a jelenlegi infrastrukturális hátrány jelentősen csökkenhet.

Kína kezében az egyensúly

A globális szójakereskedelem mintegy 60%-át Kína adja, éves szinten több mint 100 millió tonna importtal. Mivel sem az USA, sem Brazília nem képes egyedül kielégíteni a teljes keresletet, Peking stratégiai pozícióban van: rugalmasan oszthatja meg beszerzéseit a két ország között.

Ez a verseny lefelé nyomhatja az árakat, különösen akkor, ha Brazília további területbővítéssel és alacsonyabb költségszinttel jelenik meg a piacon.

Mit jelent ez a magyar gazdálkodóknak?

Első ránézésre távoli történetnek tűnhet az amerikai–brazil földárverseny, valójában azonban közvetlen hatása van az európai és magyar piacokra is.

  • Világpiaci árnyomás: A növekvő brazil kibocsátás tartós nyomás alatt tarthatja a szója- és részben a kukoricaárakat. Ez közvetetten befolyásolja a hazai termelők jövedelmezőségét is.
  • Exportpiaci verseny: Az olcsóbb termelési költséggel előállított dél-amerikai áru erős konkurenciát jelent az EU-nak a harmadik országok piacain.
  • Földárdinamika tanulságai: A magas földár stabilitást és tőkeértéket jelent, ugyanakkor versenyképességi kockázatot is hordoz.
  • Infrastruktúra és hozzáadott érték: Az amerikai példa azt mutatja, hogy a föld önmagában nem minden: a logisztika, a finanszírozás és a biztosítási rendszer legalább ilyen fontos versenytényező.


Válaszút előtt a globális agrárium

Az amerikai mezőgazdaság számára a kérdés az, hogy exportvezérelt növekedésre épít-e tovább, vagy a belföldi feldolgozás és bioüzemanyag-felhasználás irányába mozdul el. A vita nem csupán gazdasági, hanem politikai és társadalmi is.

A mezőgazdaság azonban minden kontinensen alkalmazkodásra kényszerül. A földárak, a területi korlátok, az infrastruktúra és a geopolitika egyaránt formálják a jövőt.

A magyar gazdálkodók számára a legfontosabb üzenet talán az, hogy a világpiaci verseny egyre inkább területalapú költségelőnyökről és hatékonyságról szól. Aki stabil technológiával, jó logisztikai kapcsolatokkal és költségkontroll mellett dolgozik, az tud hosszú távon versenyképes maradni – még akkor is, ha a horizont máshol valóban „végtelennek” tűnik.

Forrás: farmprogress.com

Indexkép: Pixabay