Az amerikai kontinensen látványos átrendeződés zajlik a mezőgazdaságban: miközben az Egyesült Államokban rekordmagas földárak és zsugorodó termőterületek jellemzik az ágazatot, Brazília hatalmas, még bevonható területekkel és jóval alacsonyabb földárakkal erősíti globális pozícióját. A folyamat nemcsak az amerikai farmereket érinti – a világpiaci árakon keresztül a magyar gazdálkodók számára is fontos jelzéseket hordoz.
Rekordárak az USA-ban, féláron osztogatott föld Brazíliában
Az Egyesült Államokban a termőföld átlagára 2025-ben elérte az 5830 dollárt hektáronként, de a legjobb termőképességű államokban – például Iowában – egy hektár akár 20 000 dollárba is kerülhet. Ez történelmi csúcs.
Ezzel szemben Brazíliában a már művelésbe vont területek sok esetben ennek nagyjából a feléért vásárolhatók meg, míg a még be nem épített, fejlesztésre váró földek hektáronként akár 3000 dollárért is elérhetők. A különbség drámai.
Nem véletlen, hogy több amerikai gazdálkodó – köztük iowai farmerek – már a 2000-es évek elején elkezdtek befektetni Brazíliában. Akkoriban a dél-amerikai földárak az amerikai árak tizedét-tizenötödét érték el.
Brazília szójában már világelső
A földárkülönbségek hatása leglátványosabban a szójapiacon érhető tetten. Brazília 2017-ben megelőzte az Egyesült Államokat a szójatermelésben, és azóta is stabilan őrzi vezető pozícióját. A dél-amerikai ország ma a globális szójatermelés mintegy 40%-át adja, miközben az USA 2024/25-ben 119 millió tonnás kibocsátással számol.
A növekedés üteme figyelemre méltó: Brazília mintegy 23 év alatt ötszörösére növelte szójatermelését. Mindezt részben annak köszönheti, hogy a legelőterületek jelentős részét szántóföldi növénytermesztésbe vonták be.
A számok mögött egyszerű közgazdasági logika áll: ahol olcsóbb a föld és a bérleti díj – Mato Grosso térségében például hektáronként 45 dollár körüli az éves bérleti díj az USA-beli 180 dollárral szemben –, ott alacsonyabb költségszint mellett lehet exportképes árut előállítani.
Zsugorodó amerikai termőterület
Az USA-ban ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági területek csökkennek. Az elmúlt húsz évben mintegy 1,5%-kal zsugorodott a termőföld-állomány, és a jelenlegi trendek alapján 2050-ig akár 18 millió hektár is kieshet a művelésből.
Ennek okai között szerepel:
- a városi terjeszkedés,
- a napenergia-beruházások,
- az adatközpontok és technológiai infrastruktúrák térnyerése,
- valamint más alternatív földhasználati formák.
Miközben az USA területi szempontból elérte a korlátait, Brazília még mintegy 100 millió hektárnyi potenciálisan bevonható területtel rendelkezik. Ez a jelenlegi termelési volumenhez képest további mintegy harmadával növelheti a kibocsátást.

Fotó: Pixabay
Nem is olyan egyszerű az összehasonlítás
Az amerikai földárak mögött komoly érték húzódik meg: fejlett infrastruktúra, stabil finanszírozási rendszer, kiterjedt terménybiztosítási hálózat és hatékony logisztika.
Az USA-ban a termelők gyorsan és kiszámíthatóan jutnak hitelhez, fejlett vasúti és vízi szállítási rendszerek állnak rendelkezésre, és az exportlogisztika jól szervezett. Egy dakotai vagy minnesotai termelő könnyen eljuttathatja gabonáját a nyugati parti kikötőkbe, majd onnan Ázsiába.
Brazíliában ezzel szemben sok térségben még ma is a közúti szállítás dominál, a tárolókapacitás korlátozott, a hitelhez jutás lassabb és bonyolultabb, a terménybiztosítási rendszer pedig jóval gyengébb.
Ugyanakkor a folyamat dinamikus: Kína 2007 óta több mint 77 milliárd dollárt fektetett be Brazília infrastruktúrájába, beleértve a közlekedést és az agrárszektort is. Ha ez a fejlesztési ütem folytatódik, a jelenlegi infrastrukturális hátrány jelentősen csökkenhet.
Kína kezében az egyensúly
A globális szójakereskedelem mintegy 60%-át Kína adja, éves szinten több mint 100 millió tonna importtal. Mivel sem az USA, sem Brazília nem képes egyedül kielégíteni a teljes keresletet, Peking stratégiai pozícióban van: rugalmasan oszthatja meg beszerzéseit a két ország között.
Ez a verseny lefelé nyomhatja az árakat, különösen akkor, ha Brazília további területbővítéssel és alacsonyabb költségszinttel jelenik meg a piacon.
Mit jelent ez a magyar gazdálkodóknak?
Első ránézésre távoli történetnek tűnhet az amerikai–brazil földárverseny, valójában azonban közvetlen hatása van az európai és magyar piacokra is.
- Világpiaci árnyomás: A növekvő brazil kibocsátás tartós nyomás alatt tarthatja a szója- és részben a kukoricaárakat. Ez közvetetten befolyásolja a hazai termelők jövedelmezőségét is.
- Exportpiaci verseny: Az olcsóbb termelési költséggel előállított dél-amerikai áru erős konkurenciát jelent az EU-nak a harmadik országok piacain.
- Földárdinamika tanulságai: A magas földár stabilitást és tőkeértéket jelent, ugyanakkor versenyképességi kockázatot is hordoz.
- Infrastruktúra és hozzáadott érték: Az amerikai példa azt mutatja, hogy a föld önmagában nem minden: a logisztika, a finanszírozás és a biztosítási rendszer legalább ilyen fontos versenytényező.
Válaszút előtt a globális agrárium
Az amerikai mezőgazdaság számára a kérdés az, hogy exportvezérelt növekedésre épít-e tovább, vagy a belföldi feldolgozás és bioüzemanyag-felhasználás irányába mozdul el. A vita nem csupán gazdasági, hanem politikai és társadalmi is.
A mezőgazdaság azonban minden kontinensen alkalmazkodásra kényszerül. A földárak, a területi korlátok, az infrastruktúra és a geopolitika egyaránt formálják a jövőt.
A magyar gazdálkodók számára a legfontosabb üzenet talán az, hogy a világpiaci verseny egyre inkább területalapú költségelőnyökről és hatékonyságról szól. Aki stabil technológiával, jó logisztikai kapcsolatokkal és költségkontroll mellett dolgozik, az tud hosszú távon versenyképes maradni – még akkor is, ha a horizont máshol valóban „végtelennek” tűnik.
Forrás: farmprogress.com
Indexkép: Pixabay