„Ismerik Önök a cikóriakávét? Nem? Dehogynem, hiszen gyerekkorunkban szinte mindenki ivott Maci kávét” – ezzel a személyes hangvételű felütéssel indította közösségi oldalára feltöltött videóját Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető kiemelte: Mosonmagyaróvár térségében, Jánossomorján ma is működik az a gyár, amely a régi „Franck-kávégyár” hagyományait viszi tovább, és cikóriából készíti a jól ismert Maci kávét.

A miniszter szerint a cikóriakávé nemcsak hagyomány, hanem egészséges és bármely napszakban fogyasztható ital is. Hangsúlyozta: a Magyar Élelmiszerkönyv 2026-ban hatályba lépő módosítása egységesen szabályozza a kávék és kávépótlók – köztük a cikóriakávé – minőségi és jelölési követelményeit. Az új előírások pontosan rögzítik a koffeintartalomra, az összetételre és a címkézésre vonatkozó szabályokat, garantálva a fogyasztók számára az átlátható tájékoztatást és a megbízható minőséget.

cikória

A feldolgozás során a cikóriagyökeret megtisztítják, szeletelik, szárítják, majd pörkölik. A pörkölés során alakul ki az a jellegzetes, enyhén karamellás, kávéra emlékeztető íz, amely miatt sokan ma is szívesen fogyasztják – Fotó: pexels.com

A cikóriakávé magyar története

A cikóriagyökérből készült kávépótló története a 18–19. századra nyúlik vissza. Európában elsősorban a kávéhiányos időszakok – háborúk, gazdasági nehézségek – idején terjedt el, de hamar önálló italként is népszerűvé vált. Magyarországon a 19. század végétől jelentős cikóriakávé-gyártás működött, a „Franck” márkanév évtizedeken át egyet jelentett a pótkávéval.

A második világháború és az azt követő időszak idején a cikóriakávé a mindennapok részévé vált, különösen akkor, amikor a valódi kávé nehezen volt hozzáférhető. A „Maci kávé” generációk számára jelentett reggeli italt – koffeinmentes alternatívát, amelyet gyerekek is fogyaszthattak.

Hazai cikóriatermesztés és feldolgozás

A cikória (Cichorium intybus var. sativum) gyökere szolgál a kávépótló alapanyagául. A növény termesztése jó talajadottságokat és megfelelő agrotechnikát igényel, de jól illeszthető a vetésforgóba. Magyarországon a cikóriatermesztés a 20. század első felében számottevő volt, majd visszaszorult, az utóbbi években azonban – részben a funkcionális élelmiszerek iránti kereslet növekedése miatt – ismét élénkülő érdeklődés tapasztalható.

A feldolgozás során a cikóriagyökeret megtisztítják, szeletelik, szárítják, majd pörkölik. A pörkölés során alakul ki az a jellegzetes, enyhén karamellás, kávéra emlékeztető íz, amely miatt sokan ma is szívesen fogyasztják.

Egészségügyi előnyök és fogyasztói trendek

A cikóriakávé legnagyobb előnye, hogy koffeinmentes, így érzékenyek, várandós nők, gyermekek vagy magas vérnyomással élők számára is biztonságos alternatíva lehet. Emellett a cikóriagyökér inulint tartalmaz, amely prebiotikus hatású rost: támogatja a bélflóra egészséges működését, hozzájárulhat az emésztés javításához, és mérsékelt vércukor-emelkedést eredményez.

A modern táplálkozási trendek – a koffeinbevitel csökkentése, a funkcionális élelmiszerek iránti kereslet növekedése – újra reflektorfénybe helyezték a cikóriát. A cikóriakávé ma már nem csupán szükségmegoldás, hanem tudatos választás is lehet.

Hazai érték, hazai piac

Nagy István videójában arra is felhívta a figyelmet: a magyar termékek választása a hazai gazdák és a nemzetgazdaság támogatását jelenti. A cikóriakávé-gyártás életben tartása egyszerre őriz hagyományt és teremt hozzáadott értéket a hazai élelmiszeriparban.

A 2026-ban életbe lépő szabályozás pedig biztosítja, hogy a fogyasztók pontosan azt kapják, amit a címkén olvasnak: ellenőrzött minőségű, egyértelműen jelölt terméket.

A cikóriakávé így egyszerre múlt és jövő: gyermekkori emlék sokak számára, ugyanakkor korszerű, egészségtudatos alternatíva is – magyar alapanyagból, magyar feldolgozással.

Indexkép: Facebook/Maci kávé