A háború árnyékában Ukrajna most egy másik súlyos válsággal is szembesül: sáskajárás sújtja az ország déli megyéit. A Kyiv Post jelentése szerint a rovarok tömegesen lepik el a mezőket, falvakat és városokat, függetlenül attól, hogy azok ukrán vagy orosz ellenőrzés alatt állnak. Különösen a Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Herszon, Odessza és részben Vinnicja régiók érintettek. A közösségi médiában terjedő videókon „sűrű rovarszőnyeget” látni a házak falain, illetve olyan rajokat, amelyek teljesen elsötétítik a települések központjait.
A helyi vezetők és szakhatóságok szerint a rovarinvázió kialakulása összefüggésben állhat a háborús eseményekkel. Zaporizzsja ukrán helyettes kormányzója, Andrij Pjatnyckij igyekezett nyugtatni a közvéleményt: „Igen, borzalmasan néz ki. Igen, hatalmas mennyiségről van szó, az ég tele van rovarokkal. De közvetlen veszélyt nem jelentenek az emberekre.”
A Kachovkai víztározó tavaly júniusi felrobbantása – amit Ukrajna az orosz erőkhöz köt – hosszú távú ökológiai károkat okozott, és az érintett területek természeti egyensúlyának felborulása megnyithatta az utat a rovarinvázió előtt is.
A jelenség hátteréről Vadim Csaikovszkij, az ukrán élelmiszer- és fogyasztóvédelmi hatóság helyettes vezetője is megszólalt a Latifundist portálnak adott interjúban: „Legyünk őszinték: a sáskajárás fő oka a háború” – fogalmazott.
Vándorsáska (Locusta migratoria) – fotó: pexels.com
A háború következményeként kiszáradt és elhanyagolt területek ideális szaporodási helyet kínálnak a sáskák számára. A Politico jelentése szerint a volt Kachovkai-víztározó kiszáradt medencéjében különösen súlyos a helyzet. A szakemberek két sáskafajt azonosítottak: a vándorsáskát (Locusta migratoria) és az egyiptomi sáskát (Anacridium aegyptium), amelyek nagy kárt tudnak tenni a növényállományban.
A Kyiv Post szerint Zaporizzsjában több mint 6000 hektár területet kellett vegyszeresen kezelni. Herszon megyében már 27 négyzetkilométernyi napraforgót pusztítottak el, míg az orosz ellenőrzés alatt álló régiókban a Roszszelhozcentr beszámolója szerint 200 hektár kukoricaterület semmisült meg. Ők is a „kiszáradt földeket és parlagon hagyott szántókat” nevezték meg okként.
A fogyasztóvédelmi hatóság fokozott figyelemre inti az ukrán gazdákat: a földeket rendszeresen ellenőrizni kell, és a rovarok első jeleinél azonnali beavatkozás szükséges. Csaikovszkij ugyanakkor hangsúlyozta: az ország terméshozama egyelőre nincs közvetlen veszélyben, mivel a rovarok főként a Dnyeper és más víztestek mentén mozognak. Mindezek ellenére a Kyiv Post hosszú távú ökológiai dominóhatásra figyelmeztet.
Forrás: Politico
Indexkép: pexels.com