A nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) igazán impozáns látvány. A kontinens legtermetesebb bogara nevét a hímek megnagyobbodott, agancsra emlékeztető rágójáról kapta, amelynek a párzást megelőző vetélkedésben van szerepe. Hazánkban olyannyira kedvelt, hogy 2017-ben az „Év rovara” lett, továbbá védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft. De mi történik, ha a kertünkben találkozunk a szarvasbogárral?
Ismerd meg a szarvasbogarat
A szarvasbogár sokkal gyakoribb volt Európa tölgyeseiben, ám élőhelyének megritkulása miatt sokfelé nagyon megritkult, sőt helyenként ki is pusztult. A hímek jóval nagyobbak a nőstényeknél. Rendszerint 3-8 centiméter hosszúak, de ritkán 10 centiméteresre is megnőhetnek, míg a nőstények rendszerint csupán 3-5 centiméteresek. A „szarvak”, a megnyúlt, erős, 1-2 centiméteres rágók csak a hímek jellemzői. A hím fejét oldalt és hátul kiugró perem keretezi, emiatt a feje szélesebb az előtornál. A nagy szarvasbogár alapszíne sötétbarna, rágói vörösbarnák, szárnyfedői gesztenyebarnák.
A nagy szarvasbogár imágó állapotban főleg a tölgyek nedveit szívogatja. Nem csak a kifejlett állat kötődik a tölgyesekhez, hanem a lárvák is ezt a fát szeretik rágni, leginkább korhadt állapotban. A nagy szarvasbogár a homoki tölgyesek legnagyobb testű bogara.
Föld alatti bábkamrájukból májusban bújnak elő a kifejlett példányok, a talaj felső rétegeiben várják, hogy felmelegedjen az idő és egy alkalmas estén a felszínre jöjjenek - tudjuk meg az mme.hu írásából. Öreg tölgyek, fűzfák vagy gyümölcsfák törzsén gyülekeznek, egy-egy fán akár több száz szarvasbogár is összegyűlhet.
Párzás után a hímek elpusztulnak, így az ő felszíni életük csak 4-5 hétre korlátozódik. Ha nem került sor párzásra, valamivel tovább élnek. A nőstények néhány héttel hosszabb életűek, hiszen nekik még alkalmas helyet kell keresniük a peterakásra. A párzás után a nőstények mintegy fél méter mélyre ássák magukat és lerakják 50-100 db petéjüket. A petékből néhány hét alatt kikelnek a lárvák, melyek korhadó faanyaggal táplálkoznak és 3-5 éven át a föld alatt növekednek.
E hazánkban védett rovarokat az élőhelyek eltűnése mellett a gyűjtők tevékenysége és a ragadozók is veszélyeztetik a szarvasbogarat. Az öreg, odvas hagyásfák megőrzése, a mozaikos erdőkép kialakítása és a ragadozók gyérítése segítheti fennmaradásukat.
A szarvasbogár védett, így vigyázzunk rá! Fotó: Shutterstock
Magyarországon a nagy szarvasbogár mellett találkozhatunk még a kis szarvasbogárral, de él még hazánkban tülkös szarvasbogár, szőrös szarvasbogár, nagy fémesszarvasbogár és kis fémesszarvasbogár.
Erre ügyelj, ha szarvasbogár van a kertedben
A kertekben a sövényeket, farönköket, tölgyfát, körtefát, fűzfát is kedvelik a szarvasbogarak. Nappal a fatörzseken pihennek, az esti szürkületben hangos zúgással kezdenek repülni, párt keresve. A repülések júniusban a leggyakoribbak, de ha a június hűvös és esős, csak néhány napra korlátozódnak. A májusban megjelenő imágók és a júliust is megérők már nem repülnek. Érdemes megfigyelni a szarvasbogarat a kertünkben, hiszen ha egy nőstényre több hím is ráakad, látványos harcra kerül sor. Ekkor a fogóként használt szarvakkal megragadják és a hátára fordítják az ellenfelet, vagy ledobják a faágról.
A szarvasbogár az egyik leglátványosabb bogár, amit megfigyelhetünk. Érdemes tehát mostanában nyitott szemmel járni a kertünkben és az erdőkben, hiszen az év során csak nagyon rövid időszakban van lehetőségünk szarvasbogarakat látni.
A szarvasbogarakat májustól július közepéig lehet a legjobban megfigyelni, hiszen ekkor jönnek ki a föld alól. Leggyakrabban tölgyesekben találkozhatunk vele. Sajnos természetes élőhelyük egyre kisebb. Az erdőművelés során a legtöbb helyen eltávolítják a kidőlt, korhadt fákat, így eltűnnek a szarvasbogár fejlődéséhez szükséges föld alatti fatönkök és gyökerek is. Így, habár a szarvasbogár még nincs kihalófélben, egyedszáma csökkenőben van, így Magyarországon is védett rovar.
Ha tehát találkozunk szarvasbogárral a kertünkben, semmiképpen se bántsuk! Ha tehetjük, meséljünk róla gyerekeinknek, unokáinknak, hogy ha ők találkoznak vele, tisztában legyenek a védettségével. Nagyon fontos, hogy vigyázzunk rájuk, csodáljuk meg őket és engedjük útjukra!
