Világszerte jelenleg több mint 6 milliárd ember fogyaszt tejet és tejtermékeket, éves szinten átlagosan közel 90 kilogrammot fejenként. Ez az elmúlt évtizedekben több mint 10 kilogrammos növekedést jelentett egy főre vetítve. Az Európai Unióban a bővülés ennél is dinamikusabb volt: itt közel 20 kilogrammal nőtt az éves egy főre jutó tejfogyasztás.

A húsfogyasztás terén még látványosabb bővülés történt: a kutatások szerint az elmúlt 60 évben a globális húsfogyasztás megduplázódott. Jelenleg a világátlag 42 kilogramm fejenként évente.

Kínában ez az érték 62 kilogramm – míg az 1950-es évek közepén még 5 kilogramm alatt volt. Magyarországon az éves fogyasztás 81 kilogramm, az Egyesült Államokban pedig meghaladja a 120 kilogrammot. India továbbra is alacsony értéken marad, ott évente átlagosan csak 5 kilogramm húst fogyasztanak fejenként.

A FAO és az OECD közös előrejelzése alapján a következő 10 évben világszinten 16%-kal bővül majd a hús- és tejtermékfogyasztás. A növekedést elsősorban a fejlődő országok generálják majd, ahol nemcsak a népesség, hanem a fizetőképes középosztály aránya is folyamatosan emelkedik. A húsfogyasztás növekedése döntően a baromfihús iránti keresletnek lesz köszönhető. Ugyanakkor a marha- és bárányhús árának emelkedésére is számítani kell, mivel ezek esetében az állomány csökkenésével párhuzamosan nő a kereslet.

hús

Az Európai Unióban a bővülés dinamikus: közel 20 kilogrammal nőtt az éves egy főre jutó tejfogyasztás – fotó: pexels.com

A kereslet növekedésére reagálva a globális állati termék- és hústermelés is emelkedni fog, bár ez a bővülés valamivel szerényebb lesz: körülbelül 13%-kal. A növekedésben három ország játssza majd a vezető szerepet: Kína, India és Vietnam.

A termelés felfutásával együtt az élelmiszer-kereskedelem volumene is növekszik: tíz éven belül az importáruk aránya világszinten meghaladja a 20%-ot. Az elemzés egyik érdekes megállapítása, hogy bár az állattenyésztési termelés közel 15%-kal bővülhet, az ebből származó károsanyag-kibocsátás mindössze 6%-kal nőhet meg.

Az elemzés erre a LINKRE kattintva érhető el (angol nyelven).

Forrás: MAGOSZ

Indexkép: pexels.com